Klasszikus és kortárs versek felsősöknek

• Arany János: A tudós macskája; Nyalka huszár; Régi jó időből

• József Attila: Indiában, hol éjjel a vadak

• Kányádi Sándor: Ballag a folyó; Novemberi szél

• Áprily Lajos: Rabló hóban; Kalács, keddi kalács

• Babits Mihály: Ádáz kutyám

• Csukás István: A nagy papucstolvaj

• Lackfi János: Kamaszhangú versek (például Beszólások)

• Hárs László: Miértek és hogyanok

• Weöres Sándor: Kezdődik az iskola

• Szalai Borbála: Utolérem a bátyámat

Kortárs, fiatalos válogatás

A modern, könnyedebb hangvételű költészetből is válogathatunk, például Lackfi János „Kamaszhangú versek” ciklusából, vagy olyan kortárs alkotóktól, mint Szabó T. Anna vagy Varró Dániel. Ezek a versek szókimondóbbak, humorosabbak, a mindennapokhoz, kamaszproblémákhoz kapcsolódnak.

Hasznos tanácsok a választáshoz

• Az iskolai versmondó versenyekhez általában 15–30 soros, életkori sajátosságokhoz passzoló verset érdemes választani.

• Az érzelmekről, barátságról, kalandokról vagy épp az iskolai élményekről szóló versek különösen népszerűek a felsősök körében.

Olvasnivalók a témában

• Bárkaonline: Kamaszhangú versek Lackfi Jánostól

• Versmondó verseny válogatás PDF – Kalazancius

• 10 vers, ami kedvet csinál a kortárs költészethez

The post Versek felsősöknek appeared first on Meglepetesvers.hu.

Íme: Megható versek Új kenyér ünnepére!

Ady Endre: Ének aratás előtt

Hamu alatt parázsló harag,
Ökölbe szorult, rázó kezek,
Irgalmatlan, dühös kiáltás,
Közeleg az ünnepetek.
Aratásra készülő mezők,
Torkodon-akadt, gyűlölő szavak,
Kaszák, mik kiegyenesedtek,
Ünnep készül, piros, szabad.
Indul a vén, magyar tespedés,
Pattan a feszült, ostoba húr,
Nagy gőgök félve összebújnak
S a tisztes, nagy csönd meglapul.
Magyar ünnep lesz az aratás,
Aratni búzát, vért, fejet:
Nő a dühösök szent szektája,
Aratás lesz, ne féljetek.

Molnár Józsefné: Az új kenyér ünnepe

Az államalapítás ünnepe,
mely szeretettel van tele.

Az új kenyér ünnepén,
hálát adunk mindenért.

Gabona a szorgos kezek
munkája, a föld őket ellátja.

Aprók várnak már a napra,
a feljövő virradatra.

Kínozza az éhség őket,
várják már a szép időket.

A kovászt melengették, a
kemencében megsütötték,

S megszegték a kenyeret,
amit sok ember szeretett.

Emlékezünk a hagyományra,
Szent István Királyunk napjára.

A nemzet összetartozása,
augusztus 20, a történelem világa.

Tompa Mihály: Aratás után

Sokat vártunk ettől az évtől,
Az időjósoknak hivén.
Mondták tavaly, hogy aki éri,
Dús aratást ér az idén.

Midőn a hó elment tavasszal,
A szántóföld reményt adott,
Hogy a mult évben nem hiában
Szórtuk belé a jó magot.
Sarlót, kaszát előkerestünk,
Hogy a sürű kalászfejek
Élesre fent csengő vasától
Előttünk rendre dűljenek.

A csépet is mind sorra néztük,
S amelyiknek hibája volt,
Reá kötöztük jó erősen
A gyengén álló hadarót,

Hogy amidőn a tág szérűre
Kerül be majdan a kepe,
Szemét az érett búza-főnek
Vigan kiverhessük vele,

Melyet alkalmas szélben aztán
Felhányjon a szórólapát,
Kitisztítván a garmadából
Minden polyvát, gazt és lazát.

Ilyen készűlet és reménnyel
Vártuk a gazdag aratást,
De rosz időt járt, és vetésünk
Fonnyadt, veszett szemlátomást.

De száz mérges fű sarjadzott föl,
Gaz, dudva a vetés között,
Indáival a vad folyondár
Mindent befolyt, benyűgözött.

Ködös volt a menny és borongós,
Nem szűlt ujító harmatot,
Sem a földet termékenyítő
Mennydörgésben nem csattogott.

Utána a szük aratásnak
Szivünk ha bátor nyugtalan,
Mégis sokat várunk ez évtől,
Mert a szüret még hátra van.

Megjönnek majd a gazdag ősznek
Derült mosolygó napjai,
Midőn érett gyümölcs alatt fog
A fáknak ága hajlani.

Midőn a víg szüret zajától
A völgy, halom csakúgy kacag,
Száz röppentyű szikrázva röpked,
S megdördülnek a mozsarak.

Sajtóba jő a sárga furmint
S az érett fekete gohér,
Gerézdiből szürünk vörös bort,
Olyan vöröset, mint a vér.

S midőn ez év majd lehanyatlik
S borunk magát kiforrja már,
Vigan leszünk, nagy áldomásra
Csendül kezünkben a pohár!

Csokonai Vitéz Mihály: Aratás

Mi az oka, hogy most a dolgos Céresnek
Munkásokat széjjel zsibongva keresnek?
Mi az oka, hogy a mezőn köröskörűl
A Céres bérese kaszákat köszörűl?
Köszöntvén tudnillik a megőszűlt nyarat,
Sárga kalászi közt reménységgel arat.
Áldja nevét százszor a jó Teremtőnek,
Hogy főldjébe arany szinű fejek nőnek.
De addig is, míg tart szíve áldozatja,
A búza-markokat sűrűen forgatja,
Az öreg Céresnek két feltűrött karja
A markokat szoros kévékbe takarja,
És ámbár tüzei a kékellő égnek
Kettős forrósággal feje felett égnek,
S barázdás homlokát az izzadság árja
Legörgő cseppjével sorjába eljárja,
Víg aratóit (mert ő azoknak atyja)
Tréfás szavaival szűntelen biztatja.
Ekkor, hogy a piros, várt napenyészetnek
Altató zefiri feléje sietnek,
Ő is most már lassúlt, de hajda n vitézi
Lépésit a hazamenésre intézi.

Horváth Piroska: Új kenyér köszöntő…
Örökségünk

Parányi sóhajt nyög, megzizzen a szalma,
hegyes tarló szusszan – aratásnak vége…
…becsület, kitartás, a munka szorgalma –
beragyogja tiszta Magyar égnek kékje.

Magyar föld gazdájáé szeretne lenni,
szorgos emberé, kinek kérges a keze –
jobban senki nem tudja a kaszát fenni…
…mint borotva vág, józan paraszti esze,

felőrölte a gond – megtörte erejét,
mint aranyszemeket a morajló malom,
roppant a gyémántcsont – tűrte a nehezét…
…ember legyen földjén, ne egy igás barom,

ragyogó, friss hajnalfény harmatot fakaszt,
reggel illatára dalolnak a rigók,
magyar asszony, kerek kenyereket dagaszt,
cipók sorakoznak – kövér, formás cipók,

aranyszínre sülnek, mint a nap korongja,
mosolygós, ropogós, jó magyar kenyerek,
a kemence izzik – hangosan morogja…
… nyíltszívű emberek, dolgos a kezetek…

…szomjukat oltsa a piros bor zamata,
hófehér kenyérbél testüket táplálja,
smaragdzöld legyen az új világ tavasza –
jó, kövér Magyar föld biztos meghálálja!

Csöpp, nap-szívta hajú, maszatos gyermekek,
ropogós vekniből nagyokat harapnak,
pufók, rózsás-arcú – acélos jellemek…
magyarnak születtek, magyarnak – szabadnak,

gazdájáé lenne a kövér, Magyar föld,
azé, ki megöntözte verejtékével,
táplálta kitartás a vetést – tengerzöld,
átfestette a tarlót bíborvérével,

talpuk alatt lüktet az otthonunk lelke,
ó, édes, szép hazánk – nőjön a gabona,
áldja meg munkájuk – magyarok Istene,
övék e drága föld – nemzetünk vagyona,

…piros vér buggyant ki megfeszült eréből –
hófehér sifonnal kötözte az asszony,
húzta az igáját – zöld lett a reménytől
a tiszta, Magyar föld – örökül maradjon!

The post Megható versek Új kenyér ünnepére appeared first on Meglepetesvers.hu.

Ünnepi alkalmakkor a versek különleges erejükkel képesek megérinteni az emberek szívét és lelkét. Az augusztus 20-a közeledtével, amely Magyarországon az államalapítás ünnepe, a nemzeti összetartozás, a történelmi emlékezet és a kultúra megünneplésének napja, a verseknek különös jelentősége van. Ez a jeles nap méltó alkalmat nyújt arra, hogy összegyűljünk családunkkal, barátainkkal és mindazokkal, akik számunkra fontosak, és együtt ünnepeljük a nemzetünket és annak múltját.

Az ünnepi versek nem csupán az eseményeket és a történelmet elevenítik fel, hanem megörökítik azokat az érzéseket és gondolatokat is, amelyeket az adott alkalommal átélünk. A szavak erejével képesek összekapcsolni az embereket, átadni a büszkeséget és a hazaszeretetet, valamint emlékeztetni bennünket a múltunkra és a jövőnkre.

Ez a cikk számos különleges verssel és költeménnyel készül, amelyek mélyebb értelmet és érzelmeket hordoznak magukban az augusztus 20-ai ünnepre való tekintettel. Reméljük, hogy ezek a versek megérintik majd olvasóink szívét, és segítenek átélni a nemzeti ünnep méltóságát és varázsát.

Tartsanak velünk, és engedjék, hogy a szavak varázsa átjárja és összekapcsolja mindazokat, akik az ünnepi versek iránt érdeklődnek, és a nemzeti ünnepre való készülődés jegyében szeretnének együtt ünnepelni és emlékezni. Lássuk hát, milyen gyönyörű és megható alkotásokkal találkozhatunk az augusztus 20-ai ünnepre szentelt verses gyűjteményünkben!

Íme a versek augusztus 20-ai ünnepre összeállításunk!

Szuhanics Albert: Nemzeti Ünnep augusztus 20.

Csordultig telt szíveinkben
ős reménynek hangja dobban.
Ezer éves szép hazánkban
hogyan élhetnénk mi jobban?

Kárpátoknak igazgyöngye,
Magyarország a mi földünk.
Teremje meg új kenyerünk,
s legyen borunk, mit kitöltünk!

Államiságunk ünnepén
a Szent jobbot körbe hordják.
Az időknek végeztéig
a mi hazánk, Magyarország!

Ott ahol zúg Duna, Tisza,
az új kenyér bőven terem.
Áldott földjén arany mezők,
nektár csöppen szőlőhegyen.

István király mindörökre
Máriára bízta földünk.
Patrónusunk Nagyasszonyunk,
nem veszi el senki tőlünk!

Gyermekáldás legyen számos!
Boldog párok, otthon, fedél…
Mi mást adhat magyar állam?
Azt hogy te itt otthon legyél!

Munka legyen, boldogulás,
család, Isten ege alatt.
Szent koronánk védelmezzél,
s magyar hazánk erős marad!

Faludi Ferenc: Szent István királyhoz

1.
Dicső István, nagy királyunk,
Téged ég s föld magasztal,
Téged tisztel kis országunk,
Első szent urának vall.

2.
Tőled vette fényességét,
Méltóságát, érdemét,
Koronája ékességét,
Hitit, kincsét, mindenét.

3.
Elbujdostál, megkerestünk,
Áldott légyen a szent ég!
Országunkba bévezettünk,
Szivünk örömében ég!

4.
Drága kincsünk, feltaláltunk:
Magyarország, vigadozz!
Itt van, kit óhajtva vártunk,
Ezer áldásokat hoz.

5.
Ime a te reménységed,
Inségedben ide nézz:
Isten után erősséged,
Mególtalmaz ez a kéz.

6.
Megvigasztal minnyájunkat,
Hatalmunkban vastagit,
Megtágitja országunkat,
Végig megtart, bóldogit.

7.
Budán nyugszik; Buda vára,
E szentséget megböcsüld!
Atyja után, nem sokára,
Biztat az ég: Imrét küld.

8.
István mellett itt lész fia,
Megtestesült angyalunk,
Megszerzi ezt két Mária,
Égi s földi asszonyunk.

Szilágyi Domokos: Hol vagy?

Ah, hol vagy magyarok
Tündöklő csillaga!
Ki voltál valaha
Országunk istápja!

Hol vagy, István király?
Téged magyar kíván,
Gyászos öltözetben
Teelőtted sírván.

Rólad emlékezvén
Csordulnak könnyei,
Búval harmatoznak
Szomorú mezei…”

Meichl D. Mária: Augusztus 20

Augusztus 20 hajnalán
kenyeret dagasztok a konyhán`.
Fehér gyolccsal én befedem
s szemeimmel őt dédelgetem.

Várom, keljen nagyra a kenyérke,
melyet a kemencémbe bevetek,
Forró kenyérre áldást kérve
várják már a nagyok és kicsinyek.

Piros fehér zöld, szalagot teszek
az illatos, szép, sült „életre”.
Így kerül asztalunk közepére.
Imát mond a család: Most meszegem!

Eléjük új friss kenyeret teszem,
most beszélek nekik Szent Istvánról.
Magyarok áldott jó királyáról,
a gyerekeknek most elmesélem.

Szent István volt az államalapító!
Ezer éve áldjuk haló porában.
Áldjuk, szeretjük, „Szent jobbját” őrizzük
a szépséges és szent Bazilikában…

Juhászné Bérces Anikó: Augusztus 20.

Országunknak szent királya,
Így emlékezünk Istvánra,
Ki államot alapított,
Istenhitre megtanított.
Óh, mennyi gond tépte, marta,
Hogy a népét egyben tartsa.
Törvénykönyve rögzítette,
Mint helyes a magyar tette.
Égi anyánkat felkérte,
Legyen hazánk védelmére…

Új búzából, új kenyér,
Friss illata száll felénk.
Köszöntjük szép szavakkal,
Nemzetiszín szalaggal.
Testet tápláló manna,
Üdv neked és hozsanna!
Áldott legyen a kenyér
István király ünnepén!
Megköszönjük Istenünk
Mindennapi kenyerünk…

Sorsom szele felkapott,
s földi pályára rakott.
Hálás vagyok én ezért,
kicsiny porszem létemért.

