A versek oldala
József Attila versekJózsef Attila XX. századi költő, gondolkodó versei egy oldalon.
Jöjjön József Attila: Tavasz van! Gyönyörű! verse. Tavasz van, tavasz van, gyönyörű tavasz, A vén Duna karcsú gőzösökre gondol, Tavasz van! Hallod-e? Nézd, hogy karikázik Mezei szagokkal a tavaszi szél. Jaj, te, érzed-e? Szerető is kéne, Friss, hóvirághúsú, kipirult suhanás. Őzikém, mondanám, ölelj meg igazán! Minden gyerek lelkes, jóizű kacagás! Tavasz van, gyönyörű! Jót rikkant az […] Olvass tovább
Jöjjön József Attila: Kopogtatás nélkül verse. Ha megszeretlek, kopogtatás nélkül bejöhetsz hozzám, de gondold jól meg. Szalmazsákomra fektetlek, porral sóhajt a zizegő szalma. A kancsóba friss vizet hozok be néked, cipődet, mielőtt elmégy, letörlöm, itt nem zavar bennünket senki, görnyedvén ruhánkat nyugodtan foltozhatod. Nagy csönd a csönd, néked is szólok, ha fáradt vagy, egyetlen székemre […] Olvass tovább
Jöjjön József Attila: Tedd a kezed verse. Tedd a kezed homlokomra, mintha kezed kezem volna. Úgy őrizz, mint ki gyilkolna, mintha éltem élted volna. Úgy szeress, mint ha jó volna, mintha szívem szíved volna. Olvass tovább
Jöjjön József Attila: Tél verse. Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni, Hogy melegednének az emberek. Ráhányni mindent, ami antik, ócska, Csorbát, töröttet s ami új, meg ép, Gyermekjátékot, – ó, boldog fogócska! – S rászórni szórva mindent, ami szép. Dalolna forró láng az égig róla S kezén fogná mindenki földiét. Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni, Hisz […] Olvass tovább
Jöjjön József Attila – Amit a szívedbe rejtesz verse. Freud nyolcvanadik születésnapjára Amit szivedbe rejtesz, szemednek tárd ki azt; amit szemeddel sejtesz, sziveddel várd ki azt. A szerelembe – mondják – belehal, aki él. De úgy kell a boldogság, mint egy falat kenyér. S aki él, mind-mind gyermek és anyaölbe vágy. Ölnek, ha nem ölelnek […] Olvass tovább
Jöjjön József Attila – Szerelmes kiszólás verse. Kegyetlen bánat marja meg szivét, Mosolygó, mély szemét apassza, törje, Dús bronzhaját a vágy cibálja szét, Lelkét sorvasztó forróság gyötörje, Ajkát a kín harapja össze, még Imás, kulcsolt kezét is ejtse ölbe! Magányos éj gázolja át eszét És jajgató szerelmi őrületben Az én nevem sikítsa vad beszéd: Ó, […] Olvass tovább
Íme József Attila: Tiszta szívvel verse. A Nincsen apám se anyám kötet címadó verse, a Horger Antal által inkriminált Tiszta szívvel 1925-ben jelent meg. József Attila: Tiszta szívvel Nincsen apám, se anyám, se istenem, se hazám, se bölcsőm, se szemfedőm, se csókom, se szeretőm. Harmadnapja nem eszek, se sokat, se keveset. Húsz esztendőm hatalom, húsz […] Olvass tovább
Jöjjön József Attila – Szegényember balladája verse. – Szegényember, hogy adod a bölcsőt? – Csöpp a gyerek, hogy adnám a bölcsőt? – Király vagyok, bírok nagy erővel, Ha nem adod, elveszem erővel. Szegényember, hejh, csak egyet szólna – A király már katonákért szólna. De a bölcsőt a tóba hajítja, Csöpp gyerekét utána hajítja. Szegényember sír-rí […] Olvass tovább
Jöjjön József Attila: Alkohol verse. A rózsakötőjű nap csak nékem integet, De nem borulok elé, mert úgyis rogyadozik a lábam S nem is harcolhatok érte, Mert az alkohol Kopjás fiatal gerincemet A nyomorúság abroncsává görbíti már Lomha lángú poklos katlanában. Erős kezemmel remegéssé bomlok, ám A kérges, jó becsületű kéz Nyugodtan heverész Kinyíló nagy pihenésben […] Olvass tovább
Jöjjön József Attila: Most fehér a tűz verse. Vigasztaljátok a szenvedő alkonyokat, közéjük való kedvesem is Szomorú lángjaival zokogva kergetőzik Előttem szalad, megcsókoltam s az idő nagy némasággal elsüllyed körülöttünk De üres kezemmel hiába kapkodok utána A fájdalom vakító felületén Temetőkben világít a villany Könnyeink fekete kristályokat mosnak Nincsen szavunk, amit kimondhatnánk Elhamvadt maradék álmunk […] Olvass tovább
Jöjjön József Attila: A bőr alatt halovány árnyék verse. Egy átlátszó oroszlán él fekete falak között, szívemben kivasalt ruhát hordok amikor megszólítlak nem szabad hogy rád gondoljak munkám kell elvégeznem, te táncolsz, nincsen betevő kenyerem és még sokáig fogok élni, 5 hete, hogy nem tudom mi van veled az idő elrohant vérvörös falábakon az utak […] Olvass tovább
Jöjjön József Attila Fiatal életek indulója verse. Apáink mindig robotoltak, Hogy lenne enni kevés kenyerünk, Bús kedvvel, daccal, de dologban voltak, Az isten se törődött velünk. De fölnőttünk már valahára, Kik nem tudjuk, mi az vígan élni, És mostan vashittel, jó bátorsággal Sorsunk akarjuk fölcserélni. Tudjuk, apánkkal gyávák voltunk, Nem volt jogunk se, csak igazságunk. […] Olvass tovább