Ajánljuk:

  • in

    Csukás István: Januári hó hull

    Jöjjön Csukás István: Januári hó hull verse. Januári hó hull, fehér lesz minden, tiszta lapot nyit az új év. Mit írunk rá? Itt a nagy lehetőség, egy pillanatra költő lesz mindenki, a hóra íródik a közös költemény! Áhítattal figyelem, mint jó kolléga, s igazán csak egy kicsit vagyok irigy. A rigó menekülő csillagokat ír, zaklatott […] Olvass tovább

  • in

    Három Csukás István vers, amit érdemes elolvasni

    Válogatott versek sorozatunk most Csukás Istvántól hoztunk 3 kedves költeményt. Eddig közel száz kötete jelent meg itthon és külföldön. Olyan halhatatlan mesefigurákat teremtett meg az elmúlt negyven évben, mint például Mirr-Murr, Pom-pom, vagy Süsü, a sárkány. Nevéről elsősorban meséi jutnak az eszünkbe pedig verseket is ír. „A versnek szerintem nem hasznosnak kell lennie. – mondja […] Olvass tovább

  • in

    Csukás István: Szerelmes vers

    Jöjjön Csukás István: Szerelmes vers költeménye. Ülj ide mellém s nézzük együtt az utat, mely hozzád vezetett. Ne törődj most a kitérőkkel, én is úgy jöttem, ahogy lehetett. Hol van már, aki kérdezett és hol van már az a felelet – leolvasztotta a nap a hátamra fagyott teleket. Zötyögtette a szívem, de most szeretem az […] Olvass tovább

  • in

    Csukás István: Majd egyszer alád fekszem, világ

    Csukás István: Majd egyszer alád fekszem, világ Majd egyszer alád fekszem, világ, engedelmesen, de milyen engedelmesen! Hiányom betöltődik, összecsap fölöttem a szín-illat-zaj-hullám, elsimul, volt-nincs, árad tovább a nélkülem-minden, terjed a szemem-nem-látja fény, dübörög a fülem-nem-hallja hang, vacog a szívem-már-nem-érzi-félelem. Olvass tovább

  • in

    Csukás István – Istenke, vedd térdedre édesanyámat

    Jöjjön Csukás István – Istenke, vedd térdedre édesanyámat verse. Istenke, vedd térdedre édesanyámat, ringasd szelíden, mert nagyon elfáradt, ki adtál életet, adj neki most álmot, és mivel ígértél, szavadat kell állnod, mert ő mindig hitt és sose kételkedett, szájára suttogva vette a nevedet. Én nem tudom felfogni, hogy többé nincsen, s szemem gyönge hogy a […] Olvass tovább

  • in

    Csukás István: Kiszámoló

    Csukás István: Kiszámoló Egy, érik a meggy. Kettő, feneketlen teknő. Három, meleg volt a nyáron. Négy, fekete a légy. Öt, megérett a tök. Hat, vén kutya vakkant. Hét, kisütött a pék. Nyolc, teli lett a polc. Kilenc, most nagyot füllentsz. Tíz, Tiszavíz! Tiszavíz! Olvass tovább

  • in

    Csukás István: Tanévzáró

    Csukás István: Tanévzáró Félre irka, sutba táska, vidám szemünk ne is lássa, vigyük gyorsan a padlásra, őszig legyen ott lakása. Elő sárkány, elő labda szállj az égnél magasabbra. Gyere, állj be a csapatba, estig ne is hagyjuk abba. Vár a víz és vár a partja, vár a nyári rét, a tarka, szívünk dobog, bőrünk barna, […] Olvass tovább

  • in

    Csukás István versek – ezeket érdemes elolvasnod

    Jöjjön a Csukás István versek összeállításunk. Csukás István gyerekversei – 11 aranyos vers gyerekeknek, a Süsü és a Pom Pom népszerű szerzőjétől  – Íme a nagyszuloklapja.hu teljes összeállítása. Csukás István: Róka Ricsi Az erdei rókalyukban, ahol az út nagyot huppan, éldegélt öt róka ottan: rókapapa, rókamama, két nagy testvér s egy kicsi, a neve: Róka […] Olvass tovább

  • in

    Csukás István: Egérmese

    Jöjjön Csukás István: Egérmese című verse. Dohogott az egér: sosincsen friss kenyér! Ahogy mondom, ezér dohogott az egér. A boltba bandukolt, csukva volt az a bolt. Ahogy mondom, úgy volt, csukva volt az a bolt. Végül is mit csinált? Hát morzsát rágicsált! Egyebet nem csinált, csak morzsát rágicsált. Köszönjük, hogy elolvastad Csukás István költeményét! Mi […] Olvass tovább

  • in

    Csukás István: Mi lesz a halál után?

    Jöjjön Csukás István: Mi lesz a halál után? verse. Mi lesz a halál után? Ők már tudják, az árnyak, a lukas arcúak, az üres szívűek, a boldogok. A birsalmaillaton átsuhanó nagymamák két óraütés közt megágyaznak, fölverik a derékaljat, párnát pofoznak, cukros diót hoznak, vérmes nyakra nadályt. Fénykép-lovon lovagolnak a fénykép-nagypapák. Súlytalan malomkő fordulása őrli az […] Olvass tovább

  • in

    Csukás István: A kutya első verse

    Jöjjön Csukás István A kutya első verse című költeménye. Asztal alatt sűrű homály, asztal alatt kincsesbánya, rég feledett kéziratok, közöttük a gazdi lába. Mivel minden zugot elönt a sok telefirkált papír, ez meg milyen foglalkozás, szegény gazdi egész nap ír! Közben nyög meg sóhajtozik, és füstöt fúj, mint a kémény, ködös szemmel hova bámul, dől […] Olvass tovább

  • in

    Csukás István: Annyiszor játszottam a boldogot

    Jöjjön Csukás István: Annyiszor játszottam a boldogot verse. Annyiszor játszottam a boldogot, most végre boldog lehetnék – nyugtalanul figyelem magamat, vajon mi hiányzik még, mi hiányzik és honnan hiányzik, a világból-e vagy belőlem, hogy miért nem csurran a méz, fanyarul megért szőlőszem; vagy nincs is, csak a mesében, elkopott idegeket simogató szép hazugság, kábítószer, és […] Olvass tovább

Load More
Congratulations. You've reached the end of the internet.