The post Versek augusztus 20-ai ünnepre appeared first on Meglepetesvers.hu.

Íme a versek Államalapításra emlékezve!

Sík Sándor: Szent István-himnusz

(Az Ó dicsőséges szent Jobbkéz dallamára)

István király ünnepének
Örvendezzünk keresztények.
Isten adta e napot,
Fel a szívvel magyarok:

Szent királyunk, árva néped
Hódolattal jő elébed.
Légy velünk, légy velünk!
Országodról el ne vedd
A te áldott jobb kezed.

Országunknak építője,
Ronthatatlan Szegletkőre
Építetted e hazát.
Krisztus küldte koronád.

Szent királyunk, megfogadjuk:
Örökséged el nem hagyjuk.
Esküszünk, esküszünk:
Mindörökké az vezet:
Halhatatlan Jobb kezed.

Dicsőséges koronádat
Máriának felajánltad.
Ő vigyáz azóta ránk,
Nagyasszonyunk, Szűzanyánk.

Szent királyunk, esdve kérünk,
Kérd a mennyben most is értünk
Máriát, Máriát.
Útja vesztett népedet
Vigye hozzá szent kezed.

Erényeid fénye – lángja
Szétragyogott hét országra.
A te áldott nyomodon
Szentek földje lett e hon.

Szent királyunk felsír hozzád
Tépett szívű Magyarország:
Légy velünk, légy velünk,
Régi, – jámbor népedet
Támassza fel szent kezed.
Kérjük édes Istenünket,
Kinek súlyos karja büntet,
Ám ha hozzád fordulunk,
Újra védő jó urunk:

Szent királyunk érdeméért,
Rajtunk tartott szent kezéért
Megbocsát, megbocsát
S minden régi jót megáld:
Szentistváni szép hazát.

Szuhanics Albert: Államiságunk ünnepe

Ím a nyarat koronázza augusztus hava.
Királyságot hirdet nekünk, mint a korona.
Magasztos király a nyárban, benne ős erő.
Áldása, mely harmatoz ránk, gyümölcsérlelő.

Államiságunk ünnepe, legnagyobb ünnep,
Ezer éves királyságunk, megtart bennünket.
Magyaroknak koronája, népünket jelenti,
Megszentelt tárgy, jogi személy, időknek feletti!

Azt hirdeti, országunknak léte földön, égen,
Örökkön az Istennél van, ahogy egykor régen.
Új kenyér az új búzából, szalagdíszben áll,
Piros-fehér-zöld e szalag, s éhezőkre vár.

Éhezzük mi szép és igaz, az emberi szót,
Magyar létnek biztonságát, és a földi jót.
Mivé lettünk, István király, tekints végre ránk!
Ugye zokogsz, fáj a szíved országod iránt!

Legyen bőség, jövőnk nekünk, legyen sok gyerek.
Legyen kenyér, legyen gyümölcs amit egyenek!
Legyen bor, békesség, búza, erény, szeretet,
Legyen munka, megbecsülés, s boldog emberek!

Ím augusztus üzenete, s huszadika vár.
Ünnepeljünk újra ismét, István a király!
Nemzedékről-nemzedékre mindig így legyen.
Áradjon ránk áldás, erő, bőség, kegyelem!

Putterer Magdolna Léna: Szent István Király, s az Új Kenyér Ünnepe

Nyár dicsősége, augusztus hava.
Ünnepel országunk apraja, s nagyja.
Szent Királyunk, ünnepel téged néped.
Államalapítás, te dicsőséged.

Magyarok vagyunk, s oly türelmetlenek.
Egymást támadja néped, értetlenek.
Te ismered hibás természetüket,
forrongó vérüket, szenvedélyüket.

Mondd! Néped hányszor kezdett új életet?
Számold össze nékünk s büntetéseket.
Nép már tudja, Istenhez sok út vezet,
oly hitetlenek, s nincs hazaszeretet.

Szent István napja, új kenyér ünnepe.
Búza rég megélhetést jelentette.
Jó volt termés, jó volt ország kenyere.
Magyar nép búzát életnek nevezte.

Földeket gaz borítja, s nép még remél.
Nékik, öregúr, friss kenyérről mesél.
Nem hajlong már aranyló búzakalász.
Földeken nincs búzatermés s aratás.

Nép éhesen reszkető kezét nyújtja.
Magyar nép bánatos, s rögös még útja.
Ébren álmodva járnak búzamezőn.
Új kenyérre vágynak ők, reménykedőn.

Szent Király, fentről mutass utat nékik.
Izgága népedet vezesd el célig.
Adj ismét erőt népednek s még hitet.
Térdre hullva nyújtják feléd kezüket.

Ünnepelnek, s titkon sírnak fiaid.
Bennük élsz, érzik szívdobbanásaid.
Nézz le szomorú népedre s hazádra.
Hozz enyhülést nékünk, Magyarországra.

Tűz Tamás: Szent István király

Jól megjelölte ezt az ezredévet:
kereszttel írta rá kemény nevét,
mint halhatatlan győzelmi ék.
Alapkő lett, de kőnél súlyosabban
vetette el az épülő falakban
toronyszökkentő, férfias hitét.

Amint alázatát mindegyre inkább
úrrá emeli roppant erején,
a bércre hág s egy országon tekint át,
hol hajnalpírban reszket még a fény.
Komor felhőkből bomlik ki a kék ég
s virrasztva várja népe ébredését
a századok szélfútta reggelén.

Nem tétován, de biztos mozdulattal
lendül előre tervező keze,
míg port kavar és szilaj kedvvel nyargal
a forró puszták zendülő szele.
Bölcs szemmel néz a fényes távlatokba
s pillantásával féltőn átkarolja
a frissen szántott szűzi földeket.

Kegyes jobbjával törvényt ír, keményet,
hogy megkösse a rónák vad porát,
szőlő teremjen és kenyér, fehérebb
s hogy mindenki meglelje otthonát.
Áldott szigor, rendet hozó szelídség!
Arany szív, mely eltékozolja kincsét,
hogy új szívekben ragyogjon tovább!

Hát róla zengjen most a lelkes ének!
Uram, téged dicsérünk általa,
mert ő volt a te választott edényed,
apostolod; híved s a föld sava.
És ő volt ama bibliai sáfár;
kire be jó, hogy éppen rátaláltál,
midőn megvirradt napunk hajnala!

Szuhanics Albert: Augusztus húsz, új kenyér, asztali áldás

Augusztus magasztos hónap,
íze van ennek a szónak,
új kenyér, asztali áldás,
s az ünnep öröme vár rád!
Augusztus, nyár királynője,
gazdagon tekint előre.
Nagyboldogasszonyunk látod,
ma is él a te országod!
Lélekben sasként köröztünk,
ezer év szállt el fölöttünk.
Rólunk ne vedd le a kezed,
hiszen, itt minden a tied!
A sorsunk keserű gyakran,
könnyünktől sós… párna-paplan.
Mégis a hitünk oly szilárd,
százezer próbát rég kiállt.
Királyink, szentek az égben,
bennetek bízunk mi régen.
Patrónánk, Szent fiad révén,
hadd éljünk boldogan, békén!
Kezünkben legyen a sorsunk,
s erényünk szívünkben hordjuk.
Legyen az adott szó kincsünk,
Istenben, hazában higgyünk!
S higgyünk a józan eszünkben,
szorgalmas, ügyes kezünkben,
higgyünk a gyarapodásban,
s egy erős magyar hazában!

The post Megható versek Államalapításra emlékezve appeared first on Meglepetesvers.hu.

A gyerekek születésnapjai különleges alkalmak, melyeket érdemes megfelelő ünnepléssel, meghittséggel és szeretettel megünnepelni.

Egy szép vers vagy költemény mindig nagyszerű ajándék lehet egy gyermek számára, hiszen nemcsak ünnepélyessé teszi a pillanatot, de emlékezetessé is. A következő cikkünkben olyan születésnapi verseket gyűjtöttünk össze, melyek kifejezik a szeretetet, az örömet és a büszkeséget, és amelyekkel kifejezhetjük jókívánságainkat a kicsik számára.

Ezek a versek nemcsak szórakoztatóak és könnyedek, hanem tanulságosak is, segítve ezzel a gyerekeket abban, hogy értékeljék az élet apró csodáit és az őket körülvevő szeretetet. Legyen szó egy kisgyermekről, egy óvodásról vagy egy kamaszról, ezek a versek segítenek kifejezni szeretetünket és ünnepi jókívánságainkat a születésnapi ünnepségen.

Íme a Születésnapi versek gyerekeknek összeállításunk.

Köszönjük, hogy megnézted a Születésnapi versek gyerekeknek anyagunkat.

Kállay Sándor: Boldog születésnapot

Jöttünk Téged köszönteni,
hát kiáltunk jó nagyot:
Boldog születésnapot!

Egész biztos, mit kívántál,
ma biztosan megkapod.
Boldog születésnapot!

Ha úgy tetszik, a tortából
vedd a legszebb darabot.
Boldog születésnapot!

Ünnepelj ma, ahogy akarsz,
nincs senki, ki visszafog.
Boldog születésnapot!

Azt kívánjuk, a világra
táruljon ki ablakod.
Boldog születésnapot!

Egyébként is ( de ma főleg )
szívünk csak Érted dobog.
Boldog születésnapot!

Legyél mindig nagyon vidám,
sugározzon mosolyod.
Boldog születésnapot!

De ne csak ma legyél boldog,
legyen csodás holnapod.
Boldog születésnapot!

Tiszta szívből megköszöntünk,
és kiáltunk jó nagyot:
Boldog születésnapot!

Kislányomnak születésnapjára

Pestovics Viktória: Kislányomnak!

Ezer csillag ragyog az égen,
Van nekem egy reménységem.
Kinek mosolya ragyogóbb az összes fénynél,
Ki jelenléte is többet ad a reménynél.

Mellette leszek, vigyázok rá,
Szeretjük egymást egy életen át.
Boldogságom lett ő nekem,
Köszönöm, hogy itt van velem.

Nélküle csak egy senki lennék,
Semmi hasznosat nem tennék.
Fontos lettem egy csodás lánynak,
Nincs is jobb érzés egy anyának.
Múlnak a percek, s múlnak az évek,
Édesem, mindig szeretlek Téged!!!

Habarics Kitty: Érzel engem Anya?

Érzel engem Anya?
Már idebenn vagyok.
Belülről hallgatom még,
ahogy szíved dobog.

Simizd meg a pocid,
idebenn is érzem,
hangod, hogyha dúdolsz,
a legszebb dallam nékem.

Hallom, amit mondasz,
habár még nem értem,
minden egyes szavad
szeretetét érzem.

Érzel engem Anya?
Rúg a pici lábam,
alig várom én is, hogy
angyal arcod lássam.

Szebegyinszky Réka: Kisfiam

Szeptemberi (januári) derűs hajnalon
ölelt át először két karom.
Nyugodt kis arcodon mosoly ült.
Jöttödnek még a Nap is örült!
Hitetlenül Rád pillantottam.
Az enyém vagy, már régen tudtam!
Mégis még idegen érzés volt,
mikor szuszogásod lágyan szólt.
Tünemény voltál, egy kis angyal.
Csilingelő, vékonyka hanggal.
Azóta a mindenem lettél.
Minden bánatot feledtettél!
Nem hittem, hogy ilyen érzés van:
Úgy szeretlek, édes kisfiam!

Kristófné Vidók Margit: Születésnapi köszöntő

Azon a csodás februári napon
a sorstól kaptam egy újabb csillagot,
boldogság egy kicsiny fiú képében,
és gyönyörködtem aprócska lényében.

Évek teltek, és áldottam a napot,
melyben az ég és a sors nekem adott,
gyógyír voltál bánatban, szenvedésben,
lelkem ápoltad vidám nevetéssel.

Kincsek kincse, a szívednek jósága,
a szeretet felemelő ódája,
szemedben huncutul csillogó fények,
ha rád nézek, érzem, nincs mitől félnem.

Ezer kedves emlék, öröm és bánat,
köszönöm neked a napi csodákat,
életem csodás fénysugara lettél,
kisfiúból emberré cseperedtél.

Szivárvány ragyogjon életed egén,
legboldogabb legyél e földkerekén,
váljanak valóra legszebb álmaid,
szeretet, öröm legyenek társaid.

Nagy Veronika (Kicsi): Lányomnak

Drága lányom, kedves lelkem,
Sok gondolat van most bennem!
Szeretlek, hisz ezt tudod,
Sokat hallod, már unod,
Egyetlen vagy a világon,
Te vagy az én családom,
Léted bearanyozza napjaim,
Szép vagy, mint a nyíló kankalin,
Ha felnősz, kérlek, ne feledd,
Én mindig itt leszek veled!

Születésnapi versek 1 éves gyerekeknek

Kondorosi K. András: Az én kis unokám!

Az idő eltelt, egy éves lett
Az én kis unokám!
Csak úgy perecel a görbe láb,
Még párszor tottyan ám.
De fel sem veszi, inóc tovább!
Ami elé kerül?
Mindent alaposan megvizsgál,
Virág egy sincs lenn már!
Nagy szám; a szekrényajtó nyitás,
Kacagva nyüzsög, jár.
Majd egyre laposabb pillantás,
S szépet álmodik már.

Forrás: www.poet.hu

Behon Istvánné: Első születésnapra

Tamarának

Köztünk él egy kedves kislány,
bájos mosoly arcocskáján,
kék szemében bizalom él,
biztonságot tőlünk remél.

Szöszke haját szellő fújja,
végtelenbe visz az útja,
felénk nyújtja apró kezét,
így osztja szét szeretetét.

Ölelése puha párna,
egy éves lett éppen mára.
Kívánunk sok boldog évet,
legyen könnyű minden lépted.

Forrás: www.poet.hu

Születésnapi versek 2 éves gyerekeknek

Pazsák Nikolett: Lilikének

Két évvel ezelőtt világra jött egy gyermek,
Kivel a Földön töltött percek értelmet nyernek.
A Mennyországból szállt közénk ez a pici csoda,
De senki sem tudta, valójában Ő kicsoda.

Ő lesz az az Angyal, ki köztünk a Földön jár,
Mindenkinek jóságot és szeretetet prófétál.
Amerre jár, béke s nyugalom árad.
Ő a jó tündér, ki soha el nem fárad.

Mindig mosolyog, sugárzik a jókedv,
Messzire elkerül a bánat és a rosszkedv.
Szeretném, hogy minden ember tudja ma,
Két éves lett Lilike, a megváltó kisbaba.

