in

Várnai Zseni – Naptár

Hirdetés

Jöjjön Várnai Zseni – Naptár című verse.

Lapoztál-e már naptárt szűz lapokkal,
mikor az év még csupa rejtelem?!
Mikor nem történt semmi még, s a holnap,
s a többi nap is mind, mind jeltelen.

Mikor nincs még egy nap se megjelölve,
se lap, se nap, és mint egy szjinksz szeme
olyan az év, titokzatos, talányos:
álombéli koltázatlan zene.

Így néztem én a naptárt sok, sok éven,
borzongva néztem január elsején,
mert jöttek évek zord előjelekkel,
mikor nem csillant többé már remény.

Mikor vad hordák dúlták életünket,
s minden napunk vér tengerébe fúlt…
ha régi naptár jut olykor kezembe,
elborzadok, mily szörnyű volt a múlt.

De jött egy nap aranybetűkkel írva,
s az élők fölött megjelent a fény,
legyőzve már a gyilkolók, s szivünkben
kivirágzott a béke, és remény!

Soha tavasz nem jött még oly csodásán,
mint negyvenötben az a február…
sütött a nap, madarak énekeltek,
s éreztük: ez az élet napja már!

Kezemben itt a naptár szűz lapokkal…
— Mii hoz az új év nékem, és nekünk?
Még semmi jel, még semmi rossz, ó népek,
ne törjön egymás ellen fegyverünk!

A Mindenség kapui már kitárva,
s holnap kitudja mily csodákra nyit
szellemünk ez a mesebeli lámpa …
valóra váltva létünk nagy álmait!

Köszönjük, hogy elolvastad Várnai Zseni  versét.

Mi a véleményed a Naptár költeményről?

Írd meg kommentbe!

 

Várjuk a kommenteket

Várnai Zseni: Ha simogatni tudna a szavam

Petőfi Sándor: Nemzeti dal