Áprily Lajos
Áprily Lajos, született Jékely János Lajos József Attila-díjas költő, műfordító. Jékely Zoltán édesapja.
Ajánljuk:
-
in VERSEKÁprily Lajos – Mennék eléd
Jöjjön Áprily Lajos Mennék eléd verse. Mennék eléd, mert itt vagy már közel. A déli oldalon leselkedel. Gyökerek hallják könnyű léptedet, átküldesz egy-egy halk leheletet, mely szűzies még és illattalan, de sejtető, jó langyossága van. Csak arcom érzi még, nem sejti más, varázs van benne, keltető varázs. Ahol jársz, néma éberség fogad, keresed a rügyes […] Olvass tovább
-
Áprily Lajos és a vers, ami sokak szívébe lopta magát
Áprily Lajos és a vers, ami sokak szívébe lopta magát Áprily Lajos, akit sokan az érzékenység és mély érzelmek költőjeként ismernek, olyan költeményekkel gazdagította a magyar irodalmat, amelyek évtizedekkel később is képesek az olvasó szívéhez szólni. Költeményei között találjuk a „Nő már a nap” című verset, ami különösen mély nyomot hagyott az olvasók lelkében. A […] Olvass tovább
-
Áprily Lajos gyönyörű verse, ami sokak szívét megérinti
Íme Áprily Lajos gyönyörű verse, ami sokak szívét megérinti. Áprily Lajos: Az én csodám Szeretnék Krisztus lenni egy napig. Ha nem egy napig, egy pillanatig. Csak ennyit, míg a kezem ennyit int: Kelj fel a mélyből, hegyre menj megint. Levenném melledről a sziklasúlyt, mely vad korunkból rád zuhogva hullt. Fáradt pilládat megérinteném, s gyötört szemedből […] Olvass tovább
-
in VERSEKÁprily Lajos: Az én csodám
Jöjjön Áprily Lajos: Az én csodám verse. Szeretnék Krisztus lenni egy napig. Ha nem egy napig, egy pillanatig. Csak ennyit, míg a kezem ennyit int: Kelj fel a mélyből, hegyre menj megint. Levenném melledről a sziklasúlyt, mely vad korunkból rád zuhogva hullt. Fáradt pilládat megérinteném, s gyötört szemedből megszöknék a rém. Takarodnának gondok és romok, […] Olvass tovább
-
Sokak szerint ez Áprily Lajos legszebb verse
Sokak szerint ez Áprily Lajos legszebb verse – jöjjön a költemény. Áprily Lajos – Vers vagy te is Indulsz. A mozdony sürget már dohogva és a tavaszba messze-fut veled. Ne vidd a vádat és a bút magaddal, hogy hűvös szóval megsértettelek. Vers vagy te is. Ezért van harc közöttünk. Rég vívom érted a művész-tusát. Ki […] Olvass tovább
-
in VERSEKÁprily Lajos: Köszönet a napsugárnak
Jöjjön Áprily Lajos: Köszönet a napsugárnak verse. Tavaszodik. Holt tavaszok fáradt szívembe visszajárnak. S fáradtan is köszönni kell, köszönni kell a napsugárnak. Köszönöm, hogy hervadva is tavaszi halk mámorba estem. Köszönöm, hagy új fény ragyog a főtéri aranykereszten. Köszönöm, hogy kisgyermekek mezítláb malomkerekeznek. Ásott tövű vén almafák fiatalos kedvvel rügyeznek. Köszönöm a szél jóízét, aromáját a barka-szagnak. Köszönöm, hogy hegyoldalon ibolyászó lányok kacagnak. Köszönöm, […] Olvass tovább
-
in VERSEKÁprily Lajos: Keresni fogsz
Jöjjön Áprily Lajos: Keresni fogsz verse. Áprily Lajos: Keresni fogsz Különös táj lesz, sűrű lesz a csendje, csak mélabúd halálos húrja szól. Belejajdulsz a süket végtelenbe, keresni fogsz, és nem leszek sehol. Olvass tovább
-
in VERSEKÁprily Lajos: A finálé
Jöjjön Áprily Lajos: A finálé verse. Öreg leszek, vénebb a téli napnál, kedvem sötét lesz és hajam fehér. S mint a csitult patak a torkolatnál, lankadt szívemben meglassul a vér. Ha harmat-hűssel ér az este, fázom, nem melegít az elzúgott tusa, s ha támadok, az ugrást elhibázom, mint Akela, a dzsungel farkasa. Csak csöndre várok […] Olvass tovább
-
in VERSEKÁprily Lajos: Tetőn
Áprily Lajos: Tetőn Kós Károlynak Ősz nem sodort még annyi árva lombot, annyi riadt szót: “Minden összeomlott…” Nappal kószáltam, éjjel nem pihentem, vasárnap reggel a hegyekre mentem. Ott lenn: sötét ködöt kavart a katlan. Itt fenn: a vén hegy állott mozdulatlan. Időkbe látó, meztelen tetőjén tisztást vetett a bujdosó verőfény. Ott lenn: zsibongott még a […] Olvass tovább
-
in VERSEKÁprily Lajos: Túl ötven erdőn
Áprily Lajos: Túl ötven erdőn Fogy az ösvény, fogy a napfény, hideg árnyék hull a hegyre. Áll mögöttem ötven erdő, ötven évem rengetegje. Torkomig ver csorba szívem, tűz a talpam, seb a térdem. Annyi rémtől megfutottam, míg a ritkulásig értem. Seb a szívem, seb az arcom, vadtövistől vér az ingem. Aki erdő-járni küldött, az ha […] Olvass tovább
-
in VERSEKÁprily Lajos: Kalács, keddi kalács
Áprily Lajos: Kalács, keddi kalács Már szombat este megsütötte Anyám. És reggel már adott. Az aranya besugarazta a haragos vasárnapot. Vasárnap estig nem fogyott el, Fénye áthullt az ünnepen. Még hétfőn is jutott belőle. És kedden is. De csak nekem. Ma sem tudom, hol rejtegette, Melyik fiókból jött elő, De olyan áldott volt az íze, […] Olvass tovább
-
in VERSEKÁprily Lajos: Hóban
Jöjjön Áprily Lajos Hóban verse. Az erdőszélen lopva róka jár s csapásvégén havas bozótba fordul. Mint holt kastélyon bűvös mese-zár, a jó a sí alatt halkan csikordul. A köd mögül rekedten szól a „kár”, jeges bajusszal ballag a favágó; az útnál megváltó napokra vár s vércseppeket hullajt a kecskerágó. Felborzolt tollal ül a hím-pirók, hózúzmarát […] Olvass tovább
Load More
Congratulations. You've reached the end of the internet.