Ajánljuk:

  • in

    Csorba Piroska: Mesélj rólam

    Jöjjön Csorba Piroska: Mesélj rólam verse. Mesélj anya, milyen voltam, amikor még kicsi voltam? Az öledbe hogyan bújtam? És tehozzád hogyan szóltam, amikor nem volt beszédem? Honnan tudtad, mit kívánok? Megmutattam a kezemmel? Mesélj rólam! Hogy szerettél? Engem is karodba vettél, meleg tejeddel etettél? Akárcsak a testvéremet? Gyönyörködtél akkor bennem? Úgy neveztél: kicsi lelkem? És […] Olvass tovább

  • in

    Mentovics Éva: Elmesélem, hogy szeretlek

    Mentovics Éva: Elmesélem, hogy szeretlek Mikor járni tanítottál, lehajoltál hozzám. Azt súgtad, hogy: drága kincsem… s megcsókoltad orcám. Ölelgettél, cirógattál, ápoltad a lelkem. Kedves szóval terelgettél – bármi rosszat tettem. Oly sok éjjel virrasztottál kívánságom lesve. Álmot hozó meséd nélkül sose múlt el este. Beszédre is tanítottál – szívesen mesélek. Elmesélem e szép napon, hogy […] Olvass tovább

  • in

    Mentovics Éva: Az én anyukám

    Jöjjön Mentovics Éva: Az én anyukám verse. Szemed tükre mint a gyémánt, úgy tündököl, úgy ragyog… elmondtad már milliószor: legszebb kincsed én vagyok. Mesét mondasz lefekvéskor, simogatsz, ha felkelek, s hogyha néha úgy visítok, hogy az ég is megremeg, kifürkészed, mi a gondom, megtörlöd a szememet, hiszen tudod, mindent megold az anyai szeretet. Elnézted, ha […] Olvass tovább

  • in

    Dsida Jenő: Hálaadás

    Jöjjön Dsida Jenő: Hálaadás verse. Köszönöm Istenem az édesanyámat! Amíg ő véd engem, nem ér semmi bánat! Körülvesz virrasztó áldó szeretettel. Értem éjjel-nappal dolgozni nem restel. Áldott teste, lelke csak érettem fárad. Köszönöm, Istenem az édesanyámat. Köszönöm a lelkét, melyből reggel, este imádság száll Hozzád, gyermekéért esdve. Köszönöm a szívét, mely csak értem dobban – […] Olvass tovább

  • in

    Nadányi Zoltán: Anyu

    Jöjjön Nadányi Zoltán: Anyu című verse. Tudok egy varázsszót, ha én azt kimondom, egyszerre elmúlik minden bajom, gondom. Ha kávé keserű, ha mártás savanyú, csak egy szót kiáltok, csak annyit, hogy: anyu! Mindjárt porcukor hull kávéba, mártásba, csak egy szóba került, csak egy kiáltásba. Keserűből édes, rosszból csuda jó lesz, sírásból mosolygás, olyan csuda-szó ez. […] Olvass tovább

  • Egy érdekes vers az anyákról - érdemes elolvasni
    in

    Bartos Erika: Anyák

    Jöjjön Bartos Erika: Anyák verse. Barnaszemű édesanyám Úgy szólítom: Anyuka, Anyukám a pocakjában Hordott engem valaha. Anyukámnak anyukáját Úgy hívom, hogy Nagymama, Süteményt süt, gombócot főz, Messze száll az illata. Nagymamának anyukáját Úgy hívom, hogy Dédmama, Dédmamának kertje is van, Közepén egy fügefa. Dédmamának anyukáját Úgy hívják, hogy Ükmama, Ükmamának volt sok tyúkja, Meg egy büszke […] Olvass tovább

  • in

    Móra Ferenc: Anyának

    Jöjjön Móra Ferenc: Anyának verse. Álmomban az éjszaka aranykertben jártam. Aranykertben aranyfán aranyrigót láttam. Aranyrigó énekét a szívembe zártam. Ahány levél lengedez szélringatta ágon, ahány harmatcsepp ragyog fűszálon, virágon Édesanyám, fejedre annyi áldás szálljon. Olvass tovább

  • in

    Falu Tamás: Anyád

    Falu Tamás: Anyád Aki jó volt hozzád, az volt az anyád, minden pillanatban gondolt o reád. Ha sorsod megvadult, s látta, hogy elüt, félre tolt az útból, s elé ő feküdt. Aki jó volt hozzád, az volt az anyád, ha fáztál, a lelkét terítette rád. Átvette terhedet, hogy azt ne te vidd, simogatta sebed, sírta […] Olvass tovább

  • in

    Farkas Árpád: Anyák némasága

    Farkas Árpád: Anyák némasága Csak a gyermekek tudják mohó irtózattal a késeket nézni. Mint a hegedű, az anyák melléhez szorítva énekel a kenyér, a villanó penge simulása benne hópuha muzsika. Morzsák havazásába tartják arcukat a gyermekek, csak ok, ok tudják az anyák mellére szaladó késeket mohó iszonyattal nézni. Távolodnak tőlünk az anyák, kiürülnek álmainktól, mint […] Olvass tovább

  • in

    Nagy Ferenc: Édesanyám

    Nagy Ferenc: Édesanyám Van egy szó, van egy név ezen a világon, Melegebb, színesebb, mint száz édes álom. Csupa virágból van, merő napsugárból.. Ha ki nem mondhatod, elepedsz a vágytól. Tisztán cseng, mint puszták estéli harangja, Örömében sir az, aki e szót hallja. Ártatlan kisgyermek, csöpp gügyögő hangja, Amikor gőgicsél, mintha volna szárnya. A amikor […] Olvass tovább

  • in

    Pákolitz István: Anyámnak

    Jöjjön Pákolitz István: Anyámnak verse. Hogyha virág lennék, ölelnélek jó illattal; hogyha madár lennék, dicsérnélek zengő dallal; hogyha mennybolt lennék, aranynappal, ezüstholddal, beragyognám életedet csillagokkal. Virág vagyok: ékes, piros szirmú, gyönge rózsaág; madár vagyok: fényes dalt fütyülő csöpp rigócskád; eged is: szépséges aranynappal, ezüstholddal, beragyogom életed csillagokkal. Köszönjük, hogy elolvastad Pákolitz István költeményét. Mi a […] Olvass tovább

  • in

    Zelk Zoltán: Reggel óta…

    Jöjjön Zelk Zoltán: Reggel óta… verse. Reggel óta tanakodtam, Mit mondhatnék teneked. Olyan szépet gondoltam ki, elmondani nem lehet! Nem leltem rá szavakat, még verset sem tanultam! Minden amit elmondhatnék, itt van egy szál virágban! Olvass tovább

Load More
Congratulations. You've reached the end of the internet.