Ajánljuk:

  • in

    Petőfi Sándor: Sors, nyiss nekem tért

    Jöjjön Petőfi Sándor: Sors, nyiss nekem tért verse. Sors, nyiss nekem tért, hadd tehessek Az emberiségért valamit! Ne hamvadjon ki haszon nélkűl e Nemes láng, amely úgy hevit. Láng van szivemben, égbül-eredt láng, Fölforraló minden csepp vért; Minden szív-ütésem egy imádság A világ boldogságaért. Oh vajha nemcsak üres beszéddel, De tettel mondhatnám el ezt! Legyen […] Olvass tovább

  • in

    Sinkovits Imre verset mond: Petőfi Sándor: Szeptember végén

    Jöjjön Petőfi Sándor: Szeptember végén című költeménye Sinkovits Imre előadásában. Még nyílnak a völgyben a kerti virágok, Még zöldel a nyárfa az ablak előtt, De látod amottan a téli világot? Már hó takará el a bérci tetőt. Még ifju szivemben a lángsugarú nyár S még benne virít az egész kikelet, De íme sötét hajam őszbe vegyűl […] Olvass tovább

  • in

    Petőfi Sándor: A magyar nemzet

    Jöjjön Petőfi Sándor: A magyar nemzet verse. Járjatok be minden földet, Melyet isten megteremtett, S nem akadtok bizonyára A magyar nemzet párjára. Vajon mit kell véle tenni: Szánni kell-e vagy megvetni? – Ha a föld isten kalapja, Hazánk a bokréta rajta! Oly szép ország, oly virító, Szemet-lelket andalító, És oly gazdag!… aranysárgán Ringatózik rónaságán A […] Olvass tovább

  • in

    Petőfi Sándor: A puszta télen – előadja: Hegedűs D. Géza

    Jöjjön Petőfi Sándor: A puszta télen. Hej, mostan puszta ám igazán a puszta! Mert az az ősz olyan gondatlan rosz gazda; Amit a kikelet És a nyár gyüjtöget, Ez nagy könnyelmüen mind elfecséreli, A sok kincsnek a tél csak hült helyét leli. Nincs ott kinn a juhnyáj méla kolompjával, Sem a pásztorlegény kesergő sípjával, S […] Olvass tovább

  • Hány Petőfi Sándor verset ismersz fel a 10-ből? Kvíz

    Trending

    in

    Hány Petőfi Sándor verset ismersz fel a 10-ből? Kvíz

    Jöjjenek a Petőfi Sándor versek, mutatjuk az idézeteket. Petőfi Sándor kvíz előtt kis érdekesség Az első sikerek: 1844-ben írta Petőfi A helység kalapácsacímű eposzparódiát, ez év őszén jelent meg első verseskötete, és ekkor látott hozzá a János vitézhez is. Egyéni hangjának jellemzője a népdalstílus (Befordultam a konyhára…, A virágnak megtiltani nem lehet…, Ez a világ amilyennagy…). Ezek nem az […] Olvass tovább

  • in

    Petőfi Sándor: Első szerelem

    Petőfi Sándor: Első szerelem Szép a rózsa hajnal-ébredése, A leányka arculatja szebb volt. Messze bércek kékellő homályán Bájjal ég az arany esti csillag; A leányka nefelejcs-szemében Tündérfénnyel szebb csillagzat égett. Csattogánynak zengeménye nyájas Csendes éjjel, viruló berekben; Nyájasabban kelt a lányka hangja Ajkai paradicsom-kertéből. És ha tiszta a liget virágit Gyémánt-cseppel éltető patakcsa: Tiszta volt […] Olvass tovább

  • in

    Petőfi Sándor: Fekete kenyér

    Jöjjön Petőfi Sándor: Fekete kenyér verse. Miért aggódol, lelkem jó anyám? Hogy kenyeretek barna, emiatt? Hisz meglehet, ha nincs idehaza, tán fehérebb kenyérrel él fiad? De semmi az! Csak add elém, anyám, bármilyen barna is az a kenyér! Itthon sokkal jobb ízű énnékem a fekete, mint máshol a fehér! Köszönjük, hogy elolvastad Petőfi Sándor költeményét. […] Olvass tovább

  • in

    Petőfi Sándor: A virágnak megtiltani nem lehet

    Jöjjön Petőfi Sándor: A virágnak megtiltani nem lehet verse. A virágnak megtiltani nem lehet, Hogy ne nyíljék, ha jön a szép kikelet; Kikelet a lyány, virág a szerelem, Kikeletre virítani kénytelen. Kedves babám, megláttalak, szeretlek! Szeretője lettem én szép lelkednek – Szép lelkednek, mely mosolyog szelíden Szemeidnek bűvösbájos tükrében. Titkos kérdés keletkezik szivemben: Mást szeretsz-e, gyöngyvirágom, […] Olvass tovább

  • in

    Petőfi Sándor: A puszta, télen

    Jöjjön Petőfi Sándor: A puszta, télen verse. Hej, mostan puszta ám igazán a puszta! Mert az az ősz olyan gondatlan rosz gazda; Amit a kikelet És a nyár gyüjtöget, Ez nagy könnyelmüen mind elfecséreli, A sok kincsnek a tél csak hült helyét leli. Nincs ott kinn a juhnyáj méla kolompjával, Sem a pásztorlegény kesergő sípjával, […] Olvass tovább

  • in

    Petőfi Sándor: A borozó

    Jöjjön Petőfi Sándor: A borozó verse. Gondüző borocska mellett Vígan illan életem; Gondüző borocska mellett, Sors, hatalmad nevetem. És mit ámultok? ha mondom, Hogy csak a bor istene, Akit én imádok, aki E kebelnek mindene. És a bor vidám hevében Füttyentek rád, zord világ! Szívemet hol annyi kínnak Skorpiói szaggaták. Bor taníta húrjaimra Csalni nyájas éneket; […] Olvass tovább

Load More
Congratulations. You've reached the end of the internet.