Ajánljuk:

  • in

    Romhányi József: A bölcs bagoly

    Jöjjön Romhányi József: A bölcs bagoly verse. A tudós bagolyné tojt egy kis utódot, de az nem lett okos, sőt inkább ütődött. Atyja, a nagyhírű egyetemi dékán sokat bosszankodott lüke ivadékán. Hasztalan unszolta: – Magolj, fiam, bagoly! Hiába korholta, intette, kölkét ez csak untatta. Utálta az egyetemet, órák alatt legyet evett. Nem csoda hát, hogy […] Olvass tovább

  • in

    Romhányi József: Focimeccs

    Jöjjön Romhányi József: Focimeccs verse. Huszonkét esztelen, félmeztelen egyén, egymás hátán-hegyén nyüzsög lenn a pályán. Mások mája táján taposnak, és ha elég laposnak lát a bíró minden egyest, megítél egy tizenegyest. S mert a szegény feje tizenegyest kirótt, a fele közönség átkozza a bírót! De senki sem csendes a nagy embertömbből, mert a másik fele harsány […] Olvass tovább

  • in

    Romhányi József: Nyúliskola

    Jöjjön Romhányi József: Nyúliskola verse. Erdőszélen nagy a móka, mulatság, iskolába gyűlnek mind a nyulacskák. A tanító ott középen az a nyúl, kinek füle leghosszabbnak bizonyul. Kezdi az oktatást egy fej káposztával, Hallgatják is tátott szájjal. – Az egymást tapasztó táposztó levelek képezte káposzta letépett levelein belül tapasztalt betétet, mely a kopasztott káposzta törzse, úgy […] Olvass tovább

  • in

    Romhányi József: Egy költői vénától jól becsípett bolha önéletrajz-regényét nekem mondta tollba

    Jöjjön Romhányi József: Egy költői vénától jól becsípett bolha önéletrajz-regényét nekem mondta tollba verse. Születtem Dolhán, egy kutyán, tizenkettőben, Gezarol után. Atyám paraszti sorban élt egy lobogós gatyán. Anyám egy cipész vérét kicsikarva átment a kisiparba. Kiskoromban elláttam már bolhai tisztemet, s a csípésem jelentősen viszketett. Lakókutyám egy kis pulipintyó, mint jó suba betakart, de […] Olvass tovább

  • in

    Romhányi József: Irkafirka egy birkáról

    Jöjjön Romhányi József: Irkafirka egy birkáról verse. Egy kényelmes birka unta, hogy nyomja az irhabunda. Úgy gondolta, hogy csak nyerhet, ha nem visel többé terhet. Éppen arra szállt pár moly, hát felkínálta loncsos bolyhát. – Gyertek, ti sok mafla, mind! Ez nem látott naftalint! Szólt a molyné: – Gyerünk, apjuk! Zabálhatunk tiszta gyapjút! – És […] Olvass tovább

  • Romhányi József: Interjú a farkassal, aki állítólag megette Piroskát

    Jöjjön Romhányi József: Interjú a farkassal verse. Az Uj Bárány riportere felkereste Ordast. Interjút kér. Én leközlöm. Olvasd. – Igaz volna ama vád, hogy ön orvul elfogyasztott egy egész nyers nagymamát? – Egy nagymamát? Egy grammot se! Ez az egész csak Grimm-mese! – Hogy Piroskát Ön falta fel, talán az is hamis vád? Nem hagyott […] Olvass tovább

  • in

    Romhányi József: Marhalevél

    Jöjjön Romhányi József: Marhalevél verse. Egy tehén szerelmes lett a szép bikába, minden vad bikának legvadabbikába. Vonzalmát megírta egy marhalevélben nagyjából eképpen: Hatalmas Barom! Bocsássa meg, hogy pár sorommal zavarom. Tudom, mily elfoglalt, milyen megbecsült Ön, mégis tollat ragadott csülköm, hogy amit a marhanyelv elbôgni nem restell, így adjam tudtára, Mester! Ön, ismervén jól a […] Olvass tovább

  • Romhányi József: A liba hattyúdala

    Jöjjön Romhányi József: A liba hattyúdala verse. A tömzsi, totyogó tavalyi ludat cserbenhagyta csúful a józan öntudat. Fennhordta a csőrét, s nyújtogatva nyakát, gyönyörű hattyúnak képzelte magát. Társaitól búcsút sem vett, azt se mondta: “Gá!” Kilépett a libasorból, s elment világgá. A legelső pocsolyánál máris vízre szállt, és hattyúi halálához egy dalt komponált. Egy hattyúdalt, […] Olvass tovább

  • Romhányi József – A majom búcsúbeszéde társaihoz emberré válása alkalmából

    Jöjjön Romhányi József – A majom búcsúbeszéde társaihoz emberré válása alkalmából verse. Majmim, kik eleddig testvérim valátok fán csimpaszkodtomban hű társim valátok, meghatva állok ím búcsúzni alátok, mivel kezdetét vőn emberré válásom, sok hasraesés közt két lábra állásom. Az kies barlangban lészen már szállásom. De bármerre viszen rangos emberségem, testvér-emlékitek soha meg nem sértem. Esküre […] Olvass tovább

  • Romhányi József: Borz

    Jöjjön Romhányi József: Borz verse. A büszke borzanya összetoborzott Néhány csellengô borzot, Hogy szivének féltett kincsét, Hat kicsinyét megtekintsék. – Nézzétek! Az itt a menyország! – Mondta dédelgetve hat egyszülött borzát. Ám a bámészkodók formátlannak, torznak Találták a sok torzonborz borzat. Szólt az egyik, egy értelmesforma, Kinek kedélyét e látvány felborzolta: – Érdekes! Ha belülrôl, […] Olvass tovább