Ajánljuk:

  • in

    Radnóti Miklós: Levél a hitveshez

    Jöjjön Radnóti Miklós: Levél a hitveshez verse. A mélyben néma, hallgató világok, üvölt a csönd fülemben s felkiáltok, de nem felelhet senki rá a távol, a háborúba ájult Szerbiából s te messze vagy. Hangod befonja álmom, s szivemben nappal ujra megtalálom, hát hallgatok, míg zsong körém felállván sok hűvös érintésü büszke páfrány. Mikor láthatlak ujra, nem […] Olvass tovább

  • in

    Radnóti Miklós: Téli vers

    Jöjjön Radnóti Miklós: Téli vers költeménye. Béke legyen most mindenkivel: jámbor öregek járnak az első hó sarában és meghalnak mire megjön a hajnal. Hó, hó! fekete szemekben sötéten fénylik az ég, rossz bánat sír a lámpák alól és száll elárvult terhes asszonyok foganó átka, holdas pocsolyákból a férfi felé. Tél, tél! fél most a gyerek […] Olvass tovább

  • in

    A legszebb magyar versek egyike: Lírai művészet a magasfokon

    A legszebb magyar versek egyike: Lírai művészet a magasfokon Az irodalom tengerében, ahol szavak, érzelmek és gondolatok özönlenek, néhány mű kiemelkedik és a lélek mélyére hatol. Az ilyen alkotások örök emléket hagynak a kultúránkban, meghatározva annak szövetét. Radnóti Miklós “Nem tudhatom” című verse ilyen. Ez a lírai alkotás, amely a költői kérdésekről, a jövő bizonytalanságáról […] Olvass tovább

  • in

    Radnóti Miklós: Eső esik, fölszárad

    Jöjjön Radnóti Miklós: Eső esik, fölszárad verse. Eső esik. Fölszárad. Nap süt. Ló nyerít. Nézd a világ apró rebbenéseit. Egy műhely mélyén lámpa ég, macska nyávog, vihogva varrnak felhőskörmü lányok. Uborkát esznek. Harsan. S csattog az olló. Felejtik, hogy hétfő s kedd oly hasonló. A sarkon túl egy illatszerárus árul, a hitvesét is ismerem szagárul. […] Olvass tovább

  • in

    Radnóti Miklós: Éjszaka

    Jöjjön Radnóti Miklós: Éjszaka verse. Alszik a szív és alszik a szívben az aggodalom, alszik a pókháló közelében a légy a falon, csönd van a házban, az éber egér sem kapargál, alszik a kert, a faág, a fatörzsben a harkály, kasban a méh, rózsában a rózsabogár, alszik a pergő búzaszemekben a nyár, alszik a holdban […] Olvass tovább

  • in

    Radnóti Miklós – Október délután

    Jöjjön Radnóti Miklós – Október délután verse. Mellettem alszik a tölgy alatt Fanni, s mióta alszik, annyi makk hullt a fáról, hogy minden jámbor lombbal veszekszem érte, – mikor átkarolt, kérte, őrizzem pihenését. De nap kacsintgat át fodrán a lombnak, vad darazsak dúdolnak körül haraggal. És a lomb makkal felel és feleselget, hulló makk makkot […] Olvass tovább

  • Ismerős ez a szép vers? Radnóti Miklós: Bájoló
    in

    Radnóti Miklós: Bájoló

    Jöjjön Radnóti Miklós: Bájoló verse. Rebbenő szemmel ülök a fényben, rózsafa ugrik át a sövényen, ugrik a fény is, gyűlik a felleg, surran a villám s már feleselget fenn a magasban dörgedelem vad dörgedelemmel, kékje lehervad lenn a tavaknak s tükre megárad, jöjj be a házba, vesd le ruhádat, már esik is kint, vesd le […] Olvass tovább

  • in

    Radnóti Miklós: Erőltetett menet

    Jöjjön Radnóti Miklós: Erőltetett menet verse. Bolond, ki földre rogyván     fölkél és újra lépked, s vándorló fájdalomként     mozdít bokát és térdet, de mégis útnak indul,     mint akit szárny emel, s hiába hívja árok,     maradni úgyse mer, s ha kérdezed, miért nem?     még visszaszól talán, hogy várja őt az asszony     s egy bölcsebb, szép halál. Pedig bolond […] Olvass tovább