Ajánljuk:

  • 10 Ady Endre vers, amit ma érdemes elolvasnod
    in

    10 Ady Endre vers, amit ma érdemes elolvasnod

    Mutatjuk az Ady Endre összeállítást. Ady Endre a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást sürgetik. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek. Hazafi és forradalmár, példamutató magyar és európai. A szerelemről vagy a szülőföldjéről írt versei […] Olvass tovább

  • in

    Ady Endre – A vár fehér asszonya

    Jöjjön Ady Endre – A vár fehér asszonya verse. A lelkem ódon, babonás vár, Mohos, gőgös és elhagyott. (A két szemem, ugye, milyen nagy? És nem ragyog és nem ragyog.) Konganak az elhagyott termek, A bús falakról rámered Két nagy, sötét ablak a völgyre. (Ugye, milyen fáradt szemek?) Örökös itt a lélekjárás, A kripta-illat és […] Olvass tovább

  • in

    Ady Endre: A mi gyermekünk

    Jöjjön Ady Endre: A mi gyermekünk verse. Bús szerelmünkből nem fakad Szomorú lényünknek a mása, Másokra száll a gyermekünk, Ki lesz a vígak Messiása, Ki majd miértünk is örül. Ha jönnek az új istenek, Ha jönnek a nem sejtett órák, Valamikor, valamikor Kipattannak a tubarózsák S elcsattan hosszú csoda-csók. Mások lesznek és mink leszünk: Egy […] Olvass tovább

  • in

    Ady Endre – Góg és Magóg fia vagyok én

    Jöjjön Ady Endre – Góg és Magóg fia vagyok én. Góg és Magóg fia vagyok én, Hiába döngetek kaput, falat S mégis megkérdem tőletek: Szabad-e sírni a Kárpátok alatt? Verecke híres útján jöttem én, Fülembe még ősmagyar dal rivall, Szabad-e Dévénynél betörnöm Új időknek új dalaival? Fülembe forró ólmot öntsetek, Legyek az új, az énekes […] Olvass tovább

  • in

    Ady Endre: Sajnálom szegény fiúkat

    Jöjjön Ady Endre: Sajnálom szegény fiúkat verse. Szegény fiúk, kiknek hallanotok Csak megvénült könyveinkből lehet, Mit súgnak az éji Szajna-habok. Évezred halt meg, nemcsak ezredek S tőletek egy szent Világ elmaradt S benne Szépért-kóborló emberek. Az élet él, ujúl, győz és szalad És nektek hát tudhatni sem lehet: Milyen szép volt, milyen tágas, szabad. Csak […] Olvass tovább

  • in

    Ady Endre: A Hortobágy poétája

    Jöjjön Ady Endre: A Hortobágy poétája verse. Kúnfajta, nagyszemű legény volt, Kínzottja sok-sok méla vágynak, Csordát őrzött és nekivágott A híres magyar Hortobágynak. Alkonyatok és délibábok Megfogták százszor is a lelkét, De ha virág nőtt a szivében, A csorda-népek lelegelték. Ezerszer gondolt csodaszépet, Gondolt halálra, borra, nőre, Minden más táján a világnak Szent dalnok lett volna […] Olvass tovább

  • in

    Ady Endre – A Tisza-parton

    Jöjjön Ady Endre – A Tisza-parton verse. Jöttem a Gangesz partjairól, Hol álmodoztam déli verőn, A szívem egy nagy harangvirág S finom remegések: az erőm. Gémes kút, malom alja, fokos, Sivatag, lárma, durva kezek, Vad csókok, bambák, álom-bakók. A Tisza-parton mit keresek? Köszönjük, hogy elolvastad Ady Endre versét! Mi a véleményed A Tisza-parton írásról? Írd […] Olvass tovább

  • in

    Ady Endre: A fehér csönd

    Jöjjön Ady Endre: A fehér csönd verse. Karollak, vonlak s mégsem érlek el: Itt a fehér csönd, a fehér lepel. Nem volt ilyen nagy csönd még soha tán, Sikolts belé, mert mindjárt elveszünk, Állunk és várunk, csüggedt a kezünk A csókok és könnyek alkonyatán. Sikoltva, marva bukjék rám fejed S én tépem durván bársony-testedet. Nagyon […] Olvass tovább

  • in

    Ady Endre – Nézz, drágám, kincseimre

    Jöjjön Ady Endre – Nézz, drágám, kincseimre verse. Nézz, Drágám, kincseimre, Lázáros, szomorú nincseimre, Nézz egy hű, igaz élet sorsára S őszülő tincseimre. Nem mentem erre-arra, Búsan büszke voltam a magyarra S ezért is, hajh, sokszor kerültem Sok hajhra, jajra, bajra. Jó voltam szerelemben: Egy Isten sem gondolhatná szebben, Ahogy én gyermekül elgondoltam S nézz […] Olvass tovább

  • in

    Ady Endre: A Csók-csatatér lovagjai

    Jöjjön Ady Endre: A Csók-csatatér lovagjai verse. Csók-csatatéren minden éjjel, Mikor már sok a halott, Jönnek hirtelen, szárnysuhogva Testetlen, szép lovagok. Fehér az arcuk, bánatos-bús, Láng-leplük szinte vakít S összeszedik Csók-csatatérnek Elhullott bajnokait. Kék hegyek mélyén élnek ők mind, Hol csókunk üdve remeg S itt kapnak majd életet újból Csóktépett holttetemek. Tiszta fehér itt minden, […] Olvass tovább

Load More
Congratulations. You've reached the end of the internet.