Tag Archives: Arany János

Arany János – Szondi két apródja

Jöjjön Arany János – Szondi két apródja verse. Felhőbe hanyatlott a drégeli rom, Rá visszasüt a nap, ádáz tusa napja; Szemközt vele nyájas, szép zöld hegy-orom, Tetején lobogós hadi kopja. Két ifiu térdel, kezökben a lant, A kopja tövén, mintha volna feszűlet. Zsibongva hadával a völgyben alant Ali győzelem-ünnepet űlet. ,Mért nem jön a Szondi két dalnoka, mért? Bülbül-szavu rózsák ...

Read More »

Arany János – Vörös Rébék

Jöjjön Arany János – Vörös Rébék  verse. „Vörös Rébék általment a Keskeny pallón s elrepült -” Tollászkodni, már mint varju, Egy jegenyefára űlt. Akinek azt mondja: kár! Nagy baj éri és nagy kár: Hess, madár! Ő volt az, ki addig főzte Pörge Dani bocskorát, Míg elvette a Sinkóék Cifra lányát, a Terát. De most bezzeg bánja már, Váltig hajtja: kár ...

Read More »

A 10 legszebb Arany János idézet

A 10 legszebb Arany János idézet

Jöjjön a 10 legszebb Arany János idézet. Arany János magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyben legjelentősebb alakja. Íme a 10 legszebb Arany János idézet “Vágyaid elérhetetlen Tartományba vonzanak; Az, mi után futsz epedve, Csalfa, tünde fényalak, Egy sugár a nap szeméből… Büszke diadalmosoly, Mely a sirvafutó ...

Read More »

Arany János: A fülemüle

Arany János költeménye 2019. június 29-én a hét verse lett az egyik internetes oldalon. A szabadságharc leverését követő súlyos években íródott ez a ragyogó vers, a „fülemile-pör” krónikája. Tükröt tart ma is, s azt is kérdezi, oda tudunk-e figyelni a kis fülemüle csodálatos istendicséretére. A vers e legszebb része, melyet Arany ritmikailag is kiemelt, feledhetetlen, a teremtett világ magasztalása is ...

Read More »

Rátóti Zoltán verset mond – Arany János: Magányban

Jöjjön Arany János: Magányban című verse Rátóti Zoltán előadásában.

Jöjjön Arany János: Magányban című verse Rátóti Zoltán előadásában. Az óra lüktet lassu percegéssel, Kimérve a megmérhetlen időt; Ébren a honfigond virasztva mécsel, Homlokra összébb gyűjti a redőt. Vajúdni meddig tart még e világnak? Sors! óraműved oly irtóztató: Hallom kerekid, amint egybevágnak: De nincs azokhoz számlap, mutató. Jön, jön… egy istenkéz sem tartja vissza… Mint mélybe indult sziklagörgeteg: Élet? halál? ...

Read More »