Ezen csodás alkalomból adódóan jöjjetek,
Fogjátok meg egymás kezét, egy percre figyeljetek.
Nézzetek egymás szemébe mélyen, gondolkozzatok,
S mondjátok el egymásnak, hogy milyen fontosak vagytok.

Forrás: www.poet.hu

Tóth Beáta Mária: Milán 2 éves

Először két éve vettelek karomba
Először sírtál, s én veled együtt sírtam
Már vártam rád, tudtam mikor érkezel
Csak vártam az órát, számoltam perceket

S most itt vagy, nevetsz rám
S újra karomba veszlek
Mint naponta azóta is
Számtalanszor teszek

Te megpuszilod orrom…
Na! A fülemet ne! –
Elszállnak a gondok
És veled nevetek

Két éve, hogy először csókoltam arcodat
De napra napok jöttek, hónapok szaladtak
S ha nem figyelünk, akkor a sok év is
Mint tegnap-szellő, csak meglegyint

S mire észbe kapunk, már nézem csak
Hogy felnőttél a magasba
S onnan hajolsz hozzám kisfiam
Hogy te tartsál majd karodban

Forrás: www.poet.hu

Szívhez szóló születésnapi versek

The post Születésnapi versek gyerekeknek appeared first on Meglepetesvers.hu.

A versek ereje abban rejlik, hogy szavakba öntik mindazt, amit gyakran nehezen tudunk kifejezni. Egy jól megválasztott vers képes könnyeket csalni a szemekbe, mosolyt varázsolni az arcokra és emlékezetes pillanatokat szerezni a megajándékozottnak. Ezek a sorok nem csupán szavak, hanem érzések, emlékek és szeretet egybefonódása, melyek örökre megmaradnak azok szívében, akiknek szánjuk.

Az alábbi összeállításban megható születésnapi verseket gyűjtöttünk össze, melyek segítenek kifejezni a legszebb érzéseket és gondolatokat. Legyen szó családtagokról, barátokról vagy szeretteinkről, ezek a versek tökéletes választások ahhoz, hogy különlegessé tegyük a születésnapjukat, és emlékezetes ajándékkal kedveskedjünk nekik. Olvasd őket szeretettel, és válaszd ki azt, amelyik leginkább megszólítja a szívedet!

Kívánj szeretteidnek boldog születésnapot az alábbi megható és kedves versekkel!

Ezek az egyedi szülinapi versek különleges ajándékot jelentenek, amely biztosan örömet szerez az ünnepeltnek. A szívmelengető köszöntők garantálják a jó hangulatot és emlékezetessé teszik az ünnepet.

Íme a megható szülinapi versek gyűjteményünk.

Ezek a költemények biztosan nagy sikert aratnak a születésnapos körében!

Szabó Zoltán: Születésnapodra

Ez a nap más, mint a többi,
Mert ez a Te Születésnapod!
Köszöntelek és kívánom,
Legyen ma szép napod!

Eltelt ismét egy év
És Te újra ünnepelsz.
Legyen neked ma minden szép
Pillanat, hosszú-hosszú perc.

Mikor először felsírtál,
Aggódva figyeltek.
Mikor először nevettél,
Már érezted szeretnek.

Felnőttél, elteltek
Hosszú szép évek,
Szívedbe zártál
Sok szép emléket.

Ünnepelj és légy ma boldog,
Hisz ez a Te napod.
Kívánom, hogy legyen még,
Sok Boldog Születésnapod

Kohut Katalin: Boldog születésnapot!

Azt kívánom, ezen a napon
fölötted egy csillag ragyjogjon,
mutasson utat mindenkinek,
milyen az igazi szeretet!

Csillagként ragyogsz le ránk,
küldöd a mosoly sugarát,
áldás, békesség kísérjen,
életed százhúsz év legyen!

Erdős László: Boldog születésnapot

Bár az élet tudom,
Nem fenékig tejfel,
De ha lent vagy a búval,
Vidáman kelj fel.
Mikor megtép a világ,
Mindent felejts el.
A félelem záporát
Arcodról rejtsd el.

Hagyd a titkok nemességét;
Csontját rágja a világ.
Ne feledd, meg nem öregszel.
Ezt vetették ki rád.
Tiszteld haragod,
S tanuld meg hibád.
Ne az elved diktáljon,
S nem lesz majd, ki bánt.
Nem lesz, tudom, olyan ember,
Aki téged imád,
De gondolj néha szeretettel
Arra, ki tán gondol terád.

Az évek is csak számok;
A végtelenben végük.
Kések szabják az időt,
Bár harmatból az élük.
Az igazság oltáránál
Imáinkat vétjük,
S a kezdet felé lépteinket
Megkuszálva lépjük.

Ismerj meg mindent,
Amit az élet adott.
A jót ne hagyd elveszni,
Csodáld néha a Napot.
S bár lelked még üdvösséget
Nem túl sokat kapott,
Én üdvözítve kívánok sok
Boldog születésnapot.

Legmeghatóbb születésnapi idézetek

Hári Gábor: Szülinapodra

… éved röpke pillanat,
Lepereg előtted minden mozdulat,
Oly kevés ez idő, mit megértél,
kívánom, hogy még sokáig legyél!

Boldogítsd melletted az embereket,
Szíved szomorkodni soha ne engedd!
Ha valaki mégis megbántana téged,
Gyorsan lépj túl rajta, hisz ilyen az élet!

Mindenben a jót, s a szépet keresd,
S ki megérdemli, nagyon szeresd!
Mosolyod aranyozza be a világot,
Még sok boldog születésnapot kívánok!

Lupsánné Kovács Eta: Mindig a fény felé

Fordulj a fény felé, ha a kedved sötét;
az árnyék, a bánat eltűnik majd mögéd.
A napod ne legyen borús, vagy keserű,
lakjon a lelkedben vidámság és derű,
mert mindig történik valami nagyszerű.

Boldogságos szülinapot!

Valami olyasmit akartam adni,
Amit nem lehet soha pénzért kapni.
Valamit, ami emlékül marad,
Valamit, ami szívből fakad.
Így hát beleadtam eleget,
Sok jót, szépet, és a szívemet.
Mert szív nélkül az ajándék,
Csak egy egyszerű jó szándék.
Ezért megírtam e versem,
Beleadtam szívem, lelkem.
Ettől lett ez az ajándék,
Nem csak szimpla jó szándék.
Hanem egy nagyszerű emlék,
Mert ha olvasod, olyan mintha veled lennék.

Még több születésnapi versért klikk.

Köszönjük, hogy megnézted Megható szülinapi versek anyagukat. 

The post Megható szülinapi versek appeared first on Meglepetesvers.hu.

Részlet a versből:

Hallgasd meg a verset Forrest Gumptól.

„Borozgatánk apámmal;
Ivott a jó öreg,
S a kedvemért ez egyszer –
Az isten áldja meg!
Soká nem voltam otthon,
Oly rég nem láta már,
Úgy megvénült azóta –
Hja, az idő lejár.
Beszéltünk erről, arról,
Amint nyelvünkre jött;
Még a szinészetről is
Sok más egyéb között.

Szemében „mesterségem”
Most is nagy szálka még;
Előitéletét az
Évek nem szünteték.

„No csak hitvány egy élet
Az a komédia!”
Fülemnek ily dicsérést
Kellett hallgatnia.”

Hallgasd meg a verset Forrest Gumptól.

The post Ütős lett! Forrest Gump szaval – Petőfi Sándor: Egy estém otthon appeared first on Meglepetesvers.hu.

Összeszedtük egy csokorba, milyen kedves szerzeményekkel lepheted meg szeretteidet a születésük napján. Szavald el a családdal együtt, vagy írd le egy szép képeslapra! Biztosan örül a család apraja-nagyja ennek az egyedi, fantasztikus ajándéknak!

Mutasd meg nekik, hogy gondoltál rájuk, és nem egy átlagos tárggyal tudod le őket!

Szebbnél szebb sorokkal ajándékozhatod meg Őket, hiszen nagyon fontos, hogy olyan meglepetéssel készülj, amely személyreszabott!

Nyűgözd le Szeretted, mutasd meg Nekik, hogy fontosak Számodra! Ezek a költemények kifejezik a szeretetet! Töltsetek el együtt minőségi időt!

Az idő kerekének forgásával minden évben elérkezik az a különleges nap, amikor az élet ajándéka ünnepet hirdet. A születésnapok, az életünket gazdagító mérföldkövek, amelyek az elmúlt év sikereit, tapasztalatait és kihívásait egyaránt magukban hordozzák. Ez az egyetlen nap, amikor számunkra figyelnek, és szeretteink különleges meglepetésekkel, jókívánságokkal és szeretettel halmoznak el bennünket.

A születésnapok ünneplése az emberi kapcsolatok egyik legcsodálatosabb megnyilvánulása. Ezen a napon a barátok, családtagok és szeretteink szívük mélyéről jövő versekbe szedett gondolatokkal üdvözölnek minket. A születésnapi versek a költészet és az érzelmek művészi összetalálkozása, amelyek együtt varázsolják el az ünnepeltet és minden jelenlévőt.

Ebben a cikkben a „Legszebb születésnapi versek” témájára összpontosítunk, és megmutatjuk, hogy a költői szavak hogyan képesek az érzelmek dallamává válni, és örök emlékezeteket teremteni a születésnapokon. Fedezzük fel azokat a szavakat, amelyek örökké megragadják a szívünket, és megfogalmazzák mindazt a szeretetet és jókívánságot, amit csak egy vers képes közvetíteni.

A versek hatalma abban rejlik, hogy képesek kimondani azt, amit a szókincsünk és a mindennapi mondatok nem mindig képesek kifejezni. Az érzelmek gazdagsága és mélysége a versekben olyan formát ölt, ami egyedivé és személyessé teszi az ajándékozottak számára.

Tarts velünk ebben az érzelmekkel átszőtt cikkben, ahol szépségükben csillogó születésnapi versekbe merülünk el. Felfedezzük, hogyan kaphatnak az ünneplők egy szavakkal gazdag köszöntést, és miként lehet egyetlen verssel mélyebb értelmet adni a születésnapoknak.

Készülj fel arra, hogy a költői szavak erejével és a szívvel megírt versekkel együtt ünnepeljük az élet szépségét és az emberi kapcsolatok varázsát. Legyen ez a cikkünk egy meghitt és érzelmekkel teli utazás, ahol együtt csodáljuk meg a legszebb születésnapi verseket, és megértjük a költői szavak erejét, melyek örök emlékekké válnak minden születésnapon.

Dsida Jenő: Születésnapi köszöntő édesanyámnak

Ha van még nap az égen,
Ugy ma ragyogjon az.
Ha van még alvó élet,
Ugy ma legyen tavasz!

Ha van még sziv a földön.
És van még szeretet,
Ugy ma üljön a világ
Örömünnepet!

Dsida Jenő: Születésnapi köszöntő édesanyámnak vers még folytatódik, klikk.

M. Kovács Roni: Születésnapodra

Egy vad-regény az élet,
majd emlékképek sora,
mint érték nemesedik,
és – úgy számít a kora.

A Nap ünneplőt vett fel,
s mert téged várt azalatt
– éljen- mert megszülettél,
így ünnep lett az a nap.

S ma rohanó, szép évek,
itt állnak meg egy napra,
gyertyafényen vetülve
a tegnapra, s holnapra…

A zsúrtortádnak örülsz,
mely nagy sikert arat itt,
hát… fújd el a lángokat,
s most kívánjál valamit!

Míg teljes a kívánság,
és mind nyugtat felőle –
hogy egészséged legyen,
hogy vígan nézz előre –
Még szeretet, még öröm,
s minden: kazalba álljon,
sok-sok boldog szülinap
így ünneplőben várjon!

Legszebb születésnapi versek összeállításunk folytatódik

Haraszti Mária: Születésnapodra

Mikor kigyúlnak ma az égi fények,
Nevetve mind e napra néznek.
Messzi sugarukkal keresik a helyet,
Ahol egykor egy ember született.

Útjukon rohanó szemeket fürkésznek:
– Mosolygót, némát, fáradtat, szeretőt… –
Hálás vándor-szívvel olykor megpihennek,
Fáradhatatlanul mégis továbblépnek.
S sugaruk eléri a pillanatot,
Mely már múlik is – s ahogy
Ragyogó fényük jelzi a napot,
Boldog születésnapot kívánok!

Szerintünk ez is a Legszebb születésnapi versek közé tartozik

Timár Judith: Születésnapodra

Észre sem veszed, úgy telnek az évek,
Röpül az életed, s gyerekeid nőnek.
Emlékek sokaságát szívedbe rejted,
Mi nem kedves számodra, el is felejted.

A mai nap azonban csak is a Tiéd!
Öleld magadhoz szorosan szeretteid!
Érezd testem, lelkem melegségét,
S a családod szerető szívét.

Ha végre meglelted énedet,
S egy rózsaszálat, mi vöröslőn éget,
Tudjad hogy a szívem szeretete
Pezsdíti életed, benne a lehelete.

Szívem melegségét szívedbe rejtem,
E kis köszöntőm egy csokorba teszem,
Élj sokáig, legyen béke a lelkedben.
Isten éltessen a családod szeretetében!

Haraszti Mária: Születésnapodra

Mikor kigyúlnak ma az égi fények,
Nevetve mind e napra néznek.
Messzi sugarukkal keresik a helyet,
Ahol egykor egy ember született.
Útjukon rohanó szemeket fürkésznek:
– Mosolygót, némát, fáradtat, szeretőt… –
Hálás vándor-szívvel olykor megpihennek,
Fáradhatatlanul mégis továbblépnek.
S sugaruk eléri a pillanatot,
Mely már múlik is – s ahogy
Ragyogó fényük jelzi a napot,
Boldog születésnapot kívánok!

Orgoványi Anikó: Születésnapodra

Legyen kedved napsütéses,
ború, bánat elkerüljön,
arcodra mosoly üljön,
övezzen a szeretet.

Lelkedben maradj gyermek,
légy nyitott szépre, jóra,
szomjazz az igaz szóra,
élvezd minden percedet.

Orgoványi Anikó: Születésnapodra írása még folytatódik: Olvasd el a teljes verset ITT

Vár a mosoly és a dal,
maradj mindig fiatal.
Soha bánat ne érjen
hozzád rossz szó ne férjen.
Kicsi madár válladra
vidáman repüljön.
Kacagó nótát
csak Neked fütyüljön.
Csillogó szemedből
könny sose guruljon.
Lágy tavaszi szellő
arcodhoz simuljon.
Az igaz boldogság
ne hagyjon el soha.
Kísérje utadat
angyalok mosolya!

