Romhányi József

Romhányi József: A rák haladása Egy nagyszerű fóka rámordult a rákra: – Ne haladjon hátra, hisz nem jut előbbre soha, kinek vissza van az oda. Ám a ráknak, mi tagadás, visszásnak tűnt ez a tanács. Azt értette belőle, szégyenszemre hátráljon meg előre. De kevéssel előbb úgy gondolta aztán, más kárát tanulná meg a saját hasznán, […] Olvass tovább

Jöjjön Romhányi József: A bölcs bagoly verse. A tudós bagolyné tojt egy kis utódot, de az nem lett okos, sőt inkább ütődött. Atyja, a nagyhírű egyetemi dékán sokat bosszankodott lüke ivadékán. Hasztalan unszolta: – Magolj, fiam, bagoly! Hiába korholta, intette, kölkét ez csak untatta. Utálta az egyetemet, órák alatt legyet evett. Nem csoda hát, hogy […] Olvass tovább

Jöjjön Romhányi József: Focimeccs verse. Huszonkét esztelen, félmeztelen egyén, egymás hátán-hegyén nyüzsög lenn a pályán. Mások mája táján taposnak, és ha elég laposnak lát a bíró minden egyest, megítél egy tizenegyest. S mert a szegény feje tizenegyest kirótt, a fele közönség átkozza a bírót! De senki sem csendes a nagy embertömbből, mert a másik fele harsány […] Olvass tovább

Jöjjön Romhányi József: Irkafirka egy birkáról verse. Egy kényelmes birka unta, hogy nyomja az irhabunda. Úgy gondolta, hogy csak nyerhet, ha nem visel többé terhet. Éppen arra szállt pár moly, hát felkínálta loncsos bolyhát. – Gyertek, ti sok mafla, mind! Ez nem látott naftalint! Szólt a molyné: – Gyerünk, apjuk! Zabálhatunk tiszta gyapjút! – És […] Olvass tovább