A versek oldala
Wass Albert: Az igazit keresed? Az “Igazit” keresed? Én is azt kerestem sokáig, s mikor megtaláltam, rájöttem, hogy hiba volt… Most már az “Igazat” keresem… Mert az “Igazi” szárnyakat ad, s aztán letépi rólad, az “Igaz” odaadja a sajátját, ha zuhanni kezdesz… Az “Igazi” megcsókolja a kezed, az “Igaz” megfogja… Az “Igazi” álmodik veled, az […] Olvass tovább
Jöjjön Wass Albert: Üzenet haza verse. Az írás bekerült Wass Albert legszebb versei összeállításunkba. Üzenem az otthoni hegyeknek: a csillagok járása változó. És törvényei vannak a szeleknek, esőnek, hónak, fellegeknek és nincsen ború, örökkévaló. A víz szalad, a kő marad, a kő marad. Üzenem a földnek: csak teremjen, ha sáska rágja is le a vetést. […] Olvass tovább
Wass Albert: Rózsaszirmok Leszállt az alkony s egy gyenge szellő Tündér-rózsát hintett az égre, Fülembe suttogott egy bús mesét, S tova libbent a messzeségbe… Egyszer, régen, mikor még volt öröm, Egy tündér élt nyíló rózsák között, Alatta vígan csillogott a tó S a zord szikla bíborba öltözött… Ha jött az est, ott dalolt a szellő, […] Olvass tovább
Jöjjön Wass Albert: Szívpalota titka verse. Minden szívnek van egy csodakertje, a kert közepében van egy palota, s minden palotában egy fekete szoba. A fekete szobában Csontvázember ül. Sötéten. Egyedül. Néha a palota zsivajába, s a tavaszodba belehegedül. Olykor ősz lesz: vágyak, álmok ősze. Halkan peregnek, mint a levelek. (Szívedbe mintha ezer kés hasítna: zokog, […] Olvass tovább
Jöjjön Wass Albert: Nagypénteki sirató verse. Elmegyünk, elmegyünk, messzi útra megyünk, messzi út porából köpönyeget veszünk… Nem egyszáz, nem kétszáz: sokszáz éves nóta. Így dalolják Magyarhonban talán Mohács óta. Véreim! Véreim! Országútak népe! Sokszázéves Nagypénteknek soha sem lesz vége? Egyik napon Tamás vagyunk, másik napon Júdás vagyunk, kakasszónál Péter vagyunk. Átokverte, szerencsétlen nagypéntekes nemzet vagyunk. […] Olvass tovább
Jöjjön Wass Albert: Dal című verse. Mikor az első csókot adtad: már az ősz osont a fák alatt, Kapirgáló szelek kutattak avar-homályban árnyakat; A fákra ráhajolt az este, s az est meséje régi volt… csókunkat fák közül kileste, és kacagott a régi hold; Felettünk fényes csillag égett, s két csillag volt a két szemed… beléje […] Olvass tovább
Jöjjön Wass Albert: Mi lesz veled? verse. Mi lesz Veled, ha jön az ősz, s nem nyílik több virág; ha ködbe borul körülötted a világ? Mi lesz Veled, ha elfogy majd a napfény, s a parti fűzfa sárgán integet, s a gúnyos szél, a novemberi szél kinevet? Mi lesz Veled, ha egy fekete árnyék egyszer […] Olvass tovább
Jöjjön Wass Albert: Őszi hangulat verse. Mikor a hervadás varázsa megreszket minden őszi fán, gyere velem a hervadásba egy ilyen őszi délután. Ahol az erdők holt avarján kegyetlen őszi szél nevet, egy itt felejtett nyár-mosollyal szárítsuk fel a könnyeket. Hirdessük, hogy a nyári álom varázs-intésre visszatér, s a vére-vesztett őszi tájon csak délibáb-varázs a vér. […] Olvass tovább
Jöjjön Wass Albert: Gondolsz-e rám? verse. Mikor az est szellő-uszálya lebben, S madár dalol a zöldellő ligetben, Mikor az égen első csillag ég, S a nyárfa lombja suttog halk mesét, Bíborba nyíló álmod alkonyán Gondolsz-e rám? Ha lelked, mint egy mámoros madár Az ég sötétkék bársonyára száll, Mikor a fényt koszorúba fonod, S azzal köríted […] Olvass tovább
Jöjjön Wass Albert legszebb idézetei összeállításunk. Reád gondoltam „De ritmusod, bár messziről is, érzem, S a gondolat míg messze száll veled, A ritmus bennem versvirággá serken, Hogy megtalálja tiszta lelkedet.” Hajnali nyomok „Látom: ma erre jártál, nyomot hagytál a harmatos gyepen. A madarak is tán azért dalolnak, s az Isten is azért mondá talán: ma […] Olvass tovább
Jöjjön Wass Albert: Hajnali nyomok verse. Látom: ma erre jártál, Nyomot hagytál a harmatos gyepen, A madarak is tán azért dalolnak, s az Isten is azért mondá talán: ma szép idő legyen. Azért kelt fel a nap is ilyen korán, hogy csókolhassa azt a kis nyomot, amely a bükkerdőig elvezet. A bükkerdőbe már be sem […] Olvass tovább
Jöjjön Wass Albert: Emlékezz szerelmemre! verse. Ha föléd felhők gyűlnek, és körbezár a sűrűsödő árnyék, emlékezz csak, még kék az ég! Ha vonat közeleg hörögve, s jéghideg rémület lopakszik feléd, emlékezz: fogtuk egymás kezét! Deres sötét, ha mindent eltakar, s értelmed kifogy, emlékezz: Isten győzni fog! Olvass tovább