A versek oldala
Egy költemény, ami sokak szerint a legszebb Arany János alkotás A magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, Arany János, számos méltán híres költeménnyel ajándékozta meg az irodalmi világot. Ám közülük is kiemelkedik egy alkotás, amelyet sokan a legnemesebbnek és legszebbnek tartanak a költő repertoárjában. Ez a remekmű a „Meddő órán” című vers, amely Arany János alkotói […] Olvass tovább
Jöjjön Arany János: Ősszel című verse. A Letészem a lantot párverseként is értelmezhető az Ősszel című költemény. A kettős hangulatiság egyrészt a versben megjelenő és megidézett költői magatartások ellentétességéből következik, másrészt az ezt megteremtő költő belső küzdelmének következménye. A vers ebben is hasonlít az előzőre. Az Ősszel 1850 októberében keletkezett. A két költő (Homérosz és […] Olvass tovább
Jöjjön egy nagy kedvenc Arany János költemény – íme a Családi kör Oszter Sándor előadásában. Este van, este van: kiki nyúgalomba! Feketén bólingat az eperfa lombja, Zúg az éji bogár, nekimegy a falnak, Nagyot koppan akkor, azután elhallgat. Mintha lába kelne valamennyi rögnek, Lomha földi békák szanaszét görögnek, Csapong a denevér az ereszt sodorván, Rikoltoz […] Olvass tovább
Jöjjön Arany János – Híd-avatás verse Sinkó László előadásában. Szólt a fiú: „Kettő, vagy semmi!” És kártya perdül, kártya mén; Bedobta… késő visszavenni: Ez az utolsó tétemény: „Egy fiatal élet-remény.” A kártya nem „fest”, – a fiúnak Vérgyöngy izzad ki homlokán. Tét elveszett!… ő vándorútnak – Most már remény nélkül, magán – Indúl a késő […] Olvass tovább
Olyan költeményekkel állunk elő ezúttal, amelyeket Arany János írt. Sajnos kevés érzelmes szerzeménye maradt fent az utókornak. Ami megmaradt, az rendkívül sok érzelemmel van átitatva. Íme Arany János szerelmes versei! Enyhülés Kél és száll a szív viharja Mint a tenger vésze; Fájdalom a boldogságnak Egyik alkatrésze; Az örömnek levegőjét Megtisztítja bánat, A kizajlott búfelhőkön Szép szivárvány támad. Tegnap a remény […] Olvass tovább
Jöjjön Arany János: Rákócziné verse. Ballada Mi lelt téged bús gilice madárka? Párom után nyögdécselek bezárva; Vas kalitkám csillog-ragyog, aranyos: De a lelkem, – Hejh! a lelkem Fenekéig zavaros. Mi lelt, mi lelt, szőke asszony, kékszemű? Társam után az én szivem keserű: Oroszlányom viaskodik csatában, Én pediglen Fogva vagyok Büszke Bécsnek várában. Büszke Bécsnek rettenetes […] Olvass tovább
Jöjjön Arany János – A lejtőn verse. Száll az este. Hollószárnya Megrezzenti ablakom, Ereszkedik lelkem árnya, Elborong a multakon. Nézek vissza, mint a felhő Áthaladt vidékre néz: Oly komor volt, – oly zöldellő Oly derült most az egész. Boldog évek! – ha ugyan ti Boldogabban folytatok, – Multam zöld virányos hanti! Hadd merengek rajtatok. Bár […] Olvass tovább
Jöjjön Arany János: Alkalmi vers című költeménye. Az uj évet (ócska tárgy!) Kell megénekelnem, Hálálkodva, ahogy illik, Poharat emelnem. Mit van mit kivánni még Ily áldott időben? – Adjon Isten, ami nincs, Ez uj esztendőben. Olcsó legyen a kenyér, A gabona áros; Jól fizesse a tinót S nyerjen a mészáros, Mérje pedig szöszön-boron, Font kijárja […] Olvass tovább
Jöjjön Arany János: A vigasztaló verse. Mi a tűzhely rideg háznak, Mi a fészek kis madárnak, Mi a harmat szomju gyepre, Mi a balzsam égő sebre; Mi a lámpa sötét éjben, Mi az árnyék forró délben… S mire nincs szó, nincsen képzet: Az vagy nekem, oh költészet! Ha az élet útja zordon, Fáradalmit fájva hordom, Képemen […] Olvass tovább
Jöjjön Arany János: A fülemüle verse Bubik István előadásában. Hajdanában, amikor még Így beszélt a magyar ember: Ha per, úgymond, hadd legyen per! (Ami nem volt épen oly rég) – Valahol a Tiszaháton Élt egy gazda: Pál barátom, S Péter, annak tőszomszédja; Rólok szól e rövid példa. Péter és Pál (tudjuk) nyárban Összeférnek a naptárban, […] Olvass tovább
Arany János: Vakságban Köszönöm, oh Isten, köszönöm azt neked, Hogy hatvan évemig láthatnám remeked, Ezt a szép világot… Olvass tovább
Jöjjön Arany János: Mit csinálunk? versét. Földi! mit csináltok? Kaszát kalapáltok? Nem azt kalapálunk, Fegyvert köszörűlünk. A rendet a réten Már levágtuk régen: Megmártjuk kaszánkat Ellenség vérében. Szép piros harmatban Fürösztjük kaszánkat: Övig-övig vérben Védjük jó hazánkat. Olvass tovább