Ajánljuk:

  • in

    Pilinszky János: Azt hiszem

    Jöjjön Pilinszky János: Azt hiszem verse. Azt hiszem, hogy szeretlek; lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz. De láthatod, az istenek, a por, meg az idő mégis oly súlyos buckákat emel közéd-közém, hogy olykor elfog a szeretet tériszonya és kicsinyes aggodalma. Ilyenkor ágyba bújva félek, mint a természet éjfél idején, hangtalanúl és jelzés nélkűl. Azután újra […] Olvass tovább

  • in

    Kölcsey Ferenc: Huszt

    Jöjjön Kölcsey Ferenc: Huszt verse. Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék; Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold. Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém. És mond: Honfi, mit ér epedő kebel e romok ormán? Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér? Messze jövendővel […] Olvass tovább

  • in

    Fekete István: Tél

    Jöjjön Fekete István: Tél verse. Cinkék járnak a szívem ablakára, a madárkákat már régen etetem, de most már néha gondolkodni kezdek, meddig tart vajon az életem? Meddig tart kint a tél, belül a meleg? Szívem mikor fog elsötétülni? És vágyaim utolsó szép madara mikor fog búsan elröpülni? Olvass tovább

  • in

    Csoóri Sándor: Hókutya

    Jöjjön Csoóri Sándor: Hókutya verse. Csináljatok hóembert, Én csinálok hókutyát. Hosszú szőrű komondort, Amilyen még sosem volt. Így gondolom, úgy gondolom, Kész is már a komondorom. Szájában jégcsap, Csont helyett azt kap. Olvass tovább

  • in

    A 4 legszebb rövid vers

    Összeszedtük azokat a szerzeményeket, amelyek néhány mondatban elmondják a lényeget, a szeretetet és az érzelmeket pár sorban kifejezik, mégis olyan sokatmondóan. A költészet olyan művészeti forma, amely a szavak varázslatos erejével képes mély érzelmeket és gondolatokat közvetíteni. A versek az emberi érzések gazdagságát örökítik meg, és képesek egyetlen sorban vagy néhány szóban is megragadni a […] Olvass tovább

  • in

    Nemes Nagy Ágnes: Akácfa

    Jöjjön Nemes Nagy Ágnes: Akácfa verse. Akácfa, akácfa, sárga lombot hullató. Kezemre, kezemre, mintha hullna sárga hó. Mintha hullna sárga hó, csakhogy el nem olvadó, járdaszélen nagy kupacban színaranyként csillogó. Hogyha belegázolok, hogy zizeg és hogy ropog! Mit csinálsz te? – kérdik. Járok, járok, sárga hóban, színaranyban, térdig. Olvass tovább

  • in

    Illyés Gyula: Október 6.

    Jöjjön Illyés Gyula: Október 6. verse. Kezét – mert õ ölt, maga a király – egy nép arcába törölte bele. Nem volt e földnek Petõfije már! Igy kezdett lenni Ferenc Józsefe. Olvass tovább

  • Jöjjön Csanádi Imre: Májusdícsérő verse.
    in

    Csanádi Imre: Májusdícsérő

    Jöjjön Csanádi Imre: Májusdícsérő verse. Május, mosolygó, békák torkát megoldó, gyöngyvirág-nyitogató, cserebogár-zúgató. Röptetsz madarat, meghozod a nyarat, pölyhös fecskét, fára cseresnyét! Olvass tovább

  • in

    Kosztolányi Dezső: Ma hold van

    Jöjjön Kosztolányi Dezső: Ma hold van verse. Ma hold van. Az éhes kutyák csaholnak. Az árnyakat, a levegőt ugatják. Most leharapják, hallod-e, a holdat. Csámcsogva rágják az ég sárga sajtját. Olvass tovább

  • in

    Gárdonyi Géza: A Balaton

    Gárdonyi Géza: A Balaton Csakhogy újra látlak, égnek ezüst tükre, égnek ezüst tükre, szép csöndes Balaton! Arcát a hold benned elmélázva nézi, s csillagos fátyolát átvonja Tihanyon. Leülök egy kőre s elmerengek hosszan az éjjeli csendben az alvó fa alatt. Nem is vagyok tán itt, csupán csak álmodom: Balatont álmodom s melléje magamat. Olvass tovább

Load More
Congratulations. You've reached the end of the internet.