Ha kíváncsi vagy, Petőfi Sándor melyik versétől lábad könnybe a szemed, olvass tovább, és megtudhatod! A békés kezdőkép drámai zárul. A láncát letépő őrült képével a mű társadalmi mondandóval ér véget, és a Tisza az erejére ébredt népet szimbolizálja. A TISZA Nyári napnak alkonyúlatánál Megállék a kanyargó Tiszánál Ott, hol a kis Túr siet beléje, Mint a gyermek anyja kebelére. ...

Read More »

Petőfi Sándor kvíz 2. – jöjjenek a picit nehezebb kérdések. Kezdünk! Sok jó választ kívánunk! Íme a Petőfi Sándor kvíz.

Read More »

Jöjjenek a Petőfi Sándor versek, mutatjuk az idézeteket. Petőfi Sándor kvíz előtt kis érdekesség Az első sikerek: 1844-ben írta Petőfi A helység kalapácsacímű eposzparódiát, ez év őszén jelent meg első verseskötete, és ekkor látott hozzá a János vitézhez is. Egyéni hangjának jellemzője a népdalstílus (Befordultam a konyhára…, A virágnak megtiltani nem lehet…, Ez a világ amilyennagy...). Ezek nem az eredeti népdalok stílusbeli utánzatai, hanem ...

Read More »

Szívszorító alkotásról van szó, így csak akkor olvasd el ezt, ha nem zavar, hogy nagy érzelmeket hoz fel. Negatív leirással idézi a téli puszta kihalt csendjét. Ezt az évszakot negatív jellemzéssel mutatja meg: a nyár képei tagadó formákban jönnek egymás után. A tél a teljes hiány állapota. A PUSZTA, TÉLEN Hej, mostan puszta ám igazán a puszta! Mert az az ...

Read More »

Petőfi Sándor verse azon páratlan és egyedülálló versek közé tartozik, amely igazán kiemelkedik a fontos művek közül. Rövid, de minden benne van! A BÁNAT? EGY NAGY ÓCEÁN A bánat? egy nagy óceán. S az öröm? Az óceán kis gyöngye. Talán, Mire felhozom, össze is töröm.

Read More »

Tavasszal és nyáron, de még a hideg hónapok során is kiváló üdülés ezt a szerzeményt elolvasni. Biztosan kikapcsol a rideg valóságból, és rózsaszín felhőkbe repít. Ha szerelmes vagy, muszáj elolvasnod, ha pedig vágysz erre az érzésre, akkor meg pláne kattints! Petőfi Sándor hitvesi költészetének legszebb szerzeménye, amelyben keresi azt a kifejezést, ami legjobban illik felesége szépségéhez. Minek nevezzelek? Minek nevezzelek, ...

Read More »

Jöjjön Petőfi Sándor: Szeptember végén verse. Még nyílnak a völgyben a kerti virágok, Még zöldel a nyárfa az ablak előtt, De látod amottan a téli világot? Már hó takará el a bérci tetőt. Még ifju szivemben a lángsugarú nyár S még benne virít az egész kikelet, De íme sötét hajam őszbe vegyűl már, A tél dere már megüté fejemet. Elhull ...

Read More »

Jöjjön Petőfi Sándor: Arany Lacinak című verse – előadja: Szabó Gyula. Laci te, Hallod-e? Jer ide, Jer, ha mondom, Rontom-bontom, Ülj meg itten az ölemben, De ne moccanj, mert különben Meg talállak csípni, Igy ni! Ugye fáj? A teljes versért klikk Hallgassuk meg Petőfi Sándor: Arany Lacinak című költeményét Szabó Gyula előadásában.

Read More »

Jöjjön Petőfi Sándor: Itt van az ősz, itt van újra Koncz Zsuzsa előadásában. Itt van az ősz, itt van ujra, S szép, mint mindig, énnekem. Tudja isten, hogy mi okból Szeretem? de szeretem. Kiülök a dombtetőre, Innen nézek szerteszét, S hallgatom a fák lehulló Levelének lágy neszét. A teljes verset ITT olvashatod. Hallgassuk meg Petőfi Sándor: Itt van az ősz, itt van ...

Read More »

Egy idézet – egy kérdés: Kölcsey Ferenctől vagy Petőfi Sándortól idéztünk? Induljon a kvíz, kezdődjön a játék.

Read More »

Csodaszép rímekkel és szófordulatokkal kápráztatja el a közönségét a költő ezzel a versével. Petőfi Sándor nagyon odatette magát, amikor megírta ezt. Hazafelé menve azon töri a fejét a költő, hogyan fejezze ki szeretetét édesanyjának. Amikor hazaér, végül nem tud szóhoz jutni, és csendesen borul a nyakába. FÜSTBEMENT TERV Egész úton – haza felé – Azon gondolkodám: Miként fogom szólítani Rég ...

