Váci Mihály

Még több

Ajánljuk:

  • 202 Shares

    in VERSEK

    Váci Mihály: Tiszta és jó

    Váci Mihály (1908-1980) a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb költője. Verseiben gyakran foglalkozott a szerelem, a szabadság, a hazaszeretet és a szocializmus témájával. Tiszta és jó című verse egy olyan szerelemről szól, amely tiszta, őszinte és tartós. A vers lírai hőse egy olyan embert szeret, akiben megtalálja a tökéletes társat. A vers érzékletesen írja […] Olvass tovább

  • 780 Shares

    in VERSEK

    Váci Mihály: Gyalog szerettem volna jönni

    Váci Mihály: Gyalog szerettem volna jönni Gyalog szerettem volna jönni a porral lepett füveken, mezítláb, hogy frissen érezzem, ha felmelegszik a szülőföld pora, mikor megérkezem. Gyalog szerettem volna jönni, hogy érezzem: – a telt kalász, a rét sok térdeplő füve elém borul, el nem eresztve, s lábam kérve kulcsolja át. Gyalog szerettem volna jönni át […] Olvass tovább

  • 52 Shares

    in VERSEK

    Váci Mihály: Beszélgetések

    Jöjjön Váci Mihály: Beszélgetések verse. A barna éjszaka mezsgyéin, a lámpák napraforgói alatt, hogy szerettem Veled az égre nézni, ha már nem leltünk szavakat! Erkélyek sötét fedélzetein hajózni éjek, emlékek felett, hallgatni egymás mellett és susogni, mint virágok fölött a levelek! És eszpresszók gyóntató asztalánál gyufát tördelve éjjelig, mennyit tudtunk arról beszélni, hogy csak beszélünk, […] Olvass tovább

  • 220 Shares

    in VERSEK

    Váci Mihály: Ha érdemes – ha nem

    Jöjjön Váci Mihály: Ha érdemes – ha nem verse. Ma sem volt könnyű élni. Nem lesz könnyű sosem. De érdemes volt! – s mindig Érdemes lesz, – hiszem. Nehéz – s el kell fogadni ki szemben áll velünk, s azokat elviselni, kikkel menetelünk. Ütésük úgy eltűrni, hogy meg se tántorodj; – a túloldal ne lássa […] Olvass tovább

  • 150 Shares

    in VERSEK

    Váci Mihály – Nélküled

    Váci Mihály szerelmes verse – íme a Nélküled. Elmúlnak így azt estjeim, nélküled, csillagom. Olyan sötét van nélküled ­ szemem ki sem nyitom. Olyan nehéz így a szívem, hogy szinte földre ver, le-le hullom, de sóhajom utánad ­ felemel. Olyan csönd van így nélküled, hogy szinte hallani, amit még utoljára akartál mondani. Olvass tovább

  • 663 Shares

    in VERSEK

    Váci Mihály – Még nem elég

    Jöjjön Váci Mihály – Még nem elég verse. Még nem elég Nem elég megborzongni, De lelkesedni kell! Nem elég fellobogni, De mindig égni kell! És nem elég csak égni: Fagyot is bírni kell, Ki acél akar lenni, Suhogni élivel. Nem elég álmodozni! Egy nagy-nagy álom kell! Nem elég megérezni, de felismerni kell, Nem elég sejteni, […] Olvass tovább

  • 211 Shares

    in VERSEK

    Váci Mihály: Végül

    Váci Mihály: Végül Végül nem bán már az ember semmit, semmit, csak szeressék! Jaj! Úgy vágyik valakire, hogy eltűri azt is már, hogy ne szeressék! Úgy menekül, kapaszkodik! Csak az kell, hogy legalább a szíve tessék! Fél egyedül. Csak karolják! – s már eltűri, hogy a szíve ne is tessék. Megszelídül a magánytól, s csak […] Olvass tovább

  • 251 Shares

    in Válogatott versek

    Váci Mihály és a vers, ami sokak szívébe lopta be magát

    Váci Mihály és a vers, ami sokak szívébe lopta be magát Az irodalom mindig is képes volt az ember lelkét megérinteni és mélyen befolyásolni. Váci Mihály neve azok között a költők között ragyog, akiknek versei nem csupán szavak és sorok, hanem valódi érzelmek és gondolatok hordozói. Mutatjuk Váci Mihály azon versét, ami sokak szívét lopta […] Olvass tovább

  • 46 Shares

    in VERSEK

    Váci Mihály: Minden teérted

    Váci Mihály: Minden teérted Minden Teérted, minden csak Tenéked. Veled vitázik minden gondolat. És mindenik csak tebelőled éled, te vagy, kit szoroz, kivon, összead az elme- pontos összeg csak tevéled lesz a világ: – tökéletes, ha vagy! Míg észreveszel, látsz- csak addig élek: benned, veled hiszem szép harcomat. Épülő sorsod világot megértet velem- s milliók […] Olvass tovább

  • 149 Shares

    in VERSEK

    Váci Mihály: A cigánylány

    Jöjjön Váci Mihály: A cigánylány verse. Egy rég elhamvadt nyáron láttam a cséplések arany porában. Ment fel a porszínű mennybe, szalmafelhővel görnyedezve. Az ostorrá font sugaraktól a bőre ki-kicsattan olykor. Ment fel a szőke kazalra, ő, a szomorú barna. Szipogva táncolt a törekben, térdét hűs vödrökkel törette. A pelyvahordó nyele két sebbé csókolta tenyerét. Ha […] Olvass tovább

  • 121 Shares

    in VERSEK

    Váci Mihály: Búcsúzás

    Váci Mihály: Búcsúzás „Aztán vigyázz! Jó egészséget!” – Ne aggódj, ne légy ideges! – Búcsúzunk. Még sokáig nézlek, s Te még sokáig integetsz. Szánva, értőn, nevetve néznek, bólintanak az emberek. Mennék, – de most minden lépésnek szívembe botló súlya van. Milyen is voltál? – Visszanézek, s látod? – Rád intek boldogan. És bátorító nevetésed fényével […] Olvass tovább

  • 295 Shares

    in VERSEK

    Váci Mihály: Szelíden, mint a szél

    Jöjjön Váci Mihály: Szelíden, mint a szél verse. Szőkén, szelíden, mint a szél, feltámadtam a világ ellen, dúdolva szálltam, ténferegtem, nem álltam meg – nem is siettem, port rúgtam, ragyogtam a mennyben, cirógatott minden levél. Szőkén, szelíden, mint a szél, minden levéllel paroláztam; utamba álltak annyi százan fák, erdők, velük nem vitáztam: – fölényesen, legyintve […] Olvass tovább

Load More
Congratulations. You've reached the end of the internet.