Radnóti Miklós versek
Még több
Ajánljuk:
-
in VERSEKRadnóti Miklós: Tétova óda
Radnóti Miklós feleségéhez írt szerelmes verse a Tétova óda, melyben megpróbálkozik a lehetetlennel, egyetlen képben bemutatni rendkívül összetett szerelmét, mely már-már egy megkövesült csigaházhoz hasonlóan biztossá szilárdult benne. A cím oximoron, hiszen egy óda műfaji sajátosságaiból adódóan nemigen lehet tétova: felesége iránt érzett szerelme megfoghatatlan számára. – áll a erettsegi.com anyagában. Radnóti Miklós: Tétova óda […] Olvass tovább
-
in VERSEKRadnóti Miklós: Nem tudhatom
Jöjjön Radnóti Miklós: Nem tudhatom verse. Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis ország, messzeringó gyerekkorom világa. Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága s remélem, testem is majd e földbe süpped el. Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom, […] Olvass tovább
-
in VERSEKRadnóti Miklós: Federico Garcia Lorca
Jöjjön Radnóti Miklós:Federico Garcia Lorca verse. Mert szeretett Hispánia s versed mondták a szeretők, – mikor jöttek, mást mit is tehettek, költő voltál, – megöltek ők. Harcát a nép most nélküled víjja, hej, Federico García! Olvass tovább
-
in VERSEKRadnóti Miklós: Arckép
Radnóti Miklós: Arckép Huszonkét éves vagyok. Így nézhetett ki ősszel Krisztus is ennyi idősen; még nem volt szakálla, szőke volt és lányok álmodtak véle éjjelenként! Olvass tovább
-
in VERSEKRadnóti Miklós: Tél
Jöjjön Radnóti Miklós: Tél verse. Hóbafagyott levelet kaparász dideregve a szellő. Duzzadt, mint tele zsák: hóval telik újra a felhő. Nincsen csillag, a fák feketéllő törzse hatalmas. Megfagy az őz nyoma is. Készül le a völgybe a farkas. Olvass tovább
-
in VERSEKRadnóti Miklós – A bujdosó
Jöjjön Radnóti Miklós – A bujdosó verse. Az ablakból egy hegyre látok, engem nem lát a hegy; búvok, tollamból vers szivárog, bár minden egyre megy; s látom de nem tudom mivégre e régimódi kegy: mint hajdan, hold leng most az égre s virágot bont a meggy. Olvass tovább
-
in VERSEKRadnóti Miklós: Két karodban
Jöjjön Radnóti Miklós Két karodban című szerelmes verse. A dalforma lebegő ritmusával jelezte, hogy a kölcsönös szeretet erőt vesz a halálon. A szerelem mindig oltalmat és menedéket adott Radnótinak. A humánus élet igazolását és ígéretét jelentette, amelynek fontossága, szerepe úgy növekedett, ahogy csökkentek a valóságos élet esélyei. A háborús évek vad fenyegetései és izgalmai között […] Olvass tovább
-
in VERSEKRadnóti Miklós: Béke, borzalom
Jöjjön Radnóti Miklós: Béke, borzalom verse. Béke, borzalom Mikor kiléptem a kapun, tíz óra volt, fénylő keréken pék suhant és énekelt, gép dongott fenn, a nap sütött, tíz óra volt, halott néném jutott eszembe s már repült felettem mind, akit szerettem és nem él, sötéten szállt egész seregnyi néma holt s egy árnyék dőlt el […] Olvass tovább
-
in VERSEKRadnóti Miklós: Olasz festő
Jöjjön Radnóti Miklós: Olasz festő verse. Egy kövön ül. Merész fenekét hálóval fonja a kőhöz a pók és fest, nagyokat dudolva a vászna elé: (- A rosszak kerékbetörettek a parton s a jókat elmosta dagálykor az ár. Süketek lábukat dugták az égre, a vakok is elmentek már a föld alá, csak a fehér némák ugatnak […] Olvass tovább
-
in VERSEKRadnóti Miklós: Dicséret
Jöjjön Radnóti Miklós: Dicséret verse. Fénylő ajkadon bujdokoló nap a mosolyod; szelíden süt rám és meleg. Hangodra kölyökként sikoltanak a záporoktól megdagadt kis csermelyek. Pillantásodtól nő a fű, kihajt a száraz ág és tőled piroslik a vér. Ha meghalsz, meghalok; porainkból egyszerre sodor majd forgó tornyot a szél. Olvass tovább
-
in VERSEKRadnóti Miklós – Virágének
Jöjjön Radnóti Miklós – Virágének verse. Fölötted egy almafa ága, szirmok hullnak a szádra, s külön egy-egy késve pereg le, ráhull a hajadra, szemedre. Nézem egész nap a szádat, szemedre hajolnak az ágak, fényén futkos a fény, csókra tűnő tünemény. Tűnik, lehunyod szemedet, árny játszik a pilla felett, játszik a gyenge szirommal, s hull már […] Olvass tovább
-
in VERSEKRadnóti Miklós: Páris
Jöjjön Radnóti Miklós: Páris verse. A Boulevard St Michel s a Rue Cujas sarkán egy kissé lejt a járda. Nem hagytalak el gyönyörű vad ifjúságom, hangod mintha tárna visszhangzana, szívemben szól ma még. A Rue Monsieur le Prince sarkán lakott a pék. S balról, a park nagy fái közt az egyik úgy sárgált az égre, […] Olvass tovább
Load More
Congratulations. You've reached the end of the internet.