Várnai Zseni: Vérharmatos tej
Gyerekem lett. Igazi táltosgyermek.
Mikor született, volt már két foga.
Mellemre tettem, bimbaját harapta
s kevés tejemmel nem telt be soha.
Falánk kis ajka keblem fölsebezte
és nőtt a gyermek, nőtt szemlátomást
vérharmatos tej csurrant szája szélén
s reszketve néztem, mint egy látomást.
Mikor először megszopott, elindult
s kitépett egy fiatal jegenyét.
Másodszor adtam mellemet és akkor
öles vén fán próbálta erejét,
harmadszorra mennykővel gurigázott,
mérföldet lépett s engem itthagyott,
nagymessziről hajított bús ölembe
emlékgyanánt, egy fénylő csillagot.
Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!
