Ajánljuk:

  • in

    Székhelyi József szaval – Weöres Sándor: A kísértet dala

    Jöjjön Weöres Sándor: A kísértet dala írása Székhelyi József előadásában. Zúg az öreg erdő, száll a fehér felhő, összebújnak a vadak. Itt benn a szívemben mért üldözöl engem? sohase bántottalak. Jeges éjszakában őz tiporja hátam, cinke tépi a fülem, bodzabokor-ágról csorog rám a zápor, nem adnak szállást nekem. Olvasd el a teljes verset itt Hallgassuk […] Olvass tovább

  • in

    Weöres Sándor: Ballada három falevélről

    Jöjjön Weöres Sándor: Ballada három falevélről verse. Lehullott három falevél észrevétlen az őszi ágról. És jött a szél, a messzi szél, egy messzi, másik, új világból – Elröpült három falevél. – – – – – – – – – – – – – – – Az egyik magasba vágyott: talált a felhők közt új világot, […] Olvass tovább

  • in

    Weöres Sándor: Vásár

    Jöjjön Weöres Sándor: Vásár verse. I. Olcsó az alma, itt van halomba, aki veszi, meg is esz, olcsó az alma! II. Kis trombitát vegyenek, pirosat, fehéret, lilát, zöldet, kéket! Mézesbábot vegyenek, Tükrös-szívet, szépet! III. Fut a kutya-szán, szalad igazán, igazán, köszörűs vagyok én, kutya-szánon futok én. IV. Van-e csizma eladó, hóba-sárba mindig jó? Van kis […] Olvass tovább

  • in

    Weöres Sándor: Tündérszerelem

    Jöjjön Weöres Sándor: Tündérszerelem verse. Árnyad voltam, nedves moha közt bujdokoltam, fölém-simuló tótükörben mindenem fájt, sások éle összevagdalt, bocsáss be, bocsáss be! Ott a felhő puha ágya, selyem holdfény borul rája, ne gyere az én szobámba. Lángod voltam, forróságodat sírva hordtam, kopár égen meddő szívemtől perzselődtem, mégis fáztak a virágok, bocsáss be, bocsáss be! Ott […] Olvass tovább

  • in

    Weöres Sándor: Bolero

    Jöjjön Weöres Sándor: Bolero verse. Mind elmegyünk, a ringatózó fák alól mind elmegyünk, a párás ég alatt mind indulunk a pusztaságon át a száraz ég alá, ahányan így együtt vagyunk, olyik még visszanéz, a holdsugár a lábnyomunkba lép, végül mind elmegyünk, a napsütés is elmarad és lépdelünk a csillagok mögött a menny abroncsain, tornyok fölé, […] Olvass tovább

  • in

    Weöres Sándor: Majomország

    Weöres Sándor: Majomország Hej de messze majomország, ott terem majomkenyér, majomablak majomrácsán majomnótát ráz a szél. Majomtéren, majomréten majomhősök küzdenek, majomszanatóriumban sírnak majombetegek. Majomtanártól, majomlány majomábécét tanul, gaz majom a majombörtönt rúgja irgalmatlanul. Megépül a majommalom, lesz sok majommajonéz, győzve győz a győzhetetlen győzedelmes majomész. Majompóznán majomkirály majomnyelven szónokol, egyiké majommenyország, másiké majompokol. Makákó, gorilla, […] Olvass tovább

  • in

    Weöres Sándor: Ars Poetica

    Jöjjön Weöres Sándor: Ars Poetica verse. Öröklétet dalodnak emlékezet nem adhat. Ne folyton-változótól reméld a dicsőséget: bár csillog, néki sincsen, hát honnan adna néked? Dalod az öröklétből tán egy üszköt lobogtat s aki feléje fordul, egy percig benne éghet. Az okosak ajánlják: legyen egyéniséged. Jó; de ha többre vágyol, legyél egyén-fölötti: vesd le nagy-költőséged, ormótlan […] Olvass tovább

  • in

    Weöres Sándor: Kert

    Weöres Sándor: Kert Saláta-bokorka terem a kis .udvarba. Méz-körte, vaj-alma terem a hegyoldalba. Gyere tartsad kicsi sapkád, adok érett, piros almát. Gyere, tartsad kicsi kendőd, adok édes, puha szőlőt. Olvass tovább

  • in

    Weöres Sándor: Buba éneke

    Jöjjön Weöres Sándor: Buba éneke verse. Ó, ha cinke volnék, útra kelnék, hömpölygő sugárban énekelnék – Minden este morzsára, búzára visszaszállnék anyám ablakára. Ó, ha szellő volnék, mindig fújnék, minden bő kabátba belebújnék – nyári éjen, fehér holdsütésben, elcsitulnék, jó anyám ölében. Ó, ha csillag volnék, kerek égen, csorogna a földre, sárga fényem – Jaj, […] Olvass tovább

  • in

    Weöres Sándor: Paripám csodaszép pejkó

    Weöres Sándor: Paripám csodaszép pejkó Paripám csodaszép pejkó, ide lép, oda lép, hejhó! Hegyen át, vizen át vágtat, nem adom, ha igérsz százat. Amikor paripám ballag, odanéz valahány csillag. Amikor paripám táncol, odanéz a nap is százszor. Olvass tovább

  • in

    Weöres Sándor: Nem szándékom

    Weöres Sándor: Nem szándékom Nem szándékom, hogy kérjelek a jóra. Perzselő szomjat kelteni a jóra: ezért jöttem. Nem szándékom, hogy hívjalak a jóra. Korgó éhet kelteni a jóra: ezért jöttem. Nem szándékom, hogy kérjelek és hívjalak. Ha nem iszol meg engem: torkod lángot vet. Beled összefacsarodik, ha nem eszel meg engem. Nem kérdem: akarsz-e követni. […] Olvass tovább

Load More
Congratulations. You've reached the end of the internet.