in

Egy lövés végzett a híres magyar íróval – Osvát Ernő tragédiája

Osvát Ernő a Nyugat elindítója és szerkesztője, Babits és Móricz felfedezője, “a legjobb olvasó”, aki úgy szerkesztette a Nyugatot, hogy összesen kétszer írt bele szerzőként saját maga, nem tudta elviselni a fájdalmat, amit lánya, Ágnes elvesztése okozott, ezért 1929. október 28-án este mellbelőtte magát.

Maga is beteg volt: Kosztolányit például a húszas évek közepén felszólította, hogy fejezze be műveit, amennyiben azt akarja, hogy ő még olvassa azokat; mégis lánya halála volt az, ami őt is elszólította. Osvát Ágnes gyógyíthatatlan tuberkolózisban szenvedett, 1921-től nyolc és fél éven át volt ágyhoz kötött beteg.

Felesége Osvát életvitele, szeretői, pazarló kicsapongásai és leánya örökös betegsége miatt 1927-ben lett öngyilkos; az apa ezután egyedül ápolta Ágnest. Végakarata szerint, amelyet haláluk napján a szerkesztőségben vetett papírra, sem a temetésén, sem a Nyugatban nem emlékeztek meg róla.

Aznap este Ágnes rohamainak megindulásakor hiába adták be sorra az injekciókat, a lány elhunyt.

Felesége és leánya halála után tudatosan készült a halálra és öngyilkosságot követett el: mellbe lőtte magát, de csak a Rókus Kórházba szállítása után halt meg.

53 évet élt.

Utolsó lakhelyén, a róla elnevezett, Budapest VII. kerületi Osvát utca 1. sz. házon emléktábla hirdeti: „Osvát Ernő 1877–1929 kritikus, a modern magyar irodalom nagy hatású szervezője. 1908-tól haláláig a Nyugat szerkesztője.”

Könyvei csupán halála után jelentek meg. Kvalitásérzékével egyedülálló tekintélyt szerzett kortársai körében, ami azóta is mérceként van jelen irodalmunkban. A magyar irodalom – Kazinczy Ferenc mellett – egyik legnagyobb irodalomszervezője, kritikusa volt.

Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!

József Attila halála után lett Kossuth-díjas

Czuczor Gergely: A falusi kisleány Pesten