Tag Archives: Petőfi Sándor szerelmes versei

Petőfi Sándor: Szeptember végén

Jöjjön Petőfi Sándor: Szeptember végén verse.

Jöjjön Petőfi Sándor: Szeptember végén verse. Mutatjuk az írást. Műfaja: Elégia Még nyílnak a völgyben a kerti virágok, Még zöldel a nyárfa az ablak előtt, De látod amottan a téli világot? Már hó takará el a bérci tetőt. Még ifju szivemben a lángsugarú nyár S még benne virít az egész kikelet, De íme sötét hajam őszbe vegyűl már, A tél ...

Read More »

Petőfi Sándor: Szeretlek, kedvesem

Jöjjön Petőfi Sándor Szeretlek kedvesem verse. Szeretlek, kedvesem, Szeretlek tégedet, Szeretem azt a kis Könnyű termetedet, Fekete hajadat, Fehér homlokodat, Sötét szemeidet, Piros orcáidat, Azt az édes ajkat, Azt a lágy kis kezet, Melynek érintése Magában élvezet, Szeretem lelkednek Magas röpülését, Szeretem szivednek Tengerszem-mélységét, Szeretlek, ha örülsz És ha búbánat bánt, Szeretem mosolyod S könnyeid egyaránt, Szeretem erényid Tiszta sugárzását, ...

Read More »

Petőfi Sándor: Minek nevezzelek?

Jöjjön Petőfi Sándor: Minek nevezzelek? verse. Minek nevezzelek, Ha a merengés alkonyában Szép szemeidnek esti-csillagát Bámulva nézik szemeim, Mikéntha most látnák először… E csillagot, Amelynek mindenik sugára A szerelemnek egy patakja, Mely lelkem tengerébe foly – Minek nevezzelek? Minek nevezzelek, Ha rám röpíted Tekinteted, Ezt a szelíd galambot, Amelynek minden tolla A békeség egy olajága, S amelynek érintése oly jó! ...

Read More »

Petőfi Sándor: Kinn a kertben

Jöjjön Petőfi Sándor Kinn a kertben verse. Kinn a kertben voltunk, Egymás mellett űltünk, Az úristen tudja, Mi történt körűlünk? Azt sem tudtam, mi van, Ősz-e vagy kikelet? Csak egyet tudtam, hogy Veled vagyok, veled! Mélyen belenéztem Fekete szemedbe, S fehér kezecskédet Tartottam kezembe’. Hogy úgy egymást néztük, Ily szókat ejtettem: Ha mi most itt kővé Válnánk mind a ketten! ...

Read More »

Petőfi Sándor: Volnék bár

Jöjjön Petőfi Sándor Volnék bár verse. Volnék bár sivatag bús szigete A tenger közepének, Hová ember, madár nem lépne be – Csak tégedet ne ismernélek. Volnék megdermedt jégsziklája bár A messze föld végének, Mit nem melenget lanyha napsugár – Csak tégedet ne ismernélek. Volnék bár a földöv homokja, hol A nyári nap tüzének Örök sugára égető pokol – Csak tégedet ...

Read More »

Petőfi Sándor: Szemek, mindenható szemek!

Jöjjön Petőfi Sándor: Szemek, mindenható szemek! verse. Szemek, mindenható szemek! Ne nézzetek, ne nézzetek Reám oly hidegen, oly hidegen; Megöltök, ez halál nekem. Halál nekem! Vagy, oh mindenható szemek! Csak öljetek meg, öljetek; Aztán mosolygjatok, mosolygjatok, S én újolag föltámadok, Föltámadok! Köszönjük, hogy elolvastad Petőfi Sándor: Szemek, mindenható szemek! versét! Mi a véleményed Petőfi Sándor: Szemek, mindenható szemek! verséről? Írd meg ...

Read More »

Petőfi Sándor: Zsuzsikához

Jöjjön Petőfi Sándor: Zsuzsikához verse. Kicsinke szőke kis leányka, Az én szerelmem nagy! És tárgya e nagy szerelemnek Kis szőke lány, te vagy. Mit mondasz erre szőke kislány?… De ez csak fele még. Azon volnék én, hogy te lennél Énnékem feleség! Eljösz-e hozzám? el?… szépséges Szép fejkötőt veszek, S csak azt mondom: kimondhatatlan Hüséges férj leszek. Őrzöm szemem fényét, de ...

Read More »

Petőfi Sándor: A virágnak megtiltani nem lehet

Jöjjön Petőfi Sándor: A virágnak megtiltani nem lehet verse. A virágnak megtiltani nem lehet, Hogy ne nyíljék, ha jön a szép kikelet; Kikelet a lyány, virág a szerelem, Kikeletre virítani kénytelen. Kedves babám, megláttalak, szeretlek! Szeretője lettem én szép lelkednek – Szép lelkednek, mely mosolyog szelíden Szemeidnek bűvösbájos tükrében. Titkos kérdés keletkezik szivemben: Mást szeretsz-e, gyöngyvirágom, vagy engem? Egymást űzi bennem ...

Read More »

Petőfi Sándor – Hová levél?

Jöjjön Petőfi Sándor – Hová levél? verse. Hová levél? te szebb reményeimnek Korán kiégett hajnalcsillaga! Keresni foglak; – hasztalan kereslek? Vagy még meglátjuk egymást valaha? Ha majd az éjnek hallgatag felében Halvány sugárt a hold a földre vet: A temetőnek küszöbét átlépem, S fejem lehajtom sírhalmod felett. Fölébredendsz-e ekkor álmaidból, És elhagyod mély, hűvös nyoszolyád? Hogy meghallgasd, amit majd ajakam ...

Read More »

Petőfi Sándor: Amott a távol kék ködében

Jöjjön Petőfi Sándor: Amott a távol kék ködében verse. Amott a távol kék ködében Emelkedik egy falu tornya sötéten; Van egy fehér ház e faluban, Hol egy fekete szemü lyányka van. E lyányka, e lyányka, E fekete szem, Ez bánatom és örömem Százszínű szivárványa. Köszönjük, hogy elolvastad Petőfi Sándor: Amott a távol kék ködében című költeményét. Mi a véleményed Petőfi ...

Read More »