Ajánljuk:

  • in

    Illyés Gyula: Október 6.

    Jöjjön Illyés Gyula: Október 6. verse. Kezét – mert õ ölt, maga a király – egy nép arcába törölte bele. Nem volt e földnek Petõfije már! Igy kezdett lenni Ferenc Józsefe. Köszönjük, hogy elolvastad Illyés Gyula: Október 6. költeményét. Mi a véleményed Illyés Gyula: Október 6. verséről? Írd meg kommentbe! Olvass tovább

  • in

    József Attila – Két hexameter

    Jöjjön József Attila – Két hexameter verse. Mért legyek én tisztességes? Kiterítenek úgyis! Mért ne legyek tisztességes! Kiterítenek úgyis. Köszönjük, hogy elolvastad József Attila költeményét. Mi a véleményed a Két hexameter írásról? Írd meg kommentbe!   Olvass tovább

  • in

    Nemes Nagy Ágnes: Akácfa

    Jöjjön Nemes Nagy Ágnes: Akácfa verse. Akácfa, akácfa, sárga lombot hullató. Kezemre, kezemre, mintha hullna sárga hó. Mintha hullna sárga hó, csakhogy el nem olvadó, járdaszélen nagy kupacban színaranyként csillogó. Hogyha belegázolok, hogy zizeg és hogy ropog! Mit csinálsz te? – kérdik. Járok, járok, sárga hóban, színaranyban, térdig. Köszönjük, hogy elolvastad Nemes Nagy Ágnes költeményét. […] Olvass tovább

  • Jöjjön Nemes Nagy Ágnes: Hány ujja van? verse.
    in

    Nemes Nagy Ágnes: Hány ujja van?

    Jöjjön Nemes Nagy Ágnes: Hány ujja van? verse. Öt ujja van gesztenyefa- levélnek. Öt ujja van, mint a gyerek kezének. Öt ujja van? Nem mind olyan. Legtöbbjének hét ujja van. Öt ujja, Hét ujja, Hozzá még a hátulja. Köszönjük, hogy elolvastad Nemes Nagy Ágnes költeményét. Mi a véleményed a Hány ujja van? írásról? Írd meg […] Olvass tovább

  • in

    Pilinszky János: Azt hiszem

    Jöjjön Pilinszky János: Azt hiszem verse. Azt hiszem, hogy szeretlek; lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz. De láthatod, az istenek, a por, meg az idő mégis oly súlyos buckákat emel közéd-közém, hogy olykor elfog a szeretet tériszonya és kicsinyes aggodalma. Ilyenkor ágyba bújva félek, mint a természet éjfél idején, hangtalanúl és jelzés nélkűl. Azután újra […] Olvass tovább

  • in

    Váci Mihály: Százhuszat verő szív

    Jöjjön Váci Mihály: Százhuszat verő szív vers. Már összeroskadsz, – végre mondd: mit is akarsz hát, te bolond? Ki biztatott e sorsra itt, hogy szívedet rohamra vidd, és kitárt mellel odaállj, hol a veszély szíven talál? Honnan vetted rá a jogot, ki volt, ki felhatalmazott, hogy érte és a neviben egy szót is szóljál? – […] Olvass tovább

  • in

    József Attila: Rejtelmek

    Jöjjön József Attila: Rejtelmek verse. Rejtelmek, ha zengenek, őrt állok, mint mesékbe’. Bebujtattál engemet talpig nehéz hűségbe Szól a szellő, szól a víz, elpirulsz, ha megérted. Szól a szem és szól a szív, folyamodnak teérted. Én is írom énekem: ha már szeretlek téged, tedd könnyűvé énnekem ezt a nehéz hűséget. Köszönjük, hogy elolvastad József Attila […] Olvass tovább

  • in

    Kosztolányi Dezső: Ma hold van

    Jöjjön Kosztolányi Dezső: Ma hold van verse. Ma hold van. Az éhes kutyák csaholnak. Az árnyakat, a levegőt ugatják. Most leharapják, hallod-e, a holdat. Csámcsogva rágják az ég sárga sajtját. Köszönjük, hogy elolvastad Kosztolányi Dezső költeményét. Mi a véleményed a Ma hold van írásról? Írd meg kommentbe!   Olvass tovább

  • Jöjjön Csanádi Imre: Májusdícsérő verse.
    in

    Csanádi Imre: Májusdícsérő

    Jöjjön Csanádi Imre: Májusdícsérő verse. Május, mosolygó, békák torkát megoldó, gyöngyvirág-nyitogató, cserebogár-zúgató. Röptetsz madarat, meghozod a nyarat, pölyhös fecskét, fára cseresnyét! Köszönjük, hogy elolvastad Csanádi Imrekölteményét. Mi a véleményed a Májusdícsérő írásról? Írd meg kommentbe! Olvass tovább

  • Petőfi Sándor: A bánat? Egy nagy óceán
    in

    Petőfi Sándor: A bánat? Egy nagy óceán

    Jöjjön Petőfi Sándor: A bánat? Egy nagy óceán verse. A bánat? egy nagy óceán. S az öröm? Az óceán kis gyöngye. Talán, Mire fölhozom, össze is töröm. Köszönjük, hogy elolvastad Petőfi Sándor költeményét. Mi a véleményed A bánat? Egy nagy óceán írásáról? Írd meg kommentbe! Olvass tovább

  • in

    Gárdonyi Géza: A Balaton

    Jöjjön Gárdonyi Géza: A Balaton verse. Csakhogy újra látlak, égnek ezüst tükre, égnek ezüst tükre, szép csöndes Balaton! Arcát a hold benned elmélázva nézi, s csillagos fátyolát átvonja Tihanyon. Leülök egy kőre s elmerengek hosszan az éjjeli csendben az alvó fa alatt. Nem is vagyok tán itt, csupán csak álmodom: Balatont álmodom s melléje magamat. […] Olvass tovább

  • in

    Csanádi Imre: Alma

    Jöjjön Csanádi Imre: Alma verse. Érik az alma, hajlik a gallya, fűre hajlik, mint egy sátor, sok édes almától. Szedjük, kapjuk, habosra harapjuk, – a többivel mi legyen? holnapra hagyjuk. Köszönjük, hogy elolvastad Csanádi Imre költeményét. Mi a véleményed az Alma írást? Írd meg kommentben! Olvass tovább

Load More
Congratulations. You've reached the end of the internet.