Read More »

Petőfi Sándor életképverseinek, helyzetdalainak egyik remeke a mű. A tréfás szerzemény az állandó visszavonás, helyesbítés nyelvi játékára helyezi a hangsúlyt. Befordúltam a konyhára… Befordúltam a konyhára, Rágyujtottam a pipára… Azaz rágyujtottam volna, Hogyha már nem égett volna. A pipám javában égett, Nem is mentem én a végett! Azért mentem, mert megláttam, Hogy odabenn szép leány van. Tüzet rakott eszemadta, Lobogott ...

Read More »

Jöjjön Jöjjön Petőfi Sándor: A vén zászlótartó verse. Fut Bécs felé Jellacsics, a gyáva, Seregének seregünk nyomába’, Megrémülve fut a magyar hadtól; Magyar hadban egy vén zászlótartó. Ki az a vén zászlótartó ottan Olyan tüzes lelkiállapotban? Szemem rajta kevélyen mereng el: Az én apám az az öreg ember! Az én apám e vén zászlótartó. „Vészben a hon!” elhatott a nagy ...

Read More »

Petőfi Sándor legnépszerűbb versei – Hányat ismersz belőlük? Íme az összeállításunk, ami oldalunk látogatottsági adatai alapján készült Petőfi Sándor: Szeptember végén Petőfi Sándor: Itt van az ősz, itt van újra Petőfi Sándor: Fekete kenyér Petőfi Sándor: Arany Lacinak Petőfi Sándor: Sohasem volt az szerelmes Petôfi Sándor: Föltámadott a tenger Petőfi Sándor: Füstbement terv Petőfi Sándor: Fa leszek, ha… Petőfi Sándor ...

Read More »

Mutatjuk az összeállítást. Petőfi Sándor a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja. Rövid élete alatt közel ezer verset írt magyarul, ebből körülbelül nyolcszázötven maradt az utókorra, és az ismertebbeket sok más nyelvre lefordították. A tanulást 18 éves korában abbahagyva színész lett, és ekkor kezdett verseket írni. 1844-től élt Pesten, 1846-tól baráti körével irodalmi társaságot szervezett. Fiatal kora ellenére ekkorra ...

Read More »

Jöjjön Petőfi Sándor Kinn a kertben verse. Kinn a kertben voltunk, Egymás mellett űltünk, Az úristen tudja, Mi történt körűlünk? Azt sem tudtam, mi van, Ősz-e vagy kikelet? Csak egyet tudtam, hogy Veled vagyok, veled! Mélyen belenéztem Fekete szemedbe, S fehér kezecskédet Tartottam kezembe’. Hogy úgy egymást néztük, Ily szókat ejtettem: Ha mi most itt kővé Válnánk mind a ketten! ...

Read More »

Jöjjön Petőfi Sándor Szeretlek kedvesem verse. Szeretlek, kedvesem, Szeretlek tégedet, Szeretem azt a kis Könnyű termetedet, Fekete hajadat, Fehér homlokodat, Sötét szemeidet, Piros orcáidat, Azt az édes ajkat, Azt a lágy kis kezet, Melynek érintése Magában élvezet, Szeretem lelkednek Magas röpülését, Szeretem szivednek Tengerszem-mélységét, Szeretlek, ha örülsz És ha búbánat bánt, Szeretem mosolyod S könnyeid egyaránt, Szeretem erényid Tiszta sugárzását, ...

Read More »

Minden évszakban fontos számunkra, hogy igazi emberi érzéseket éljünk át. Petőfi Sándor nem bízta a véletlenre, így biztosan kizökkent a hétköznapi életből. Már a címe is sokat sejtető, a nyugalmas, zajoktól, gondoktól mentes napokat éli felesége mellett. CSENDES ÉLET És vége a komédiának, A fütty s a taps elhallgatott, A nagy függöny szépen legördült, S én ott hagyám a színpadot. ...

Read More »

Sok minden kiderül ebből a műből, nagy érzelmeket és remek gondolatokat olvashatunk a sorok között. Merülj el benne, és vedd ki a Számodra lényeges mondatokat! Petőfi Sándor tájköltészetének első remeke ez az alkotás, amely vallomás a szülőföldről, annak szeretetéről. Egyik legfontosabb eszköze az ellentétek felsorakoztatása illetve a szembeállítás. AZ ALFÖLD Mit nekem te zordon Kárpátoknak Fenyvesekkel vadregényes tája! Tán csodállak, ...

Read More »

A valódi kincs a mélyben rejtőzik, így alaposan olvasd el a rövid, de velős verset, hiszen a lényeg a sorok mögött van! Gondolkozz el a mondanivalóján! Életének két motivációja, célja kapcsolódik egyszerűséggel ebben a versben. Életénél értékesebb a szerelem, a szerelemnél pedig a szabadság. SZABADSÁG, SZERELEM! Szabadság, szerelem! E kettő kell nekem. Szerelmemért föláldozom Az életet, Szabadságért föláldozom Szerelmemet.

