Reményik Sándor versek
Még több
Ajánljuk:
-
in VERSEKReményik Sándor: Viszontlátásra
Jöjjön Reményik Sándor: Viszontlátásra verse. Viszontlátásra, – mondom, és megyek. Robognak vonatok és életek – Bennem, legbelül valami remeg. Mert nem tudom, Sohasem tudhatom: Szoríthatom-e még Azt a kezet, amit elengedek. Viszontlátásra: mondom mégis, mégis. Viszontlátásra – holnap. Vagy ha nem holnap, – hát holnapután. Vagy ha nem akkor – hát majd azután. És ha […] Olvass tovább
-
in VERSEKReményik Sándor: Elkéstetek
Jöjjön Reményik Sándor: Elkéstetek verse. Elkéstetek, elkéstetek vele, Az Igével, ki élet kenyere, Ki Evangélium és semmi más, Nem tudás, művészet, magyarkodás, Nem kultúra és nem pedagógia, Nem eszköz többé, hanem cél maga, Ki szabadelvű emberség helyett Istennek állít magas trónhelyet, Kinek választóvize Jézus vére A kárhozatra vagy az üdvösségre, Ki minden ember-eszményt kevesel S […] Olvass tovább
-
in VERSEKReményik Sándor: Kegyelem
Jöjjön Reményik Sándor: Kegyelem verse. Reményik Sándor „Kegyelem” című verse mélyen emberi érzéseket és tapasztalatokat fejez ki. A költemény először a reménytelenséget és a küzdelmet mutatja be, majd áttör az égi kegyelem és a megváltás motívumaihoz. Ebben a versben Reményik Sándor a remény és a hit fontosságát hangsúlyozza, miközben az emberi erőfeszítések véges volta mellett […] Olvass tovább
-
in VERSEK
Reményik Sándor: Imádság
Jöjjön Reményik Sándor: Imádság verse. Uram, rövid pár évre add csak A szavak csengő színezüstjét, Vert aranyát a gondolatnak, Képek suhanó selymét nékem, Hogy csendbe rejtsem, álomba zenéljem Mind, mi nekem fáj s szívemen át másnak. Tudjam: mögöttem százak, ezrek állnak, Némák, akiknek én vagyok a nyelve, Tüzes nyelv. Kar, értük fegyverre kelve, Árvák, akik nevében én beszélek […] Olvass tovább
-
in VERSEK
Reményik Sándor: Szív
Jöjjön Reményik Sándor: Szív verse. Szív – emberszív. Csak olyan, mint a másé. De mégis másnál rokontalanabb. A végzet jegyese, s az elhagyottságé. Szív – magyar szív. Szív-alakú sziget. Körülnyaldossa bánat-óceán. Körültombolja sötét gyűlölet. Szív – figyeld a rendhagyó verését: néha szinte eláll. Aztán jön egy óriási dobbanás a csillagokig fel, azért sem a halál! […] Olvass tovább
-
Reményik Sándor leghíresebb versei
Jöjjön Reményik Sándor leghíresebb versei összeállításunk. Reményik Sándor költő, a két világháború közötti erdélyi magyar líra kiemelkedő alakja. Írói álneve: Végvári. Az életében több neves díjjal és elismeréssel kitüntetett Reményik a legutóbbi időkig viszonylag ismeretlen volt Magyarországon, mert őt és költészetét 1945 után – jórészt politikai megfontolásokból – évtizedekre száműzték a magyar irodalomból. Reményik Sándor: […] Olvass tovább
-
in VERSEK
Reményik Sándor: Végrendelet
Jöjjön Reményik Sándor: Végrendelet verse. Mutatjuk a nagyszerű költeményt. Fáradtságom adom az esti árnynak, Színeimet vissza a szivárványnak. Megnyugvásom a tiszta, csöndes égnek, Mosolygásom az őszi verőfénynek. Sok sötét titkom rábízom a szélre, Semmit se várva és semmit se kérve. Kik üldöztek át tüskén, vad bozóton: Kétségeim az örvényekbe szórom. A holtom után ne keressetek, […] Olvass tovább
-
in VERSEK
Reményik Sándor: Csendes csodák
Jöjjön Reményik Sándor: Csendes csodák verse. Ne várd, hogy a föld meghasadjon És tűz nyelje el Sodomát. A mindennap kicsiny csodái Nagyobb és titkosabb csodák. Tedd a kezed a szívedre, Hallgasd, figyeld hogy mit dobog, Ez a finom kis kalapálás Nem a legcsodásabb dolog? Nézz a sötétkék végtelenbe, Nézd a szürke kis ezüstpontokat: Nem csoda-e, […] Olvass tovább
-
in VERSEKReményik Sándor: Akarom
Jöjjön Reményik Sándor Akarom verse. Akarom: fontos ne legyek magamnak. A végtelen falban legyek egy tégla, Lépcső, min felhalad valaki más, Ekevas, mely mélyen a földbe ás, Ám a kalász nem az ő érdeme. Legyek a szél, mely hordja a magot, De szirmát ki nem bontja a virágnak, S az emberek, mikor a mezőn járnak, […] Olvass tovább
-
in VERSEKReményik Sándor: Az ige
Jöjjön Reményik Sándor: Az ige verse. Reményik Sándor: Az ige Vigyázzatok ma jól, mikor beszéltek, És áhítattal ejtsétek a szót, A nyelv ma néktek végső menedéktek, A nyelv ma tündérvár és katakomba, Vigyázzatok ma jól, mikor beszéltek! E drága nyelvet porrá ne törjétek, Ne nyúljon hozzá avatatlanul Senki: ne szaggassátok szirmait A rózsafának, mely hóban […] Olvass tovább
-
in VERSEKReményik Sándor: Benéz a havas
Reményik Sándor: Benéz a havas. Benéz a havas kéken, Kolozsvárra. A nagypiacról tisztán látható, Amint a Monostor-utat bezárja. Most úgy érzem: ott vége a világnak. Azokra, kik rám túl a hegyen várnak, Úgy gondolok, mint mesés más-világra. Benéz a havas kéken, Kolozsvárra. Öreg fején már megmozdult a hó, Tövében vadul árad a Szamos A Szamos, […] Olvass tovább
-
in VERSEKReményik Sándor: Istenarc
Jöjjön Reményik Sándor: Istenarc verse. Egy istenarc van eltemetve bennem, Tán lét-előtti létem emlék-képe! Fölibe ezer réteg tornyosul, De érzem ezer rétegen alul, Csak nem tudom, mikép került a mélybe. Egy istenarc van eltemetve bennem, Néha magamban látom, néha másban. Néha állok, mint fosztott ág, szegényen, Ha rossz órámban eltűnik egészen Alter-egóm az örök vándorlásban. Egy […] Olvass tovább
Load More
Congratulations. You've reached the end of the internet.