The post Legszebb születésnapi versek appeared first on Meglepetesvers.hu.

Ez a cím a vers két legfontosabb témáját, a hazaszeretetet és a nosztalgiát emeli ki. A hazaszeretet a vers első felében jelenik meg, amikor a költő visszatér szülőföldjére, és meghatódik a látványtól.

A nosztalgia pedig a vers második felében jelenik meg, amikor a költő visszaemlékezik gyermekkorára.

A két téma összefonódása a vers egyik legerősebb érzelmi hatása.

Jöjjön Petőfi Sándor: Szülőföldemen verse.

Itt születtem én ezen a tájon,
Az alföldi szép nagy rónaságon,
Ez a város születésem helye,
Mintha dajkám dalával vón tele,
Most is hallom e dalt, elhangzott bár:
„Cserebogár, sárga cserebogár!”

Ugy mentem el innen, mint kis gyermek,
És mint meglett ember, úgy jöttem meg.
Hej azóta húsz esztendő telt el
Megrakodva búval és örömmel…
Húsz esztendő… az idő hogy lejár!
„Cserebogár, sárga cserebogár!”

Hol vagytok, ti régi játszótársak?
Közületek csak egyet is lássak!
Foglaljatok helyet itt mellettem,
Hadd felejtsem el, hogy férfi lettem,
Hogy vállamon huszonöt év van már…
„Cserebogár, sárga cserebogár!”

Mint nyugtalan madár az ágakon,
Helyrül-helyre röpköd gondolatom,
Szedegeti a sok szép emléket,
Mint a méh a virágról a mézet;
Minden régi kedves helyet bejár…
„Cserebogár, sárga cserebogár!”

Gyermek vagyok, gyermek lettem újra,
Lovagolok fűzfasípot fújva,
Lovagolok szilaj nádparipán,
Vályuhoz mék, lovam inni kiván,
Megitattam, gyi lovam, gyi Betyár…
„Cserebogár, sárga cserebogár!”

Megkondúl az esteli harangszó,
Kifáradt már a lovas és a ló,
Hazamegyek, ölébe vesz dajkám,
Az altató nóta hangzik ajkán,
Hallgatom s félálomban vagyok már…
„Cserebogár, sárga cserebogár!”… – –

The post A hazaszeretet és a nosztalgia találkozása Petőfi Sándor csodás versében appeared first on Meglepetesvers.hu.

Sohonyai Attila: Légy az enyém

Eljöttem azért, ami az enyém.
Fűzfáról és betonról,
az égről, a koszos peronról,
kérve követelvén –
mi az enyém.

A lázas gyerekkort, és a szűz gyereket,
ki hajdan felhőket kergetett
és nem hitte a lehetetlent. – váltanám vissza még,
mert az is én vagyok, és az enyém…

A lázas serdülést, a dúvad bikát
kit nem fogott meg semmilyen korlát,
s a szabadság dühében volt józan lény,
követelem bőrömbe, mert…
már nem az enyém.

Egy leendő apa féltését, és egy anya gondját,
mindent mi nem is voltam még,
Édesanyám bánatát
elrabolnám én,
mert mi az övé, az enyém.

Egy öreg bölcsességét,
a kisgyerek sírását lopnám én vissza,
mindazért ami elmúlt már,
s mi még sose volt kezeim tulajdona,
– de az enyém.

Egy markolatot a földből, egy szót a nemzetből,
vinném magammal bujtatva én,
ha már itt mindenem a vészbe dől,
ez kicsi nekem jogom,
Mert az Enyém!

S egy csipetnyit, csak egy tálkányit adnék érte,
csak azt, mi mindezektől lett testem vére,
a huszonegy gramm első éjjelét;
az első dolgot, mi azóta az enyém.

The post Egy költemény, ami sokak szerint a legszebb Sohonyai Attila alkotás appeared first on Meglepetesvers.hu.

Még nagyobb mámorba kerülhetsz ezzel az érzéki vers összeállítással! Böngéssz az alkotások között!

Mutatjuk az összeállítást. Nézd meg, milyen szép költeményekkel készültünk!

• József Attila: Tedd a kezed
• Ady Endre – Nézz, drágám, kincseimre

Zelk Zoltán: Csak téged

Úgy mondom néked, mint egy leckét,
mert szeretném, hogy megtanuljad,
ha felelnem kell egyszer érted,
akkor te is, már vélem tudjad,
hogy én csak tégedet szeretlek :
meglestem a szomorúságot,
nem magamért, de temiattad
szövi-fonja körém e hálót.

És szívemet is rajtakaptam,
engem elárult, a te lépted
után fülel a jövendőben,
miattad virraszt. Mondd, megérted ?
Figyelj ide hát, példát mondok:
ha fekszem álmatlan s képzelgek,
félek valami szörnyű kórtól,
nem magamat, téged képzellek . . .

A te tested retteg testemben,
a te jövőd az én jövőmben,
így élek én magam veszítve
s téged kettőzve az időben.
Az időben, az elfogyóban,
mely nem örök, csak az istennek –
tanuld meg hát, hogy tudjad vélem :
én már csak tégedet szeretlek.

Zelk Zoltán további szerelmes verseit ITT találod.

• Petőfi Sándor: Szeptember végén
• Kosztolányi Dezső: Akarsz-e játszani?
• Radnóti Miklós: Levél a hitveshez

Kedveled Kosztolányi Dezsőt? Ismered a „Szerenád” című alkotását? Ha igen, klikkelj, és olvasd fel neki, így biztosa örömet szerzel párodnak!

• Radnóti Miklós – Október délután
• Juhász Gyula: Anna örök
• Tompa Mihály – Nálad nélkül
• József Attila: Óda
• Ady Endre: Őrizem a szemed
• Kosztolányi Dezső: Szerenád
• József Attila: A szemed
• Ady Endre: Láttalak…
• Ady Endre: Szakits, feledj!
• Ady Endre – Szívek messze egymástól
• Ady Endre: Add nekem a szemeidet

Ha Ady Endre rajongó vagy, muszáj megnézned az alábbi összeállítást! Egyedül a tengerrel című szerzeménye biztosan leköt, és kikapcsol a rohanó hétköznapok során!

• Ady Endre: Egyedül a tengerrel
• Ady Endre: Vajjon milyennek láttál?
• Ady Endre: Levél a sorsomhoz
• Ady Endre – Be szépre-nőttél bennem
• Illyés Gyula: Gyönyörű, gyönyörű
• Weöres Sándor: Adagio
• József Attila – Ha nem szorítsz…
• Juhász Gyula: Szerelem?
• Karinthy Frigyes – Lecke

The post Érzéki szerelmes versek appeared first on Meglepetesvers.hu.

Az életünk során számtalan különleges pillanatban részesülünk, amikor az ünneplés, az öröm és a szeretet veszik körül bennünket. Egy ilyen különleges esemény, ami minden évben visszatérő boldogsággal tölt el minket, az a születésnapunk. Ez a nap nem csak az életünk egy újabb évfordulója, hanem az az alkalom is, amikor szeretteink kifejezik a szeretetüket, és mi magunk is mély érzelmeket osztunk meg velük.

Az emberi kapcsolatok ereje valóban páratlan, és ezt az erőt nemcsak gesztusokkal és tettekkel, hanem szavakkal is kifejezhetjük. A születésnap egy olyan alkalom, amikor az egyszerű „Boldog születésnapot!” többé válhat egy szívből jövő és szívhez szóló köszöntővé. Az érzelmeket szavakba önteni azonban nem mindig könnyű feladat. Olyan köszöntőre van szükség, ami mély érzelmeket hordoz, megmutatja az érzelmek őszinteségét és örömöt hoz a megajándékozottnak.

Ebben a cikkben a „szívhez szóló szülinapi köszöntő” témájára fókuszálunk, és megvizsgáljuk, mi teszi ezeket a köszöntőket különlegessé. Megtudhatjuk, hogyan válhatnak az egyszerű üdvözlő mondatok mélyebb érzelmekkel teli üzenetekké, és hogyan tudunk egyedi és személyre szabott köszöntőket alkotni, melyek örökre megmaradnak az ünnepelt szívében. Ismerkedjünk meg a születésnapok varázslatos világával, ahol a szeretet és a barátság olyan köszöntővé válik, amely összeköti az embereket és megerősíti a kapcsolatokat.

Szóval, kedves olvasó, készülj fel arra, hogy a szavak erejével egy olyan utazásra induljunk, amely során mélyebb megértésre és érzelmekkel teli köszöntők megalkotására lelünk. Fedezzük fel együtt, hogyan lehetünk igazán emlékezetessé és szívből jövően szeretetteljesek azoknak, akiknek a születésnapját ünnepeljük.

Tarts velünk ebben az érzelmes és megható cikkben, amely segítséget nyújt abban, hogy szavakkal fejezzük ki a szeretetünket, és megajándékozzuk a szeretteinket egy olyan köszöntővel, ami örökre emlékezetes marad a szívükben!

Íme a szívhez szóló születésnapi versek!

Tobai Rózsa: Boldog Születésnapot

Ma Teérted ragyognak a csillagok,
Veled ünnepelnek az Angyalok.
Ha meglátsz egy hullócsillagot,
Kívánj valamit, ma megkapod.
Amit én tudok adni, ki nem nyithatod,
De újra és újra elolvashatod.
Kívánok Neked csodás, vidám napot,
Tortát, ajándékot, s hullócsillagot,
De nem utolsó sorban,
Boldog Születésnapot!

Igrényi Sándor: Szülinapi köszöntő

Mit is írjak tenéked,
Jókívánságból van már
Tarsolyodban temérdek.
Nem kívánok egyebet,
Öleljen át a szeretet.
Ez legyen a támaszod,
Tűnjék hát a bánatod.
Kertedben a sok virág
Néked ontja illatát.
Fent az égen Nap ragyog,
Körbevesznek csillagok.
Veled együtt örülnek,
Táncra is perdülnek.
Minden csillag egy barát,
Hallgasd szívük dallamát.
Ez a vers a dallamom,
Boldog születésnapot
Neked így kívánok!

Horváth M. Zsuzsanna: Születésnapodra

B oldog nap ma ez neked
O tthon vár reád, ki szeret.
L ágy szellő madarak dala,
D erű, s napfény arcod simogatja.
O tthon béke, szeretet, mindig vár,
G ondos, szerető, hűséges társ.

Sz avak helyett is beszél a szeme,
Ü zenő tekintete árulkodó lehet.
L egyen életed boldog és vidám,
E lőre tekints, a múlt sokszor fáj.
T udom jó vagy, szeretnek nagyon,
É des unokáid, ölelő karok.
S ose feledd, szeresd, véd őket,
N agyapa vagy, ők rajongnak érted.
A dd nekik mosolyod, simogató kezed,
P ára sose lepje csillogó szemed.
O lyan jó vagy, ők féltőn vigyáznak,
T e vagy a családban, kit örömmel várnak.

Virginás András: Sok születésnapokat…

Korán reggel lila még a dallam.
Kakasunk az ünnepet köszönti.
Ha korábban ébred ma a hajnal,
Ez a reggel más lesz, mint a többi.

Fogmosáskor még álmos a szemed.
A tükörképed kacsintva köszön.
Ma illik hozzád minden címszerep,
S ajándék minden, ami szembejön.

Nyári szellő játszik őszi lombot.
Csendes muzsikát dúdol egy gitár.
Nyújt feléd egy piros pipacscsokrot,
S táncra perdít egy forró délibáb.

Részünkről is sok, bő jókívánság,
Az Úr áldja meg ma az ünnepet,
Mint örökké pislákoló lámpás,
Remény ragyogja be a szívedet.

Lánczi H. Saci: Jókívánság

Évek telnek, múlnak, rohannak napok, hónapok,
alig veszed észre, hogy egy év megint tovaballagott,
oly gyorsan száll tova, mint égen a felhő,
a gyermek is, látod, milyen gyorsan felnő.

Szép szál legény lettél, fel kell nézzek reád,
örömmel tölt el, hogy te vagy az unokám,
mikor megszülettél, örültünk jöttödnek,
mily boldogan adtuk minden szeretetünket.

Mit is kívánhatnék neked a mai szép napon,
legyen boldog ünneped és nyugodt hétköznapod,
életedet el ne kerülje egészség és szerencse,
ünnepelj hát szeretetben szép családod körében.

Születésnapodon neked én csak azt kívánom,
legyél nagyon boldog ezen a világon,
kik szeretnek téged, szeresd a családod,
mert ők azok, akikre jóban, rosszban,
örömben, bánatban,
mindenkor számíthatsz.

Mit is mondhatnék még kedveset és szépet,
hordozzon tenyerén mindig majd az élet.
Az Isten éltessen, szeretete soha el ne hagyjon,
e borús őszi napon kívánok boldog születésnapot!

Köszönjük, hogy megnézted Szívhez szóló születésnapi versek anyagunkat.

The post Szívhez szóló születésnapi versek appeared first on Meglepetesvers.hu.

Összeszedtük egy csokorba, milyen kedves szerzeményekkel lepheted meg szeretteidet a születésük napján. Szavald el a családdal együtt, vagy írd le egy szép képeslapra! Biztosan örül a család apraja-nagyja ennek az egyedi, fantasztikus ajándéknak!

Mutasd meg nekik, hogy gondoltál rájuk, és nem egy átlagos tárggyal tudod le őket!

Szebbnél szebb sorokkal ajándékozhatod meg Őket, hiszen nagyon fontos, hogy olyan meglepetéssel készülj, amely személyreszabott!

Nyűgözd le Szeretted, mutasd meg Nekik, hogy fontosak Számodra! Ezek a költemények kifejezik a szeretetet! Töltsetek el együtt minőségi időt!

Dsida Jenő: Születésnapi köszöntő édesanyámnak

Ha van még nap az égen,
Ugy ma ragyogjon az.
Ha van még alvó élet,
Ugy ma legyen tavasz!

Ha van még sziv a földön.
És van még szeretet,
Ugy ma üljön a világ
Örömünnepet!

Dsida Jenő: Születésnapi köszöntő édesanyámnak vers még folytatódik, klikk.

M. Kovács Roni: Születésnapodra

Egy vad-regény az élet,
majd emlékképek sora,
mint érték nemesedik,
és – úgy számít a kora.

A Nap ünneplőt vett fel,
s mert téged várt azalatt
– éljen- mert megszülettél,
így ünnep lett az a nap.

S ma rohanó, szép évek,
itt állnak meg egy napra,
gyertyafényen vetülve
a tegnapra, s holnapra…

A zsúrtortádnak örülsz,
mely nagy sikert arat itt,
hát… fújd el a lángokat,
s most kívánjál valamit!