Read More »

Nagyon megható a költő tollából szerzett műve, tele van érzelemmel, így könnyen a felszínre hozhat boldogságot, szerelmet, arról nem beszélve, hogy könnyen gondolkodásra sarkall. A koltói mézeshetek alatt írta Petőfi a művet, amelyben a szenvedély és indulatok csatája tombol. Beszél a fákkal a bús őszi szél… Beszél a fákkal a bús őszi szél, Halkan beszélget, nem hallhatni meg; Vajon mit ...

Read More »

Az ember igen összetett lelkileg, így igen sok emóció jöhet a felszínre. Olvass bele, és döntsd el, hogy a Te világodnak való-e?! Ha szentimentalizmusra vágysz, akkor ezt a verset érdemes elolvasnod! Népdalokra emlékeztet ez a vers, amely szerelmi vallomás, a bizonytalanság érzése meghatározó benne. Reszket a bokor, mert… Reszket a bokor, mert Madárka szállott rá. Reszket a lelkem, mert Eszembe ...

Read More »

Az érzelmes költő ebben az alkotásban Istenre gondol, és Hozzá fordul segítségért. Olvass tovább, ha tudod, van Kihez fordulni, és hiszel Benne! ISTEN CSODÁJA Ameddig a történet csillaga Röpíti a multakba sugarát: A szem saját kezünkben mindenütt Saját szivünkre célzó gyilkot lát, S ez öngyilkos kéz hányszor szálla ránk!… Isten csodája, hogy még áll hazánk. Igy hordozunk sok százados sebet, ...

Read More »

Fantasztikus és megdöbbentő sorokkal állunk szemben! Ez az alkotás életkép, konkrét idő, kerek történetet beszél el, logikusan felépítve. A hősnek vannak érzései, ám primitív módon mutatja ki azokat. MEGY A JUHÁSZ SZAMÁRON… Megy a juhász szamáron, Földig ér a lába; Nagy a legény, de nagyobb Boldogtalansága. Gyepes hanton furulyált, Legelészett nyája. Egyszercsak azt hallja, hogy Haldoklik babája. Fölpattan a szamárra, ...

Read More »

Gyönyörű verssorokat olvashatunk a költő tollából! Ha igazi különlegességre vágysz, ezt ma mindenképpen el kell olvasnod! Noha rövid műről van szó, a lényeg benne van! Népköltészetből átvett metaforák, a népdalok friss hangvétele jellemzi. FA LESZEK, HA… Fa leszek, ha fának vagy virága. Ha harmat vagy: én virág leszek. Harmat leszek, ha te napsugár vagy… Csak hogy lényink egyesüljenek. Ha, leányka, ...

Read More »

Jöjjön Petőfi Sándor: Füstbement terv Cseke Péter előadásában. Egész uton – hazafelé – Azon gondolkodám: Miként fogom szólítani Rég nem látott anyám? Mit mondok majd először is Kedvest, szépet neki? Midőn, mely bölcsőm ringatá, A kart terjeszti ki. Íme a teljes vers

Read More »

Jöjjön Petőfi Sándor: Nem ver meg engem az Isten verse Koncz Zsuzsa előadásában. Nem ver meg engem az isten. Hogy szeretőt mást kerestem. Te hagytál el, nem én téged; Délibáb volt a hűséged. Iskolába nem járattak, Olvasni nem tanítottak, De szemedből kiolvasom, Hogy szivedben bánat vagyon. A teljes versért klikk.

Read More »

Jöjjön Petőfi Sándor: Itt van az ősz, itt van újra verse. Itt van az ősz, itt van ujra, S szép, mint mindig, énnekem. Tudja isten, hogy mi okból Szeretem? de szeretem. Kiülök a dombtetőre, Innen nézek szerteszét, S hallgatom a fák lehulló Levelének lágy neszét. Mosolyogva néz a földre A szelíd nap sugara, Mint elalvó gyermekére Néz a szerető anya. ...

Read More »

Jöjjön Petőfi Sándor: Arany Jánoshoz verse. TOLDI írójához elküldöm lelkemet Meleg kézfogásra, forró ölelésre!… Olvastam, költőtárs, olvastam művedet, S nagy az én szivemnek ő gyönyörűsége. Ha hozzád ér lelkem, s meg talál égetni: Nem tehetek róla… te gyújtottad úgy fel! Hol is tehettél szert ennyi jóra, ennyi Szépre, mely könyvedben csillog pazar fénnyel? Ki és mi vagy? hogy így tűzokádó ...

Read More »

Egy idézet – egy kérdés: Arany Jánostől vagy Petőfi Sándortól idéztünk? Induljon a kvíz, kezdődjön a játék.

Read More »

Ez a szerzemény biztosan lebilincsel, és olyan kalandos utakra vezet, hogy könnyen a vers kellős közepén érzed Magad. Petőfi Sándor a szabadságharc vége felé írja, amikor még a magyarok harcolnak, de a többi ország már nem. EURÓPA CSENDES, UJRA CSENDES… Európa csendes, ujra csendes, Elzúgtak forradalmai… Szégyen reá! lecsendesűlt és Szabadságát nem vívta ki. Magára hagyták, egy magára A gyáva ...

Read More »