Ajánljuk:

  • in

    Túrmezei Erzsébet: A harmadik

    Jöjjön Túrmezei Erzsébet: A harmadik verse. Valamit kérnek tőled. Megtenni nem kötelesség. Mást mond a jog, mást súg az ész. Valami mégis azt kívánja: Nézd, tedd meg, ha teheted! Mindig arra a harmadikra hallgass, mert az a szeretet. Messzire mentél. Fáradt vagy. Léptél százat. Valakiért mégegyet kellene. De tested, véred lázad. Majd máskor! – nyugtat […] Olvass tovább

  • in

    Túrmezei Erzsébet: Nyár

    Jöjjön Túrmezei Erzsébet: Nyár verse. Uram, áldalak a nyárban. Aranykalászos határban száll most hálával teli trónusod elé az ének, tüzéért a nap hevének, mert a szemet érleli. Esőcseppek záporáért, hajnalok hűs harmatáért, mindenért az ég alatt vigassággal áldalak. Friss vetés, szép zöld ígéret magot hozott és megérett, s amint lengeti a szél, zizegő, szelíd szavával, […] Olvass tovább

  • in

    Túrmezei Erzsébet: Meddig

    Jöjjön Túrmezei Erzsébet: Meddig verse. Uram, Teneked sok a Pétered, sokak a nagycsütörtök-éjszakáid. S olyan kevés a csendes Jánosod, aki nem ígér, nem fogadkozik, de elkísér egész a Golgotáig. Mert olyan könnyű azt kimondani egy izzó percben: Meghalok Veled! De annyi minden visszahúzna még, ha ránk borul a szörnyű éjszaka, ha megérint a fagyos lehelet. […] Olvass tovább

  • in

    Túrmezei Erzsébet: Karácsonyi kívánság

    Jöjjön Túrmezei Erzsébet: Karácsonyi kívánság verse. Ha én betlehemi pásztorgyermek lennék, karácsony estéjén a jászolhoz mennék. Ha volna egy szelíd, szép, fehér báránykám, azt is odavinném, azt is odaszánnám. Gyorsan letérdelnék… Milyen jó is volna! Angyalok éneke gyönyörűen szólna. Talán egy kis angyal kezemen is fogna. Megtartó Úr Jézus rám is mosolyogna. De én nem […] Olvass tovább