Míg teljes a kívánság,
és mind nyugtat felőle –
hogy egészséged legyen,
hogy vígan nézz előre –
Még szeretet, még öröm,
s minden: kazalba álljon,
sok-sok boldog szülinap
így ünneplőben várjon!

Versek születésnapra összeállításunk folytatódik

Haraszti Mária: Születésnapodra

Mikor kigyúlnak ma az égi fények,
Nevetve mind e napra néznek.
Messzi sugarukkal keresik a helyet,
Ahol egykor egy ember született.

Útjukon rohanó szemeket fürkésznek:
– Mosolygót, némát, fáradtat, szeretőt… –
Hálás vándor-szívvel olykor megpihennek,
Fáradhatatlanul mégis továbblépnek.
S sugaruk eléri a pillanatot,
Mely már múlik is – s ahogy
Ragyogó fényük jelzi a napot,
Boldog születésnapot kívánok!

Szerintünk ez is a Legszebb születésnapi versek közé tartozik

Timár Judith: Születésnapodra

Észre sem veszed, úgy telnek az évek,
Röpül az életed, s gyerekeid nőnek.
Emlékek sokaságát szívedbe rejted,
Mi nem kedves számodra, el is felejted.

A mai nap azonban csak is a Tiéd!
Öleld magadhoz szorosan szeretteid!
Érezd testem, lelkem melegségét,
S a családod szerető szívét.

Ha végre meglelted énedet,
S egy rózsaszálat, mi vöröslőn éget,
Tudjad hogy a szívem szeretete
Pezsdíti életed, benne a lehelete.

Szívem melegségét szívedbe rejtem,
E kis köszöntőm egy csokorba teszem,
Élj sokáig, legyen béke a lelkedben.
Isten éltessen a családod szeretetében!

Orgoványi Anikó: Születésnapodra

Legyen kedved napsütéses,
ború, bánat elkerüljön,
arcodra mosoly üljön,
övezzen a szeretet.

Lelkedben maradj gyermek,
légy nyitott szépre, jóra,
szomjazz az igaz szóra,
élvezd minden percedet.

Orgoványi Anikó: Születésnapodra írása még folytatódik: Olvasd el a teljes verset ITT

Haraszti Mária: Születésnapodra

Mikor kigyúlnak ma az égi fények,
Nevetve mind e napra néznek.
Messzi sugarukkal keresik a helyet,
Ahol egykor egy ember született.
Útjukon rohanó szemeket fürkésznek:
– Mosolygót, némát, fáradtat, szeretőt… –
Hálás vándor-szívvel olykor megpihennek,
Fáradhatatlanul mégis továbblépnek.
S sugaruk eléri a pillanatot,
Mely már múlik is – s ahogy
Ragyogó fényük jelzi a napot,
Boldog születésnapot kívánok!

Köszönjük, hogy megnézted a Versek születésnapra anyagunkat.

The post Versek születésnapra appeared first on Meglepetesvers.hu.

Még nagyobb mámorba kerülhetsz ezzel az érzéki vers összeállítással! Böngéssz az alkotások között!

Íme a szerintünk legszebb 50 magyar szerelmes vers.

Mutatjuk az összeállítást. Nézd meg, milyen szép költeményekkel készültünk!

Kedvenceid közé tartozik Radnóti Miklós, József Attila, Ady Endre, Petőfi Sándor?

Akkor ne hagyd ki ezeknek a fantasztikus költőknek a szerzeményeit!

Íme a leggyönyörűbb magyar romantikus verseket összegyűjtő válogatásunk.

• Radnóti Miklós: Tétova óda
• Tóth Árpád: Esti sugárkoszorú

Radnóti Miklós: Két karodban

Két karodban ringatózom
csöndesen.
Két karomban ringatózol
csöndesen.
Két karodban gyermek vagyok,
hallgatag.
Két karomban gyermek vagy te,
hallgatlak.
Két karoddal átölelsz te,
ha félek.
Két karommal átölellek
s nem félek.
Két karodban nem ijeszt majd
a halál nagy
csöndje sem.
Két karodban a halálon,
mint egy álmon
átesem.

• József Attila: Tedd a kezed
• Ady Endre – Nézz, drágám, kincseimre

Zelk Zoltán: Csak téged

Úgy mondom néked, mint egy leckét,
mert szeretném, hogy megtanuljad,
ha felelnem kell egyszer érted,
akkor te is, már vélem tudjad,
hogy én csak tégedet szeretlek :
meglestem a szomorúságot,
nem magamért, de temiattad
szövi-fonja körém e hálót.

És szívemet is rajtakaptam,
engem elárult, a te lépted
után fülel a jövendőben,
miattad virraszt. Mondd, megérted ?
Figyelj ide hát, példát mondok:
ha fekszem álmatlan s képzelgek,
félek valami szörnyű kórtól,
nem magamat, téged képzellek . . .

A te tested retteg testemben,
a te jövőd az én jövőmben,
így élek én magam veszítve
s téged kettőzve az időben.
Az időben, az elfogyóban,
mely nem örök, csak az istennek –
tanuld meg hát, hogy tudjad vélem :
én már csak tégedet szeretlek.

Zelk Zoltán további szerelmes verseit ITT találod.

• Petőfi Sándor: Szeptember végén
• Kosztolányi Dezső: Akarsz-e játszani?
• Radnóti Miklós: Levél a hitveshez

A legszebb magyar romantikus vers összeállításunk folytatódik

Ábrányi Emil „Kit szeretek?” című verse biztosan elkápráztat! Kezdd ezzel a remek művel ezt a sort, majd folytasd Weöres Sándor, Wass Albert, Dsida Jenő verseivel! Nem fogod megbánni, ha kattintasz!

• Ábrányi Emil: Kit szeretek?
• Ábrányi Emil: A legkedvesebbnek
• Wass Albert: Mert nagyon szeretlek
• Ady Endre: Elbocsátó, szép üzenet
• Várnai Zseni – Szerelem
• Dsida Jenő: Hegyi beszéd

Weöres Sándor: A társ

Keverd a szíved
napsugár közé,
készíts belőle
lángvirágot,
s aki a földön
mellén viseli
és hevét kibírja,
ő a párod.

• Petőfi Sándor: Fa leszek, ha…
• Ady Endre: Héja-nász az avaron
• Juhász Gyula: Milyen volt
• Nemes Nagy Ágnes: A szomj
• Babits Mihály: Szerelmes vers

Kedveled Kosztolányi Dezsőt? Ismered a „Szerenád” című alkotását? Ha igen, klikkelj, és olvasd fel neki, így biztosa örömet szerzel párodnak!

• Radnóti Miklós – Október délután
• Juhász Gyula: Anna örök
• Tompa Mihály – Nálad nélkül
• József Attila: Óda
• Ady Endre: Őrizem a szemed
• Kosztolányi Dezső: Szerenád
• József Attila: A szemed
• Ady Endre: Láttalak…
• Ady Endre: Szakits, feledj!
• Ady Endre – Szívek messze egymástól
• Ady Endre: Add nekem a szemeidet

Ha Ady Endre rajongó vagy, muszáj megnézned az alábbi összeállítást! Egyedül a tengerrel című szerzeménye biztosan leköt, és kikapcsol a rohanó hétköznapok során!

• Ady Endre: Egyedül a tengerrel
• Ady Endre: Vajjon milyennek láttál?
• Ady Endre: Levél a sorsomhoz
• Ady Endre – Be szépre-nőttél bennem
• Illyés Gyula: Gyönyörű, gyönyörű
• Weöres Sándor: Adagio
• József Attila – Ha nem szorítsz…
• Juhász Gyula: Szerelem?
• Karinthy Frigyes – Lecke

Babits Mihály „Játszottam a kezével” igazán romantikus alkotás, olvasd el, és máris szerelmes hangulatba hoz! Vörösmarty Mihály és Szabó Lőrinc is kiváló alkotásokkal örvendeztetett meg minket!

• Szabó Lőrinc: Semmiért egészen
• Vörösmarty Mihály: Késő vágy
• Dsida Jenő: Szerelmes ajándék
• Ady Endre: Sappho szerelmes éneke
• Petőfi Sándor: Sohasem volt az szerelmes
• Babits Mihály: Játszottam a kezével
• József Attila: Mikor az uccán átment a kedves
• Babits Mihály: Szerenád

Babits Mihály: Sugár

Hogy bomlanak, hogy hullanak
a fésük és gyürüs csatok:
ha büszkén a tükör előtt
bontod villanyos hajzatod!
Úgy nyúlik karcsú két karod
a válladtól a fürtödig,
mint antik kancsó két füle
ha könnyed ívben fölszökik.

Ó kancsók kincse! drága kincs!
Kincsek kancsója! Csókedény!
Hozzád hasonló semmi sincs,
szent vággyal nézlek téged én!
Eleven kancsó! életé,
kiben a nagy elixir áll,
amelytől élő lesz a holt
s a köldus több lesz, mint király.

Hogyan dicsérjem termeted?
A pálmafák, a cédrusok,
az árboc és a liliom
az mind nem él, az nem mozog…
De benned minden izom él,
idegek, izmok és inak,
titkon mint rejtelmes habok
szélcsöndben is hullámlanak.

Amerre jársz, a levegő
megkéjesül, megfinomúl
s miként dicsfény a szent köré
testedhez fényköddel borul.
Kályhában fellobog a láng,
falon az óra elakad,
ha büszkén a tükör előtt
kibontod élő derekad.

Neked melyik a kedvenced?

Még több szerelmes verset ITT találsz

A legszebb nyári szerelmes versek 

11 népszerű szerelmes vers a magyar irodalom nagyjaitól

Melyik hazai szerelmes verset hiányolod az összeállításból, írd meg kommentbe!

The post Az 50 legszebb magyar szerelmes vers appeared first on Meglepetesvers.hu.

Petőfi Sándor, a magyar irodalom kiemelkedő alakja, nemcsak hazájában, hanem világszerte elismert költő és forradalmár volt. Élete rövid volt, de alkotásai és szellemisége örökre megmaradt az emberiség szívében és emlékezetében. A költészet egyik legnagyobb alakja és a romantikus irodalom kiváló képviselője, Petőfi verseiben az érzelmek mélysége, a szenvedély és a szabadság szeretete tükröződik.

Ebben a cikkben Petőfi Sándor legnépszerűbb verseire fókuszálunk, melyek a magyar irodalom meghatározó alkotásai közé tartoznak. Ezek az alkotások nemcsak költészeti kincsek, hanem egy egész nemzet érzéseit és gondolatait hordozzák magukban. Petőfi versei olyan mélyrehatóan hatnak az olvasóra, hogy azok az érzelmek, amelyeket megjelenítenek, örökre belevésődnek az ember lelkébe.

Petőfi Sándor költészete a magyar történelem és kultúra jelképe, és a versei által kifejezett érzések univerzálissá válnak minden ember számára. Szenvedélyes szerelmi vallomásoktól az emberi szabadság hősi harcának leírásáig, Petőfi versei megragadják az olvasót és emlékezetük soha nem múlik el.

Válogatásunkban megtalálható tíz olyan verse, melyek megtestesítik Petőfi Sándor költészetének sokszínűségét és mélységét. Ezek a versek nemcsak a magyar irodalom klasszikusai, hanem a szívünkbe zárt üzenetek, amelyek az évek múlásával is időtlen maradnak.

Tarts velünk ebben az irodalmi utazásban, ahol megismerhetjük Petőfi Sándor szavainak örökségét. Fedezzük fel együtt a magyar irodalom legnagyobb alakjának legkedveltebb verseit, és lássuk, hogyan képesek ezek az alkotások életre kelteni az érzelmeket és az emberi szenvedélyeket.

Engedjük, hogy Petőfi Sándor szavai által ihletett versek megérintsenek és inspiráljanak bennünket, miközben megértjük az emberi érzelmek erejét és a költészet művészi varázsát. Legyünk részesei ennek a mélyen megindító és kulturálisan jelentős utazásnak, ahol Petőfi versei örök érvényűek és örökké élnek az olvasók szívében!

Íme a legkedveltebb Petőfi Sándor versek oldalunkon.

• Petőfi Sándor: Szeptember végén
• Petőfi Sándor: Arany Lacinak
• Petőfi Sándor: Itt van az ősz, itt van újra

Petőfi Sándor: Sohasem volt az szerelmes

Sohasem volt az szerelmes, aki
Mondja, hogy rabság a szerelem.
Szárnyat ád ő, és nem rabbilincset,
Szárnyat ád ő… azt adott nekem.

S a madárnak nincsen olyan szárnya,
Mint minőt a szerelem növeszt.
El sem kezdem oly parányisággal,
Mint a föld, hogy átröpüljem ezt.

Szállok én az angyalok kertébe,
Föl az égre, pillantás alatt,
S koszorúba fűzöm ott e kertnek
Lángrózsáit, a csillagokat.

Majd ez égi fény borít el, majd az
Alvilágnak éjszakája föd…
Szállok és egy pillanatban látok
Istent s mennyet, poklot s ördögöt.

Nincsen itt tér, nincsen itt időköz,
Hogyha szárnyam fölkerekedik;
A világnak megteremtésétől
Szállok a végső itéletig.

S így ha mennyet és poklot bejárok:
A pokolban ami gyötrelem
És a mennyben ami üdvesség van,
Egy percben mindazt átérezem.

• Petőfi Sándor: Fa leszek, ha…
• Petőfi Sándor: Füstbement terv
• Petőfi Sándor: A csillagos ég

Petőfi Sándor: Téli világ

Megölte valaki magát,
Az hozta ezt a rút időt.
Fuj a szél, táncol a tányér
A borbélyműhelyek előtt.
Hol a boldogság mostanában?
Barátságos meleg szobában.

A napszámos, napszámosné
Tuskót fürészel és hasít;
Daróc pólyában gyermekök
A szélvésszel versenyt visít.
Hol a boldogság mostanában?
Barátságos meleg szobában.

Jár nagy léptekkel föl s alá
A katona az őrhelyen,
És számlálgatja lépteit;
Kínjában mást mit is tegyen?
Hol a boldogság mostanában?
Barátságos meleg szobában.

A hosszulábu drótostót
Kopott gubáját cepeli;
Az orra érett paprika,
S hidegtől folynak könnyei.
Hol a boldogság mostanában?
Barátságos meleg szobában.

Barangol a vándorszinész
Egy falutól a másikig;
Meleg ruhája nincs ugyan,
De mindazáltal éhezik.
Hol a boldogság mostanában?
Barátságos meleg szobában.

