in

József Attila – Kép a tükörben

Hirdetés

Jöjjön József Attila – Kép a tükörben verse.

Hogyan volt, azt már nem tudom.
De mégis csak megláttam egyszer,
Bámultam rája nagy szemekkel.
Már régen volt, csak ezt tudom.

Néztem égve.
Arca, alakja tűztükörbe,
Szemembe rögződött örökre
S szivemre hajlott tündökölve.

Már régen volt. Nem is tudom.

Köszönjük, hogy elolvastad József Attila költeményét.

Mi a véleményed a Kép a tükörben írásról?

Írd meg kommentbe!

Várjuk a kommenteket

Vörösmarty Mihály – Virág és pillangó

Juhász Gyula: Tavaszvárás