A versek oldala
József Attila versei
József Attila a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja
1905. április 11. (Budapest) — 1937. december 3. (Balatonszárszó)
József Attila (1905-1937) a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb költője. Verseiben gyakran foglalkozott a fájdalommal, a magányossággal, a kiábrándulással és a halállal. József Attila legszomorúbb versei József Attila legszomorúbb versei azok, amelyek a fájdalom, a magányosság és a kiábrándulás témáját dolgozzák fel. Ezek a versek gyakran sötét és komor hangulatúak, és mélyen megérintik az […] Olvass tovább
Jöjjön József Attila: Tiszta szívvel című vers Latinovits Zoltán előadásában. Hogyha nem kell senkinek, hát az ördög veszi meg. Tiszta szívvel betörök, ha kell, embert is ölök. Elfognak és felkötnek, áldott földdel elfödnek s halált hozó fű terem gyönyörűszép szívemen. Olvasd el a teljes verset ITT! Olvass tovább
Jöjjön József Attila: Tavasz van! Gyönyörű! verse. Tavasz van, tavasz van, gyönyörű tavasz, A vén Duna karcsú gőzösökre gondol, Tavasz van! Hallod-e? Nézd, hogy karikázik Mezei szagokkal a tavaszi szél. Jaj, te, érzed-e? Szerető is kéne, Friss, hóvirághúsú, kipirult suhanás. Őzikém, mondanám, ölelj meg igazán! Minden gyerek lelkes, jóizű kacagás! Tavasz van, gyönyörű! Jót rikkant az […] Olvass tovább
Jöjjön József Attila: Kopogtatás nélkül verse. Ha megszeretlek, kopogtatás nélkül bejöhetsz hozzám, de gondold jól meg. Szalmazsákomra fektetlek, porral sóhajt a zizegő szalma. A kancsóba friss vizet hozok be néked, cipődet, mielőtt elmégy, letörlöm, itt nem zavar bennünket senki, görnyedvén ruhánkat nyugodtan foltozhatod. Nagy csönd a csönd, néked is szólok, ha fáradt vagy, egyetlen székemre […] Olvass tovább
József Attila gyönyörű verse, ami sokak szívét megérinti. József Attila, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja, élete során sokféle érzelemmel és gondolattal találkozott, melyek mély nyomot hagytak költeményeiben. Szavai mögött a szenvedély, az emberi lélek mélységei és a társadalmi kihívásokkal való küzdelem bontakozik ki. Verseiben a személyes érzések és az általános emberi tapasztalatok keverednek, így […] Olvass tovább
Jöjjön József Attila: Kései sirató verse Latinovits Zoltán előadásában. Harminchat fokos lázban égek mindig s te nem ápolsz, anyám. Mint lenge, könnyü lány, ha odaintik, kinyujtóztál a halál oldalán. Lágy őszi tájból és sok kedves nőből próbállak összeállitani téged; de nem futja, már látom, az időből, a tömény tűz eléget. Utoljára Szabadszállásra mentem, a hadak […] Olvass tovább
József Attila kvíz 6. – melyik versből idéztünk? Jöjjenek a kérdések. József Attila az egyik legnagyobb és legismertebb magyar költő, aki 1905-ben született és 1937-ben hunyt el. Élete során számos emlékezetes verset írt, amelyek mélyen beépültek a magyar kultúrába és irodalomba. A költő művei sokszínűek: foglalkoznak szerelemmel, társadalommal, politikával és az emberi lélek sötét és […] Olvass tovább
Sokak szerint ez József Attila legszebb verse – íme a csodás költemény. 1 Földtől eloldja az eget a hajnal s tiszta, lágy szavára a bogarak, a gyerekek kipörögnek a napvilágra; a levegőben semmi pára, a csilló könnyűség lebeg! Az éjjel rászálltak a fákra, mint kis lepkék, a levelek. 2 Kék, piros, sárga, összekent képeket láttam […] Olvass tovább
Jöjjön József Attila: Tél verse. Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni, Hogy melegednének az emberek. Ráhányni mindent, ami antik, ócska, Csorbát, töröttet s ami új, meg ép, Gyermekjátékot, – ó, boldog fogócska! – S rászórni szórva mindent, ami szép. Dalolna forró láng az égig róla S kezén fogná mindenki földiét. Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni, Hisz […] Olvass tovább
József Attila: Koldus Örökre látlak szépség-verte szemmel – Ó bús szemem, ki szépeket szeretsz! – Rád bámul hű szemem vak értelemmel, Mindig Reád és bárhová mehetsz, Mindig találkozol bolond szememmel, A kapzsi koldus új nyomort szerez: Szegényház óvná olcsó irgalomtul, Mégis kiáll az útra s újra koldul. Olvass tovább
Jöjjön József Attila – Szerelmes kiszólás verse. Kegyetlen bánat marja meg szivét, Mosolygó, mély szemét apassza, törje, Dús bronzhaját a vágy cibálja szét, Lelkét sorvasztó forróság gyötörje, Ajkát a kín harapja össze, még Imás, kulcsolt kezét is ejtse ölbe! Magányos éj gázolja át eszét És jajgató szerelmi őrületben Az én nevem sikítsa vad beszéd: Ó, […] Olvass tovább
Jöjjön József Attila – Szegényember balladája verse. – Szegényember, hogy adod a bölcsőt? – Csöpp a gyerek, hogy adnám a bölcsőt? – Király vagyok, bírok nagy erővel, Ha nem adod, elveszem erővel. Szegényember, hejh, csak egyet szólna – A király már katonákért szólna. De a bölcsőt a tóba hajítja, Csöpp gyerekét utána hajítja. Szegényember sír-rí […] Olvass tovább