Hát a cigány?… vacog foga
A rongyos sátorok alatt;
Kopogtat a szél és bemegy,
Bár a cigány nem szól: szabad!
Hol a boldogság mostanában?
Barátságos meleg szobában.

Megölte valaki magát,
Az hozta ezt a rút időt.
Fuj a szél, táncol a tányér
A borbélyműhelyek előtt.
Hol a boldogság mostanában?
Barátságos meleg szobában.

• Petőfi Sándor: A bánat? Egy nagy óceán

Petőfi Sándor: A magyar nemzet

Járjatok be minden földet,
Melyet isten megteremtett,
S nem akadtok bizonyára
A magyar nemzet párjára.
Vajon mit kell véle tenni:
Szánni kell-e vagy megvetni? –
Ha a föld isten kalapja,
Hazánk a bokréta rajta!
Oly szép ország, oly virító,
Szemet-lelket andalító,
És oly gazdag! …aranysárgán
Ringatózik rónaságán
A kalászok óceánja;
S hegyeiben mennyi bánya!
És ezekben annyi kincs van,
Mennyit nem látsz álmaidban.
S ilyen áldások dacára
Ez a nemzet mégis árva,
Mégis rongyos, mégis éhes,
Közel áll az elveszéshez.
S szellemének országában
Hány rejtett gyöngy és gyémánt van!
S mindezek maradnak ott lenn,
Vagy ha épen a véletlen
Föl találja hozni őket,
Porban, sárban érnek véget,
Vagy az ínség zivatarja
Őket messze elsodorja,
Messze tőlünk a világba,
Idegen nép kincstárába,
És ha ott ragyogni látjuk,
Szánk-szemünket rájok tátjuk,
S ál dicsőséggel lakunk jól,
Hogy ez innen van honunkból.
Ez hát nemes büszkeségünk,
Melyről annyiszor mesélünk?
Azzal dicsekedni váltig,
Ami szégyenünkre válik! …
Csak a magyar büszkeséget,
Csak ezt ne emlegessétek!
Ezer éve, hogy e nemzet
Itt magának hazát szerzett,
És ha jőne most halála,
A jövendő mit találna,
Mi neki arról beszélne,
Hogy itt hajdan magyar éle?
S a világtörténet könyve?
Ott sem lennénk följegyezve!
És ha lennénk, jaj minékünk,
Ezt olvasnák csak felőlünk:
„Élt egy nép a Tisza táján,
Századokig, lomhán, gyáván.” –
Oh hazám, mikor fogsz ismét
Tenni egy sugárt, egy kis fényt
Megrozsdásodott nevedre?
Mikor ébredsz önérzetre?

The post A 10 legnépszerűbb Petőfi Sándor vers appeared first on Meglepetesvers.hu.

A magyar költészet gazdag és sokszínű, amely számos évszázadon át adott otthont a legkülönfélébb érzelmeknek, gondolatoknak és eszméknek.

A magyar versek között vannak olyanok, amelyek mélyen beépültek a nemzeti tudatba, és generációkon át öröklődnek.

Ezek a művek nem csak a szavak erejével, hanem azok mögött rejlő érzésekkel és üzenetekkel is hatnak ránk. Sokan vitatkoznak arról, melyik a legszebb magyar vers, hiszen a szépség relatív és szubjektív. Azonban van egy vers, amelyet sokan a magyar költészet csúcsának tartanak, és amelyet generációk tanultak meg iskolában, hallgattak esti meseként vagy olvastak el maguknak egy-egy csendes pillanatban.

Engedd meg, hogy bemutassam ezt a különleges alkotást, amelyet sokan a legszebb magyar versként emlegetnek.

„Kivül-belől leselkedő halál elől (mint lukba megriadt egérke) amíg hevülsz, az asszonyhoz ugy menekülsz, hogy óvjon karja, öle, térde.” – indul a költemény, majd így folytatódik:

„Nemcsak a lágy,
meleg öl csal, nemcsak a vágy,
de odataszit a muszáj is”

Azt tagadta meg, amit ér

„Hallja, mig él.
Azt tagadta meg, amit ér.
Elvonta puszta kénye végett

kivül-belől
menekülő élő elől
a legutolsó menedéket.” – fejeződik be az 1936. október-novemberében született vers.

Most pedig íme a teljes vers – jöjjön József Attila: Nagyon fáj.

The post Sokak szerint ez a legszebb magyar vers appeared first on Meglepetesvers.hu.

Ebben a vidám és gyermeki hangulatú cikkünkben a névnapok különleges pillanatát ünnepeljük, amikor a legkisebbeket szeretnénk meglepni és örömmel eltölteni. A gyermekek életében minden alkalom fontos és emlékezetes, így a névnapjuk is különleges jelentőséggel bír.

A cikkünkben megtaláljátok azokat a kedves köszöntőket, verseket és jókívánságokat, amelyekkel könnyedén meglephetitek és örömmel töltetitek el a kisüket névnapjukon.

A gyerekek ártatlan és boldog világa a legjobb lehetőséget kínálja arra, hogy szívből jövő üzenetekkel fejezzük ki a szeretetünket és megbecsülésünket.

Csatlakozzatok hozzánk ezen az örömteli utazáson a gyermekek világában, és találjatok inspirációt azokhoz a köszöntőkhöz, amelyekkel könnyedén mosolyt csalhattok az arcokra és boldogságot varázsolhattok a szívekbe.

Örömünkre szolgál, hogy segíthetünk megtalálni a megfelelő szavakat, és hozzájárulhatunk ahhoz, hogy a gyermeketeknek szóló névnapi üzenetek igazán különlegessé és felejthetetlenné tegyék ezt a különleges napot számukra!

Névnapi köszöntő gyerekeknek

Mielőtt lefekszel tárd ki az ablakod,
elküldtem hozzád az én angyalom.
Egy pillanatra kérlek figyelj reá,
mert a nevemben Boldog Névnapot Kíván!

***

Névnapod reggelén ezeráldás érjen,
öröm és szerencse örökké kísérjen.
Bú és bánat téged elkerüljön,
gondolatod, vágyad, álmod teljesüljön.
Boldog Névnapot!

***

A névnapodra Néked,
kívánok sok szépet,
boldog s vidám legyen Számodra az élet!

***
Névnapod van teneked,
ez a legszebb ünneped.
Rózsa nyíljon utadon,
ezt kívánom, gyerekem!

***

Ma jeles nap köszöntött reánk,
Te nevedet örömmel zengi szánk.
Veled ünnepel az egész családod,
Mosolyogva fogad ma minden barátod.
Mivel már régóta vagyunk barátok
Én neked e pár sorral:
Boldog Névnapot kívánok!

***

A nap ma olyan fényesen ragyog,
Ma mindenki azt suttogja: Boldog Névnapot!
S azok akik igazán szeretnek,
Sok ilyen szép napot kívánnak Neked!

The post Névnapi köszöntő gyerekeknek appeared first on Meglepetesvers.hu.

A „5 érzelmes szülinapi köszöntő” című cikkünkben olyan megható és szívhez szóló üdvözlő üzeneteket gyűjtöttünk össze, amelyek segítenek kifejezni az érzelmeket és boldog születésnapot kívánni a különleges embereknek az életedben.

Egy születésnapi üzenet több, mint egyszerű szavak sorozata – ez egy lehetőség, hogy megmutassuk, mennyire fontosak az ünnepelt számunkra, és hogy mennyire értékeljük a jelenlétüket az életünkben. Legyen az egy családtag, barát, vagy éppen egy kolléga, ezek az érzelmes köszöntők meghatározó pillanattá válhatnak a születésnapjuk alkalmából.

Böngéssz velünk a „5 érzelmes szülinapi köszöntő” cikkünkben, és találj inspirációt az üzenetekhez, hogy kifejezd az érzéseidet és szeretetedet az ünnepeltnek! Legyen ez a születésnapjuk emlékezetes és boldog nap, melyet soha nem felejtenek el!

Szülinapra

Vár a mosoly és a dal,
maradj mindig fiatal.
Soha bánat ne érjen
hozzád rossz szó ne férjen.

Kicsi madár válladra
vidáman repüljön.
Kacagó nótát
csak Neked fütyüljön.

Csillogó szemedből
könny sose guruljon.
Lágy tavaszi szellő
arcodhoz simuljon.

Az igaz boldogság
ne hagyjon el soha.
Kísérje utadat
angyalok mosolya.

Születésnapodra

Észre sem veszed, úgy telnek az évek,
Röpül az életed, s gyerekeid nőnek.
Emlékek sokaságát szívedbe rejted,
Mi nem kedves számodra, el is felejted.

A mai nap azonban csak is a Tiéd!
Öleld magadhoz szorosan szeretteid!
Érezd testem, lelkem melegségét,
S a családod szerető szívét.

Ha végre meglelted énedet,
S egy rózsaszálat, mi vöröslőn éget,
Tudjad hogy a szívem szeretete
Pezsdíti életed, benne a lehelete.

Szívem melegségét szívedbe rejtem,
E kis köszöntőm egy csokorba teszem,
Élj sokáig, legyen béke a lelkedben.
Isten éltessen a családod szeretetében!

E napon minden érted van!

A nap csiklandozó sugara a lágy szellő s a madarak csodás dala.
Ma neked nő a virág, mely ontja csodás illatát
s neked érik a gyümölcs, ami beszívja a hajnal harmatát.
Ha jő az este s megjelennek a csillagok, hidd el,
ma neked ragyognak és az égre azt írják

BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT!

********

Illatos reggelen, harmatos fűben
egy vidám, ugráló kismadárra leltem.
Elküldtem hozzád, repüljön frissen,
Kedves szép szavával éltessen téged!
Boldog születésnapot

******

igaz szeretettel gondolok rád.
Zöld erdő árnyéka védi a virágot,
kívánok neked örök boldogságot.
Kívánok számodra ezer szerencsét,
sok-sok esztendőben éld meg szülinapi estéd!
Szeretet rózsája kisérjen téged,
ezt kívánja neked..ki NAGYON SZERET TÉGED!!
BOLDOG SZÜLINAPOT!!

The post 5 érzelmes szülinapi köszöntő appeared first on Meglepetesvers.hu.

The post Molnár Piroska verset mond: Részletek Nemes Nagy Ágnes verseiből appeared first on Meglepetesvers.hu.

Paraméterek:

Slim tok, ellenálló, matt rétegű fóliával
Gravírozott, egyedi CD kivitel
A 20 legnépszerűbb Sohonyai Attila verssel
Előadó: Kőszegi Ákos

(a cd-n lévő hangformátum MINDEN cd lejátszóval rendelkező egység számára alkalmas)

Ár: 2990.- (+posta)

The post Sohonyai – Kőszegi: Hangos kötet – infok itt! appeared first on Meglepetesvers.hu.

Az ünnepi tűzijátékot este 9 órától a Duna is közvetíti.

A „Tűz és fények játéka” műsort látványos és monumentális drónshow, illetve fényfestés – az Országház, a Nemzeti Galéria valamint a Gellért-hegy felületén – egészíti ki, amely a Margit hídtól a Szabadság hídig nyújt majd lenyűgöző élményt a közönségnek.

Augusztus 20. Ünnepi tűzijáték élőben este a Dunán!

A tűzijátékot a Duna Tv élőben közvetíti.

Duna Televízió 2022. augusztus 27. szombat 21:00 Tűz és fények játéka

Versek augusztus 20-ai ünnepre

Információk a programról

Online közvetítés ITT.

Live stream itt

The post Budapesti 2022-es tűzijáték közvetítés élőben – live stream, online link itt appeared first on Meglepetesvers.hu.

A pályázatra olyan rövid verseket várnak, amelyek kifejezik, megmutatják az emberek, a társadalom életérzését.

A pályázat részletei:

Határidők (a kezdés előtt vagy utolsó határidő után érkező pályázatokat figyelmen kívül hagyják):

• A verspályázat kezdése: 2022.07.11
• Utolsó beküldési határidő: 2022.09.30 (éjfél)

Bővebb Létvágytalanság 2022

The post Elindult a 2022-es „Létvágytalanság” verspályázat appeared first on Meglepetesvers.hu.

Mikor már olyan
sokan vannak szobámban
hogy nem fér el az íróasztal
hogy össze kell hajtanom
egy sarokba támasztott
száradó esernyőt
Mondom, mikor már összegyűltek
megtanítom őket mindenre
hogyan kell ébredni, elaludni
és undok hússal, főzelékkel
naponta fenntartani magunk
S mikor már odaadtam csodálkozni
nekik egyenként a tárgyakat
elmondom a legvégső törvényt
hogy az alma igen
az almafa pedig nem ehető
megkeresem a hátsó ajtót
s világító, vörös téglák között
a tűzlépcsőn leballagok

The post Lackfi János: Mikor appeared first on Meglepetesvers.hu.

Köröttem csend – és temető.
Csak néha suttog valami,
csak néha lehet hallani:
ez ő, ez ő, ez ő! –
Azután minden újra csendes,
és álmodik a temető.

Én hajtott fővel ballagok,
s a néma árnyak szembe jönnek,
s a sírkeresztek rámköszönnek,
és mind az igazi Nagyok –
Én, a halottak ismerőse,
révedő szemmel ballagok.

Utánam huhog a Jövő,
a Múlt, Jelen, a sok kereszt,
s az árnyak kara zúgni kezd:
ez ő, ez ő, ez ő! –
Azután minden újra csendes,
és álmodik a temető.

The post Dsida Jenő: Temetőben appeared first on Meglepetesvers.hu.

Versek nevelőapáról

The post Nevelőapámnak vers – íme nevelőapákról szóló versek appeared first on Meglepetesvers.hu.

„Azt gondolom, hogy a XX. század legjelentősebb költője volt ő, aki legalábbis az én életemre nagyon nagy hatással volt, (…) elkötelezettsége, bizonyos mértékig az indulatai is nagyon hasonlóak ahhoz, amelyeket én is éreztem, érzek” – mondta 2005-ben az énekesnő.

A kötődése szakmai szempontból abban áll, hogy József Attila „olyan, a hétköznapokban beszélt és használt magyar nyelvet emelt a magas művészet, vagy az irodalom színvonalára, amelyik ilyen formán alkalmassá vált arra, hogy mindenki szívéhez közel kerüljön”.

Koncz Zsuzsa szerint éppen ezért nem véletlen, hogy kortársai, vagy akár a fiatalabb zenészek is nagyon szívesen fordultak és fordulnak József Attilához.

