A port.hu 2013-ban a Költészet Napja alkalmából az eddigi tapasztalatokat összegezve felsorolta az általuk legszebbnek tartott 30 magyar verset.
„A válogatásban, mint minden lista esetében, természetesen elsősorban szubjektív szempontok játszottak közre, másrészt igyekeztünk azokat a verseket összegyűjteni, amelyek az elmúlt években rendszeresen visszatérő darabjai voltak az olvasói közvélemény-kutatásoknak, közönségszavazásoknak és más irodalmi toplistáknak. A lista természetesen nem teljes, hiszen nem is lehet az. Költészetünk ugyanis olyan rendkívüli versekben bővelkedő, gazdag anyag, hogy szükségszerűen rengeteg nagyszerű költő és megszámlálhatatlan kiváló vers maradt ki a válogatásból. Célunk az volt, hogy a lista a magyar líra sokféle stílusirányzatát megmutassa.” – tették hozzá az összeállításhoz.
A válogatásban főként befejezett életművek szerzői szerepelnek egy-egy szerintünk fontos, kiemelkedő, a költő világát reprezentáló, emblematikus költeménnyel.
Mindössze három olyan, ma is élő, kortárs szerző versei kaptak helyet, akik művészetükkel már úgymond kanonizálódtak és beépültek az irodalmi köztudatba, illetve egyedül József Attila az a kivételezett alkotó, aki két verssel keretezi válogatásunkat, lévén az ő születésnapját ünnepeljük.
A magyar költészet legszebb versei – TOP 30
- József Attila: Nagyon fáj
- Kosztolányi Dezső: Hajnali részegség
- Dsida Jenő: Nagycsütörtök
- Tóth Árpád: Körúti hajnal
- Szabó Lőrinc: Különbéke
- Kálnoky László: Az elsodortak
- Petőfi Sándor: Szeptember végén
- Pilinszky János: Apokrif
- Babits Mihály: Esti kérdés
- Ady Endre: Kocsi-út az éjszakában
Kertben és a Vén cigány
- Csokonai Vitéz Mihály: A reményhez
- Radnóti Miklós: Tétova óda
- Vörösmarty Mihály: A vén cigány
- Juhász Gyula: Milyen volt…
- Nemes Nagy Ágnes: Között
- Petri György: Hogy elérjek a napsütötte sávig
- Arany János: Kertben
- Weöres Sándor: Valse triste
- Berzsenyi Dániel: A közelítő tél
- Kányádi Sándor: Valaki jár a fák hegyén
Sirály és Nihil
- Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról
- Karinthy Frigyes: Nihil
- Vajda János: Nádas tavon
- Juhász Ferenc: Babonák napja, csütörtök: amikor a legnehezebb
- Zelk Zoltán: Sirály
- Szilágyi Domokos: Hegyek, fák, füvek
- Áprily Lajos: Március
- Nagy László: Tűz
- Oravecz Imre: A megfelelő nap
- József Attila: Óda