Ajánljuk:

  • in

    Petőfi Sándor: A puszta, télen

    Jöjjön Petőfi Sándor: A puszta, télen verse. Hej, mostan puszta ám igazán a puszta! Mert az az ősz olyan gondatlan rosz gazda; Amit a kikelet És a nyár gyüjtöget, Ez nagy könnyelmüen mind elfecséreli, A sok kincsnek a tél csak hült helyét leli. Nincs ott kinn a juhnyáj méla kolompjával, Sem a pásztorlegény kesergő sípjával, […] Olvass tovább

  • in

    Sokak szerint ez Petőfi Sándor legmeghatóbb szerelmes verse

    Petőfi Sándor „Reszket a bokor, mert…” című verse mélyen átitatott érzelmekkel és bensőséges hangvétellel szólítja meg az olvasót. A költemény egy meghatározó, lélekrázó vallomás a szerelemről, ahol a költő szívének rezdülései szinte tapinthatók. Ebben a versben Petőfi a természet apró jelenségeit – egy remegő bokrot, a Duna hömpölygését – használja fel, hogy a legbensőbb érzéseit […] Olvass tovább

  • in

    Petőfi Sándor: Az ítélet

    Jöjjön Petőfi Sándor: Az ítélet verse. A történeteket lapozám s végére jutottam, És mi az emberiség története? vérfolyam, amely Ködbevesző szikláibul a hajdannak ered ki, És egyhosszában szakadatlan foly le korunkig. Azt ne higyétek, hogy megszűnt már. Nincs pihenése A megeredt árnak, nincsen, csak a tenger ölében. Vértengerbe szakad majd a vér hosszu folyója. Rettenetes napokat […] Olvass tovább

  • in

    Petőfi Sándor: Nemzeti dal – előadja: Sinkovits Imre

    Jöjjön Petőfi Sándor: Nemzeti dal verse Sinkovits Imre előadásában. Talpra magyar, hí a haza! Itt az idő, most vagy soha! Rabok legyünk vagy szabadok? Ez a kérdés, válasszatok! – A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! Íme a teljes vers Jöjjön Petőfi Sándor: Nemzeti dal – Hallgasd meg Sinkovits Imre előadásában Olvass tovább

  • in

    Petőfi Sándor: Szülőföldemen

    Jöjjön Petőfi Sándor: Szülőföldemen verse. Itt születtem én ezen a tájon, Az alföldi szép nagy rónaságon, Ez a város születésem helye, Mintha dajkám dalával vón tele, Most is hallom e dalt, elhangzott bár: „Cserebogár, sárga cserebogár!” Ugy mentem el innen, mint kis gyermek, És mint meglett ember, úgy jöttem meg. Hej azóta húsz esztendő telt […] Olvass tovább

  • in

    Petőfi Sándor: Az Alföld

    Petőfi Sándor: Az Alföld Mit nekem te zordon Kárpátoknak Fenyvesekkel vadregényes tája! Tán csodállak, ámde nem szeretlek, S képzetem hegyvölgyedet nem járja. Lenn az alföld tengersík vidékin Ott vagyok honn, ott az én világom; Börtönéből szabadúlt sas lelkem, Ha a rónák végtelenjét látom. Felröpűlök ekkor gondolatban Túl a földön felhők közelébe, S mosolyogva néz rám […] Olvass tovább

  • in

    Petőfi Sándor – Reszket a bokor, mert…

    Jöjjön Petőfi Sándor – Reszket a bokor, mert… verse. Reszket a bokor, mert Madárka szállott rá. Reszket a lelkem, mert Eszembe jutottál, Eszembe jutottál, Kicsiny kis leányka, Te a nagy világnak Legnagyobb gyémántja! Teli van a Duna, Tán még ki is szalad. Szivemben is alig Fér meg az indulat. Szeretsz, rózsaszálam? Én ugyan szeretlek, Apád-anyád […] Olvass tovább

  • in

    Cserhalmi György verset mond – Petőfi Sándor: 1848

    Jöjjön Petőfi Sándor: 1848 című verse Cserhalmi György előadásában. Petőfi Sándor: 1848 Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag, Te a népek hajnalcsillaga!… Megviradt, fölébredett a föld, fut A hajnaltól a nagy éjszaka. Piros arccal Jött e hajnal, Piros arca vad sugára Komor fényt vet a világra; E pirúlás: vér, harag és szégyen A fölébredt nemzetek szemében. Olvasd el […] Olvass tovább

Load More
Congratulations. You've reached the end of the internet.