A versek oldala
Majtényi Erik: Március 8. Napsugár szól: itt vagyok! Olvadnak a jégcsapok. Megtelik a Malomárok, kinyílnak a hóvirágok. Hóvirágok, ibolyák, mennyi kedves kis virág! Telik egy szép csokrocskára jó anyámnak – Nők napjára. Olvass tovább
Jöjjön Kéri János: Nőnapi köszöntő verse. Tavasz hajnalán Róluk emlékezünk, A nőkről, kiknek Életünk köszönhetjük. Ki mindent Megtesz értünk, a nő, Dajkál, ápol, És felnevel ő. Hálánk szálljon Lányra, anyára, Ki a családot Összetartja. Szépséges nők, Jó asszonyok, Kívánunk boldog, Víg nőnapot. Olvass tovább
Jöjjön Wass Albert: A februári álom verse. Kint tél van még; hideg, könyörtelen, az ablak alatt elsüvölt a szél. Fedélcsatorna pléhe felzokog, ott fent a kémény jajgat és beszél. A képzelet varázsa messze száll, s mint őszi pára itt-ott fennakad; egy szürke dombon s néhány régi fán meg-megpihen s halkan tovább szalad… Már lefolyt a […] Olvass tovább
Jöjjön Wass Albert: Virágok verse. Ha csókos szellő szárnyán hangod zenéje kél, halott lelkemről árván lehull a szemfedél. Belőle csengve-zengve ezer virág fakad, s virággal szórja szerte a Te tavaszodat. De ha az esti csendben elnyelnek lent a fák: valahonnan kiserken egy fekete virág. Idéz az alkonyatba egy könnyes, bús varázst, s lelkemre szórja lopva […] Olvass tovább
Jöjjön Ady Endre: De ha mégis? verse. Gondoltam: drága, kicsi társam, Próbáljunk mégis megmaradni Ebben a gyilkos, vad dúlásban. Mikor mindenek vesznek, tűnnek, Tarts meg tegnapnak, tanuságnak, Tarts meg csodának avagy bűnnek. Mikor mindenek futnak, hullnak, Gondoltam: drága, kicsi társam, Tarts meg engem igérő Multnak. Tarts meg engem, míg szögek vernek, Véres szivemmel, megbénultan, Mégiscsak […] Olvass tovább
Jöjjön Weöres Sándor: Nyári este verse. Árnyak sora ül a réten. Nyáj zsong be a faluvégen. Zúg-dong sűrű raj a fákon. Békák dala kel az árkon. Bim-bam! Torony üregében Érc-hang pihen el az éjben. Csillag süt a szeder-ágra. Lassan jön a pásztor álma. Rezgő-fű a feje-alja. Nyár-éj ege betakarja. Bim-bam! Torony üregében Érc-hang pihen el […] Olvass tovább
Jöjjön Arany János: Rákócziné verse. Ballada Mi lelt téged bús gilice madárka? Párom után nyögdécselek bezárva; Vas kalitkám csillog-ragyog, aranyos: De a lelkem, – Hejh! a lelkem Fenekéig zavaros. Mi lelt, mi lelt, szőke asszony, kékszemű? Társam után az én szivem keserű: Oroszlányom viaskodik csatában, Én pediglen Fogva vagyok Büszke Bécsnek várában. Büszke Bécsnek rettenetes […] Olvass tovább
Áprily Lajos: Tavaszodik Sáncban a hóvíz könnyű hajót visz, füstöl a fényben a barna tető. Messze határba indul az árva, lenge madárka: billegető Titkon a Bükkben moccan a rügyben – mint csibe héjban – kandin a lomb. s mintha a róna kedve dalolna úgy muzsikál, muzsikál a kolomp. Indulok. Értem. Jól tudom: értem, értem üzen […] Olvass tovább
Szécsi Margit: Március Déli szellők, fújjatok csak, játsszatok a hajamon. Olvassz havat, melengető márciusi szép napom. Fagyos folyó megáradjon, vessen bimbót minden ág. Szebb a somfa gyenge szirma mint a szürke jégvirág. Március van, március van. Ember s állat érzi már, dong a kaptár, szárnyat rezget százezernyi kismadár. Jó volna a nagykabátot, félredobni s könnyeden […] Olvass tovább
Szalai Borbála: Az első hóvirág – Hallod-e, napocska! Hol késik meleged? Nézz csak a naptárba: Nők napja közeleg! Hol szedjek anyunak néhány szál virágot? Hiába keresek, egyet sem találok. Kiskertünk dermedten alszik a hó alatt, sarkában tőzike, hóvirág nem fakad … Hallja a napocska, leheli melegét … Reped a hópaplan, csermely fut szerteszét, s hó […] Olvass tovább
Szalai Borbála: Nőnapi üzenet Mostanában hangosabban zengenek a cinegék, nefelejcsszín köntösében tavaszt ígér már az ég. S bár a nap még gyéren hinti melengető sugarát, fehér bársony ünneplőbe öltözött a hóvirág. Kökörcsin is bontja szirmát, felébredt a tőzike … Érzik, tudják: itt a tavasz legkedvesebb ünnepe. S márciusnak ezen a szép napsugaras ünnepén valamennyi pajtásomtól […] Olvass tovább
Jöjjön Jókai Mór – Az egyetlen ápoló verse. Végkép el voltam hagyatva! Atyámfia, jó barátom! Szeretőm és régi szolgám: Mind elhidegült irántam. Magam voltam, magam laktam, Még sem jártak látogatni, Pedig ott benn olyan szépen Lehetett volna mulatni. Csak egy ember volt hű hozzám. Reggel, délben, este eljött, Megitatott, ha szomjaztam. Barátságunk ekép fejlett. Karon […] Olvass tovább