The post Koncz Zsuzsa: „a XX. század legjelentősebb költője volt ő” appeared first on Meglepetesvers.hu.

Az elkészült videó 2018. november 9-én, a 35 évet élt költő halálának évfordulóján került ki a netre.

Csodálatos ötlet, tele érzelemmel, gratulálunk a kitalálóknak és a résztvevőknek! – áll a Petőfi Irodalmi Múzeum hivatalos oldalán.

The post Fantasztikus! Így még nem hallottad Radnóti Miklós versét appeared first on Meglepetesvers.hu.

Bízunk benne, hogy mindenki talál kedvére valót édesanyának, nagymamának, vagy dédmamának.

Felvirradt a hajnal,
nézd milyen szép reggel,
köszöntünk ma Téged,
sok-sok szeretettel.
Fogadd el szívünk
köszöntő szavát,
hogy veled ünnepelhessük az
Édesanyák napját.
Adjon a jó Isten erőt, egészséget,
hogy hosszú éveken át
együtt legyünk Véled.

Nem az a leghatalmasabb, aki ország-világ ura. Nem az a leghatalmasabb, aki szelek, tengerek fölött uralkodik. Nem az a leghatalmasabb, akinek a legtöbb öldöklő fegyvere van, az sem, akinek legnagyobb a kincse, gazdagsága, hanem az a leghatalmasabb, aki embert szül a világra.Szeretlek ÉDESANYÁM!

Legszerethetőbb anyám

Mert mindenik tükör volt,
Ahonnan láthatnám:
Hogy a földön nekem van
Legszeretőbb anyám!
Petőfi Sándor

Köszönöm, Istenem az édesanyámat! Amíg ő véd engem, nem ér semmi bánat! Körülvesz virrasztó áldó szeretettel, Értem éjjel-nappal dolgozni nem restell. Áldott teste, lelke csak érettem fárad, Köszönöm, Istenem az édesanyámat!

Édesanyám drága, mit adjak ma néked, mivel mutassam meg, hogy szeretlek Téged? Semmim sincsen, csak szerető szívem, Te vagy a mindenem! Amíg élek, el nem hagy az én szeretetem.

Ha csak egy virág volna, én azt is megkeresném. Ha csak egy csillag gyúlna, fényét idevezetném. Ha csak egy madár szólna, megtanulnék hangján. Ami csak szép s jó volna, édesanyámnak adnám .

Édes, kedves anyukám

Tavaszodik, kis kertemben kinyílik a tulipán. Ragyognak a harmatcseppek anyák napja hajnalán. Kinyílott a bazsarózsa, kék nefelejcs, tulipán, neked adom anyák napján, édes-kedves anyukám.

Elmúlik minden,elrohan az élet a csillag is egyszer megsemmisül. Változik a Mindenség változik a lélek, és talán semmit se hagy örökül. Állandó egy van csupán, ez nem változik soha: a gyermekét szerető Édesanya mosolya.

Szeretlek anyukám,
Oh nagyon szeretlek.
Ahogy gyermekszív egy
Anyát szerethet.

Ameddig csak élek,
Szívem érted dobog.
Élj nagyon sokáig,
S legyél nagyon boldog.

Valahová eltűntek az évek, elhervadtak, mint a rózsák színes szirmai. Csendes sétáim során lefoszlanak rólam, gyermekkorom tündöklő álmai.
Valami mégis örökre megmarad nekem, talán az angyalok üzenete… Édesanyám szeretete.

Gyermeked vagyok

Milyen tágas a végtelen Űr,
mennyi csodát rejtenek a távoli csillagok,
és mégis a legnagyobb csoda,
hogy még vagy nekem,
hogy a gyermeked vagyok…

Édesanyám drága, mit adjak ma néked, mivel mutassam meg, hogy szeretlek Téged? Semmim sincsen, csak szerető szívem, Te vagy a mindenem! Amíg élek, el nem hagy az én szeretetem.

Virágoskert az én szívem,
a szeretet benne terem.
Neked adom ÉDESANYÁM,
Köszöntelek Anyák napján.

Csupa szeretetet, meleg köszönetet
rejtek el anyukám neked!

Édesanyám,édesanyám!
Ennél szebb szót nem tud a szám.
Legszebb,legjobb te vagy nékem,
E nagy kerek mindenségben.
Édesanyám,édesanyám
Ennél szebb szót nem tud a szám.

Anyukámat meglepem,
de kicsi a tenyerem.
Nem fér bele annyi virág,
amennyire szeretem.
Kis kezemmel mit adhatok?
csak az egész világot;
vagy tán ami ennél is több,
e néhány szál virágot.

The post 17 megható anyák napi sms appeared first on Meglepetesvers.hu.

József Attila anya versei közül ez a negyedik, 1934-ben jelent meg a Népszavában, illetve később a Medvetánc címet viselő egyetlen gyűjteményes kötetének záróverse lett.

A Medvetánc kötet záróverse, tehát éppoly kitüntetett helyen áll itt, mint az Anyám című vers a Döntsd a tőkét, ne siránkozz kötetben. A két verset összehasonlítva jól érzékelhető a két pályaszakasz különbsége. Az Anyám mindenekelőtt példázat („Törékeny termetét a tőke / megtörte (…) gondoljátok meg, proletárok”), a Mama síron túli engesztelő vers a halott anya ellen elkövetett vétségért. A pszichoanalízis során tudatosuló gyermekkori traumák elementáris erővel hatottak József Attilára, sokszor friss sérelmeire is azzal reagált, hogy indulatát a gyermekkori sérelmekre vitte át: „Ilyenkor nem arról beszélt – írja a költő élettársa, Szántó Judit -, hogy a párt, vagy a barátok, vagy egy versnek a le nem közlése fáj neki, csak a mama.” Az Eszmélet ciklus „meglett embere”, akinek „szívében nincs… anyja”, a Mama című versben visszazuhan önnön gyermekségébe, beismerve: már egy hete csak a mamára gondol…

Szántó Judit emlékirata részletesen beszámol a Mama születésének megrendítő körülményeiről. A Mama egyike József Attila azon kései verseinek, melyeket olvasva a kortársak megdöbbenve tapasztalták, hogy alkotójuk túlságosan sokat visz át önmagából a szavakból készült építményeibe. A nyelvi produkció eleven ideget érint. Az a benyomás alakult ki értő olvasóiban, hogy művei tökélyének ára a sebek feltépése, a kietlen viaskodás a múlt kísérteteivel, olyan dolgok tudatosítása, amelyeknek talán jobb lett volna a feledés homályában maradniuk. A tudattalan tudatosítása, az elfeledett emlékek visszaidézése képezik ennek a költészetnek az alapját. „Eleinte sokat sírtam az analízisben, mikor lassan jöttek az emlékek… – vallott erről Vágó Mártának – Akkor a részletek elmosódottak voltak – mondta elgondolkozva -, nem voltak képeim – megrázta a fejét, a szemét kimeresztette: – Nem is tudom, hogy írtam volna tovább, mi lett volna akkor?”

A versben három személy szerepel: a jelenbeli én, a gyermek-én és a Mama. A jelenbeli én látszólag csupán kommentál, valójában ő is részese az én és a Mama közti ellentétnek. A versben együtt, egymást áthatva van jelen a vád, a megbánás és az elérzékenyülés retorikája. A kompozíció súlypontját az utolsó strófa első sorai jelentik: „Nem nyafognék, de most már késő, / most látom, milyen óriás ő -”. Ez az egyetlen hely, ahol a költemény egyik fő üzenete közvetlenül felszínre kerül. A folytatás meglepő hirtelenséggel hozza az éppoly intenzív, amilyen gyors feloldást: az édesanya felmagasztalását, mennybemenetelét (a vers egyik 1936-os publikációjának ez is volt a címe: Mennybemenetel.) – áll az elte.hu oldalán

A mosónők korán halnak

József Attila édesanyja mosónő volt, egyedül nevelte Attilát és két nővérét, amíg tehette. Korán meghalt, „mert a mosónők korán halnak”, ahogy a költő egy másik versében, az Anyámban írta. A költő felnőttként emlékezik vissza anyjára, az emlékezet gyerekkori képeket perget a tudatában. Az édesanyát úgy idézi fel, ahogy nehéz munkáját végzi. Kisgyerekként azt szerette volna, hogy ne a nehéz ruháskosarat cipelje föl a padlásra, hanem őt kísérje el abba az ismeretlen világba, melynek titkaira kíváncsi volt. De az édesanya nem ért rá, hogy vele foglalkozzon, némán és serényen teregette a fényes ruhákat.

A gyermek önmagához képest nagynak látta édesanyját, pedig – ahogy másutt írta – „apró” volt és „törékeny” termetű. Az emlékező tudatában óriásivá nőtt az anya alakja a magasba libbenő ruhák között. Az édesanya egybeolvad az éggel – a befejező képek látomássá emelik a látványt. – írja a Sulinet tudásbázisa a versről.

Hogyan keletkezett a vers?

A költő pszichoanalízisre jár 16 évvel édesanyja halála után. Itt felidézi anyja alakját, azt, hogyan bánt anyja vele, és a költő hogyan viselkedett az édesanyjával. Ezért mostanában gyakran gondol rá (meg-megállva).

Mutasd be a vers szerkezetét!

A négy versszak felváltva szól a költőről és az édesanyjáról. Az 1. és a 3. versszak az édesanyát mutatja be, ahogyan az a költő emlékeiben megmaradt. A mama, aki mindig dolgozott, akinek soha nem volt ideje a gyermekére (csak ment, és teregetett némán, nem szidott, nem is nézett énrám).

A 2. és a 4. versszak a költőről szól. A 2. szakaszban a gyermek szemszögéből eleveníti fel az emlékeket, ahogy megpróbálta felhívni magára anyja figyelmét (ordítottam, toporzékoltam).

A 4. szakaszban már a felnőtt férfi bánata szólal meg (nem nyafognék, de most már késő). Az anya alakja felmagasztosul, óriásivá növekedik, és így a természet részévé vált anya mindenütt ott lehet, és vigyázhat a fiára (most látom milyen óriás ő; szürke haja lebben az égen). – írja Heni néni oldala

Olvasd el József Attila – Mama versét ITT

Megy a telitalálat?

MELYIK VERSBŐL VALÓ? KVÍZ – József Attila Mama vagy Petőfi Sándor Füstbement terv?

Egy általános iskolai első és negyedik osztályos kötelező verset vettünk kvíztűz alá! A feladat nagyon egyszerű: Válaszd ki, hogy melyik versből való az idézet!

The post József Attila: Mama – érdekességek a költeményről, verselemzés appeared first on Meglepetesvers.hu.

Mielőtt lefekszel tárd ki az ablakod,
elküldtem hozzád az én angyalom.
Egy pillanatra kérlek figyelj reá,
mert a nevemben Boldog Névnapot Kíván!

***

Névnapod reggelén ezeráldás érjen,
öröm és szerencse örökké kísérjen.
Bú és bánat téged elkerüljön,
gondolatod, vágyad, álmod teljesüljön.
Boldog Névnapot!

***

A névnapodra Néked,
kívánok sok szépet,
boldog s vidám legyen Számodra az élet!

***
Névnapod van teneked,
ez a legszebb ünneped.
Rózsa nyíljon utadon,
ezt kívánom, gyerekem!

***

Ma jeles nap köszöntött reánk,
Te nevedet örömmel zengi szánk.
Veled ünnepel az egész családod,
Mosolyogva fogad ma minden barátod.
Mivel már régóta vagyunk barátok
Én neked e pár sorral:
Boldog Névnapot kívánok!

***

A nap ma olyan fényesen ragyog,
Ma mindenki azt suttogja: Boldog Névnapot!
S azok akik igazán szeretnek,
Sok ilyen szép napot kívánnak Neked!

***

Boldog névnapra mit kívánjak neked,
Csodaszép napot, nyugalmat, örömet,
Sokáig élvezd e szép földi létet,
Utadat kísérje tisztelet és béke!
Bánat elkerüljön, kedved felderüljön,
Minden vágyad ma teljesüljön!

The post Névnapi köszöntő testvéremnek appeared first on Meglepetesvers.hu.

The post Zenés születésnapi köszöntő unokámnak appeared first on Meglepetesvers.hu.

Jöjjön a mai ajánlatunk.

Figyelem! Rovatunk naponta frissül, tehát érdemes visszatérni később is.

Jó szórakozást kívánunk Tóth Árpád soraihoz!

2021.04.17.

OLYKOR ÉJJEL…

Olykor éjjel… szívem hogy zakatol!
Az ágyon ujjam tévedezve jár,
S nagyon közel, mellettem valahol
Halkan megkoccan a vizespohár…
S nem tudom, hol vagyok… akadozón
Rémlik elém az elmúlt, messzi est,
S az ujjam a fagyos márványlapon
Reszketve egy gyújtót keres…

Áldott a fény, mely sercegőn, fakón
Ilyenkor gyűrt párnám mellett kigyúl,
S a kedves, vén tapétát a falon
Megcsillantja, s bús orcámhoz simul!
Jól esik látnom: csendesen pihen
Minden bútor és békén feketül,
S az iszonyú és néma semmiben
Föllélegzem: nem vagyok egyedül…

Kabátom összegyűrve lóg szögén,
A rózsa rajta hervadóra vált,
S egy percre, a klublépcső szőnyegén,
Látom a rózsaáruló leányt:
A lámpák közt mily búsan oson át,
Apró teste mily zsenge s mily hajolt…
Látom álmos és szelíd mosolyát…
Szegénynek festett arca volt…

Csönd… vén poétám könyvét fölveszem,
Hová este dobtam, a szék alól,
S míg lankadtan lapozgat a kezem,
Zörgő lap s agg rím álomba dalol.
Félfüllel hallom, s halkan nevetem:
Künn egy papucs mily furcsán csoszog el,
S puha Nirvánám, csöndes fekhelyem
Altatón, hűsen átölel…

2021.04.16.

RICHÁRD

Koravén, könnyes volt az alkony,
A rengő vashidakon át
Zúgtak az őszi harsonák.
Beléptem a homályos ajtón.
A bolt csendes volt és setét;
Benn bús anyóka üldögélt,
Köhécselt, s ringó sárga drótra
Lankadt rózsákat kötözött,
Fakó, vén vázái között
Halkan köszöntött, régi módra.

Mért mentem be, nem is tudom,
Lágy rózsák közt kúszott az ujjam,
Csuklóm csókolta szomorúan
Sok illatos, meleg szirom,
S elindultam velük az éjbe;
Hová?… nem tudták ők se, én se,
Az utcákra leszállt a köd.
Csak mentem, s elmémben csak az járt,
Hogy tegnap este, épp ilyentájt
Szegény Richárd mellébe lőtt.

