Tag Archives: Radnóti Miklós versek

Radnóti Miklós: Tétova óda

Jöjjön Radnóti Miklós: Tétova óda verse.

Jöjjön Radnóti Miklós: Tétova óda verse. Mióta készülök, hogy elmondjam neked szerelmem rejtett csillagrendszerét; egy képben csak talán, s csupán a lényeget. De nyüzsgő s áradó vagy bennem, mint a lét, és néha meg olyan, oly biztos és örök, mint kőben a megkövesült csigaház. A holdtól cirmos éj mozdul fejem fölött s zizzenve röppenő kis álmokat vadász. S még mindig ...

Read More »

Radnóti Miklós: Nem tudhatom

Jöjjön Radnóti Miklós: Nem tudhatom verse.

Jöjjön Radnóti Miklós: Nem tudhatom verse. Íme a nagyszerű alkotás. Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis ország, messzeringó gyerekkorom világa. Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága s remélem, testem is majd e földbe süpped el. Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom, tudom, ...

Read More »

Radnóti Miklós: Két karodban

Jöjjön Radnóti Miklós: Két karodban verse.

Jöjjön Radnóti Miklós: Két karodban verse. Két karodban ringatózom csöndesen. Két karomban ringatózol csöndesen. Két karodban gyermek vagyok, hallgatag. Két karomban gyermek vagy te, hallgatlak. Két karoddal átölelsz te, ha félek. Két karommal átölellek s nem félek. Két karodban nem ijeszt majd a halál nagy csöndje sem. Két karodban a halálon, mint egy álmon átesem. Köszönjük, hogy elolvastad Radnóti Miklós: ...

Read More »

Radnóti Miklós: Erőltetett menet

Jöjjön Radnóti Miklós: Erőltetett menet verse. Bolond, ki földre rogyván     fölkél és újra lépked, s vándorló fájdalomként     mozdít bokát és térdet, de mégis útnak indul,     mint akit szárny emel, s hiába hívja árok,     maradni úgyse mer, s ha kérdezed, miért nem?     még visszaszól talán, hogy várja őt az asszony     s egy bölcsebb, szép halál. Pedig bolond a jámbor,     mert ott az ...

Read More »

Radnóti Miklós: Tél

Jöjjön Radnóti Miklós: Tél verse. Hóbafagyott levelet kaparász dideregve a szellő. Duzzadt, mint tele zsák: hóval telik újra a felhő. Nincsen csillag, a fák feketéllő törzse hatalmas. Megfagy az őz nyoma is. Készül le a völgybe a farkas. Köszönjük, hogy elolvastad Radnóti Miklós: Tél versét! Mi a véleményed Radnóti Miklós: Tél írásáról? Írd meg kommentbe!

Read More »

Radnóti Miklós: Téli vers

Jöjjön Radnóti Miklós: Téli vers költeménye. Béke legyen most mindenkivel: jámbor öregek járnak az első hó sarában és meghalnak mire megjön a hajnal. Hó, hó! fekete szemekben sötéten fénylik az ég, rossz bánat sír a lámpák alól és száll elárvult terhes asszonyok foganó átka, holdas pocsolyákból a férfi felé. Tél, tél! fél most a gyerek s fél az üvegesházban markos ...

Read More »

Radnóti Miklós: Téli napsütés

Jöjjön Radnóti Miklós: Téli napsütés verse. Az olvadt hó beroskad és szertesündörög,… kondérok gőzölögnek, mint bíbor sülttökök. A jégcsap egyre nyúlik, a csöppje már nehéz, egy-egy kis tócsa pattan s szelíden égrenéz. S ott fönn az égi polcon hátrább csuszott a hó, kevésbeszédü lettem s ritkán vitatkozó. Ebédre várok-é, vagy talán meg is halok? lélekként szálldosom majd horzsolván éjt s ...

Read More »

Radnóti Miklós: Éjszaka

Jöjjön Radnóti Miklós: Éjszaka verse. Alszik a szív és alszik a szívben az aggodalom, alszik a pókháló közelében a légy a falon, csönd van a házban, az éber egér sem kapargál, alszik a kert, a faág, a fatörzsben a harkály, kasban a méh, rózsában a rózsabogár, alszik a pergő búzaszemekben a nyár, alszik a holdban a láng, hideg érem az ...

Read More »

Watch Dragon ball super