Ajánljuk:

  • in

    Sík Sándor: A Hargitán

    Sík Sándor: A Hargitán Bolyongok a Hargita gerincén. Köröttem az élet megint szép. Nevet rám a zöld hegykoszorú, Alszik bennem ami szomorú. Állok, mint az Isten fenyője, Nem gondolok múltra, jövőre. Elcsituló kisgyerek szívemmel Békességet kötök a jelennel. Fejem fölött sasmadár kerengél. Te madár, ha értem lejönnél! Megtanítnál szárnyat bontani! Most kellene ament mondani. Köszönjük, […] Olvass tovább

  • in

    Sík Sándor legszebb versei

    Jöjjön Sík Sándor legszebb versei összeállításunk. Sík Sándor: Ments meg Uram! A virágtalan, gyümölcstelen ágtól A meddőségtől, lanyhaságtól, a naptalan és esőtelen égtől; Ments meg Uram a szürkeségtől! Édes az ifjak méntás koszorúja, Fehér öregek aranyos borúja, Virága van tavasznak, télnek; Ne engedj Uram, koravénnek! Csak attól ments meg, keresők Barátja, Hogy ne nézzek se […] Olvass tovább

  • in

    Sík Sándor idézetek

    Jöjjön a Sík Sándor idézetek összeállításunk. “Szolgálatára embernek, világnak, Nagy Istenemnek, kicsike hazámnak.” “Áldott, aki előre néz. Szellő szemedbe fütyörész, Forró a föld, piros a menny: Előre menj!” “Azért kell sok harcot vívni Idősen is, míg csendesen A szív az Úrban megpihen, S kész vagy az Ő kezéből venni: Hogy minden Ő, s te nem […] Olvass tovább

  • in

    Sík Sándor: Hiszek

    Jöjjön Sík Sándor: Hiszek verse. Hallják meg hívők és hitetlenek Élet-halálra szóló eskümet! A szív bősége zúg fel ajkamon, Az kényszerít a Krisztus vallanom. Hallják meg rokkant, vén aposztaták S a vétekben vajúdó új-világ, A forradalom, a vak Leviáthán, És hallja meg a settenkedő Sátán: Isten nevében vallomást teszek: Hiszek. Hiszek, és hitem súlyos és […] Olvass tovább

  • in

    Sík Sándor: A mécses

    Jöjjön Sík Sándor: A mécses verse. Míg ifjú homlokunkon a hajnal koszorúja, Amíg nevet a napfény és csodákról mesél: Tárjuk ki a szívünket, hadd járja fürge szél, És tűzzel simogassa az új nap arany ujja. Mert szállton száll az óra, s az est jő könnyesen, Sok bolygó tűz kísért és ingó, álnok árnyak, És minden […] Olvass tovább

  • in

    Sík Sándor – Óda az Értelemhez

    Jöjjön Sík Sándor – Óda az Értelemhez verse. E barbár korban, amely megtagad, És bálványoknak ver oltárokat, És kegyeikért embert öldököl; Mikor főisten az inas ököl, És a cselló és az orgona hangját A boncok dobverői túlrikongják, És ellened mond minden idelenn: Mi téged vallunk Isten-örökünknek S feltömjénezzük hozzád énekünket, Ó Értelem! Terólad vall, Isten-lehelte fény, […] Olvass tovább

  • in

    Sík Sándor: A látogatásról

    Jöjjön Sík Sándor: A látogatásról verse. Lásd, tudtam, hogy ma újra eljössz. Hogy kopogtatni fogsz s betérsz Botorkáló bús gyermekedhöz. És amikor már este volt És ott kint, úgy, mint az én arcom, Bús boldogsággal mosolygott a hold, Éreztem, hogy valaki ott áll, Hogy ott állsz kint a küszöbön. S Te ajtómon bekopogtattál. És akkor […] Olvass tovább