Egy tárt kapus palota mellett
Nagy bútorkocsi vesztegelt,
Késő költözködők cipeltek
Puha, öblös karszékeket,
Fenn négy fehér ablak világolt,
S a zuzmarás kocsis reám szólt:
„Jó meleg lehet odafenn…”
Mosolyogtam, s fázott az ajkam,
Ó, hol vár a nagy alkonyatban
Én rám is tűzhely, Istenem…

S eszembe tűnt egy régi este,
Kis fickók voltunk én s Richárd:
Úgy volt, hogy mennem kellett messze,
Járni idegen iskolát.
Kis ládámon a hosszu éjben
Zokogtam a bús lámpafényen,
Richárd vígasztalt: „Ej, szamár…”
S elvont szájjal mókázni kezdett,
Könnyezve is nevetnem kellett,
Ó jaj, halott már az a száj…

S belémarkoltam a csokorba,
Mely ujjaim közt reszketett,
A sok meleg, lágy levelet
A szél lázas arcomra szórta.
S kábult szemem sok össze-vissza
Képet látott: illatos, tiszta
Ágyat s zümmögő szamovárt…
Sírtam… s elmémben egyre az járt,
Hogy tegnap este, épp ilyentájt,
Mellébe lőtt szegény Richárd…

2021.04.15.

VASÁRNAP

Ó, lesz-e nékem valaha
Egy csendes, barátságos kertem,
Hol fényes lombú fák között
Hosszan, békén lehet pihennem?
Hol bölcsen elemezhetem
Megélt, elmúlt tragédiáim,
S csendesen mosolyogni látnak
Az orgonáim?

És lesz-e tisztes, ősz hajam
S agyamban csöndes, öreg eszmék?
Miket szép, széles gesztusokkal
Klubtársak közt meghánynánk-vetnénk?
Kinyitnók a klub ablakát,
Ragyogna ránk a holdkorong,
S múltról zenélő szívvel ülnénk:
Öreg szobrok, vén Memnonok…

De biztos-é, hogy mindenik
Öreg szívre leszáll a béke?
S hogy ami most fáj, akkor édes?
Vagy jobb, ha most szakadna vége?
– Ki a körútra szaporán,
Ki! a vasárnapi zsivajba!
Itt benn valami fojtogat,
Félek magamba…

2021.04.14.

ESTE

Öregeste ódivatu költők
Bordalait sorra olvasom,
Agg betűk, mint nemes, vén szőlőtők,
Húzódnak a sárga papiron.
Lugasoknak fűszeres árnyéka
Fakó írás mögül rámlehel,
Ősmámorok édes maradéka
Rámborul, mint rózsaszín lepel.

Rémlik: ülök venyigetűznél, lent,
Kertek alján, őszi alkonyon,
Halk szüreti dal a hegyen átzeng,
Mellettem egy ősi billikom.
Duruzsuló zsarát meleg pírja
Két merengő, régi arcra száll:
Orczy Lőrinc a parazsat szítja,
S rámosolyog jó Vitéz Mihály.

Dicsérgetik új must sűrü mézét,
De még jobban az öreg bakart,
Jó Lőrinc úr gyönyörködve néz szét:
„Megáldottad, Uram, a magyart!”
Öreg kezeszára meg se rezzen
Emelintvén súlyos serlegét,
És szól: „Áldomásra hadd feresztem
Öreg bajszom hűs őszi derét!”

„Áldd meg, Uram – ezt sóhajtja hosszan –
Barna vesszők kék gerezdeit,
E tájon, míg magyar serleg koccan,
Örök búnak magja vesszen itt…”
Vitéz Mihály koccint rá, s kupámat
Ráköszöntvén én is ővele,
De valami irigy lárma támad,
S foszlik álmom színes szövete.

Lenn az utcán, a rőt gázvilágon
Verekszik két tántorgó alak,
Rendőrgombok villogását látom,
Káromlástól rengnek a falak.
Öreg könyvem halkan összecsukva
Menekülök e látvány elől,
S kacag a szél a beteg, a puszta,
Feketélő, vén hegyek felől…

2021.04.13

VILIRŐL

Üldögélek a Nagyerdőn,
Elhallgatom elmerengve
Nyírfalombok zizzenését.
Ó, mikor még együtt jártunk
Nagyerdei nyírfák árnyán,
S úgy hittem, hogy leveleik
Örömükben csodanótát
Tapsolnak ki lágy tenyérrel.
Most is itt vagy. Érzem, érzem.
Bár nem látlak, itt kell lenned,
Itt nevetgélsz új pároddal
Valamelyik nyírfa árnyán.
S míg leszáll a lila alkony,
Messzi nyírfák rám sziszegnek,
Görbe törzsük megvonaglik,
S mintha mind-mind egy-egy nyelvét
Mennyre öltő kígyó lenne…

2021.04.12.

MI TAGADÁS…

Mi tagadás, én víg vagyok, ha látják,
Nem győz rajtam nevetni kis öcsém,
De fátylába von elbusongó lágyság
Félre szobámnak csöndes hűvösén.
Ó, nem bánt engem asszonyság meg lányság,
Nagy problémák csomóját nem kötém,
Nem bánt a vallás, a papok, misék:
Csak valami nagy… Egyedüliség…

Ó, neked azt, ha úgy megmagyaráznám!
Kis paradoxok emésztő sulyát,
Ha mint nagy festők méltán csodált vásznán
Élni látszanak a festett gulyák,
Bivalycsordám is én elődbe ráznám,
Mely lelegeli lelkem sarjuját,
Ha el tudnám mondani, hogy mi öklel!
Ó, ehhez nemcsak rím kell, ehhez több kell!
Ha ez a vers hát épp csak délibáb lesz,
Nagyító, elferdítő, torzitó,
Bocsáss meg érte, hisz örök hibám ez,
Kimondanám, mi ki nem mondható,
Mint rossz szabó, ki túlfinom ruhát kezd,
Mely keze alatt már csak rontható,
Aethert hogy varrjon Árpád kontár tűje,
Kubelik ő, de nincsen… hegedűje…

2021.04.11.

OTT KINT A TÉLNEK BÚS HARAGJA…

Ott kint a télnek bús haragja
Fagyosan zordul, dúlva-dúl,
A lombjavesztett fákon által
A vihar zúg, süvölt vadul.

Elhervadt a mezők virága,
A puszta fának lombja sincs,
– De szívemben mosolygó hála
Nyíló virága drága kincs. –

Szívem virágit nyújtom át itt,
S kívánom szívből igazán:
Az Isten éltesse sokáig
Az én jó, kedves jó Apám!

2021.04.10.

MIÉRT?

Ablakomban, szürke esten,
Üldögélek, semmi kedvem,
Munka nélkül, tétlenül
Sok, sok percem elrepül.

Porbelepte, satnya ágra,
Szirmasíró, bús virágra
Nézek némán, hidegen,
Árva sorsuk mit nekem!

Lelkem üres, puszta, fásult,
És a perc mindegyre száguld,
Míg egy sápadt alkonyon
Itt kell hagyni ablakom…

S a halál szól irgalommal:
„Ne vesződj már szívbajoddal,
Jégkezemmel szeliden
Megsimítom, s elpihen.”

Akkor vadul felsikoltok:
Nem akarok lenni boldog,
Élni, élni, akarok!
Miért? balga, bús titok!

The post Ezt érdemes elolvasni! A nap Tóth Árpád verse appeared first on Meglepetesvers.hu.

Jöjjön a mai ajánlatunk.

Figyelem! Rovatunk naponta frissül, tehát érdemes visszatérni később is.

Jó szórakozást kívánunk Petőfi Sándor soraihoz!

GYERE, LOVAM…

Gyere, lovam, hadd tegyem rád nyergem!
Galambomnál kell még ma teremnem.
A kengyelbe most teszem ballábam,
De lelkem már a galambomnál van.

Száll a madár, tán párjához siet;
Sebesen száll, el is hagyott minket.
Érjük utol szaporán, jó lovam,
A párját ő sem szereti jobban.

The post Ezt érdemes elolvasni! A nap Petőfi Sándor verse appeared first on Meglepetesvers.hu.

„Vak volt a hajnal, szennyes, szürke. Még
Üveges szemmel aludtak a boltok,
S lomhán söpörtek a vad kővidék
Felvert porában az álmos vicék,
Mint lassú dsinnek, rosszkedvű koboldok.” – indul a költemény, majd így folytatódik:

„Egyszerre két tűzfal között kigyúlt
A keleti ég váratlan zsarátja:
Minden üvegre száz napocska hullt,
S az aszfalt szennyén szerteszét gurult
A Végtelen Fény milliom karátja.”

Bús gyársziréna búgott

„Bús gyársziréna búgott, majd kopott
Sínjén villamos jajdult ki a térre:
Nappal lett, indult a józan robot,
S már nem látták, a Nap még mint dobott
Arany csókot egy munkáslány kezére…” – fejeződik be Tóth Árpád verse.

Most pedig íme a teljes vers – jöjjön Körúti hajnal.

Érdekességek a műről

A vers a nagyvárosi táj ébredésének három mozzanatát rajzolja meg: a még derengő, színtelen szürkeséget (1. vsz.), a felkelő nap első fényének varázsos bűvöletét (2–4. vsz.), majd a nappali élet józan valóságát (5. vsz.).

Tóth Árpád 1923-ban írja meg a Körúti hajnal című verset. Ekkor Budapesten él, az Est című lapnál dolgozik.

Kettős érzés él benne. Egyrészt boldog: felesége, gyermeke, munkája van. Másrészt már évek óta ott munkál benne a tüdőbetegség. E kettősség – a halál képei és az élet varázsa – jelenik meg ebben a versben.

Az írás egy valós élményt mutat be. A költő talán végigdolgozta az éjszakát, talán felébredt hajnalban, mindenesetre most a még egyelőre komor, szürke és szennyest várost nézi az ablakból.

Szerinted melyik a legszebb magyar vers? Írd meg kommentbe!

The post Szerintünk ez a legszebb magyar vers appeared first on Meglepetesvers.hu.

A vers ritmusos szövegforma. Alapeleme a szótag. A versritmust kísérő jelenség lehet a rím, ez a hangsúlyos és az időmértékes versben is megjelenhet. A versszakok sajátos eleme némely versekben a refrén.

A költő egyéb eljárásai: a versritmus és az értelmi ritmus viszonya (megfelelésük vagy ellenjátékuk), a verssor és a versmondat viszonya (egybeesésük, illetve az áthajlás). A versritmus járulékos tényezője a szünet.

A vers meghatározása után, íme a nap verse.

A nap verse 2021. március 20-án

Tóth Árpád: Jó éjszakát

Falon az inga lassú fénye villan,
Oly tétován jár, szinte arra vár,
Hogy ágyam mellett kattanjon a villany,
S a sötétben majd boldogan megáll.
Pihenjünk. Az álomba merülőnek
Jó dolga van. Megenyhül a robot,
Mint ahogy szépen súlya vész a kőnek,
Mit kegyes kéz a mély vízbe dobott.

Pihenjünk. Takarómon pár papírlap.
Elakadt sorok. Társtalan rimek.
Megsimogatom őket halkan: írjak?
És kicsit fájón sóhajtom: minek?
Minek a lélek balga fényüzése?
Aludjunk. Másra kell ideg s velő.
Józan dologra. Friss tülekedésre.
És rossz robotos a későnkelő.

Mi haszna, hogy papírt már jó egypárat
Beírtam? Bolygott rajtuk bús kezem,
A tollra dőlve, mint botra a fáradt
Vándor, ki havas pusztákon megyen.
Mi haszna? A sok téveteg barázdán
Hová jutottam? És ki jött velem?
Szelíd dalom lenézi a garázdán
Káromkodó és nyers dalú jelen.

Majd egyszer… Persze… Máskor… Szebb időkben…
Tik-tak… Ketyegj, vén, jó költő-vigasz,
Majd jő a kor, amelynek visszadöbben
Felénk szive… Tik-tak… Igaz… Igaz…
Falon az inga lassú fénye villan,
Aludjunk vagy száz évet csöndben át…
Ágyam mellett elkattantom a villanyt.
Versek… bolondság… szép jó éjszakát!

A nap verse 2021. március 19-én

Tóth Árpád: Meddő órán

Magam vagyok.
Nagyon.
Kicsordul a könnyem.
Hagyom.
Viaszos vászon az asztalomon,
Faricskálok lomhán egy dalon,
Vézna, szánalmas figura, én.
Én, én.
S magam vagyok a föld kerekén.

A nap verse 2021. március 18-án

Arany János: Az elkésett

Későn keltél, öreg! hova indulsz már ma?
Nyakadon a vénség tehetetlen járma;
Messze utad célját soha el nem éred:
Jobb, ha maradsz s „lement napodat dicséred.”
„Tudom, sikerűltén sohasem örűlök,
Szándékomnak tán már elején kidűlök:
De hiú tett is jobb áldatlan panasznál:
Űz gondot, unalmat, és a mozgás használ.”

A nap verse 2021. március 17-én

Juhász Gyula: Egyedül

Megyünk és fáj a vándorlás magánya
És hogy kemény kövektől zord az ut
És nincs, ki az utast estére várja
S a távolok lámpája is hazug.

És csak tovább van és csak messze, messze
És hull a köd és száll a mély ború
S halott lombot terít elénk az este
És koszorúnk mindszenti koszorú,

De mi akartuk, hogy magányba menjünk
És e világon csöndes győzedelmünk
A szűz magasság, hol lelkünk lakik.

Nézz vissza, szívem, árva és kifáradt,
Milyen nyarak, milyen pompák és tájak,
Miket elhagytál! De már itt vagy, itt.

The post A nap verse március 18-án – érdemes elolvasni! appeared first on Meglepetesvers.hu.

Irodalmi és történelmi előadásaival a Kárpát-medencén túl is járt: többek között Moszkvában, Szentpéterváron, Prágában, Párizsban, Szarajevóban, és három alkalommal utazhatott ki a kanadai magyar közösségekbe is. A vándor tanár, aki többnyire tömegközlekedéssel, kerékpáron és gyalogosan utazik, Magyarország számos vidékén megfordult: 130 településen 300 feletti előadással.

– Hiszem, hogy a versek térképek, iránytűk az életünkben. Eligazodási pontok. A vers olyan, mint egy vonatjegy, csak ez nem külső utazásra jogosít. Segítségével – József Attila után szabadon – elutazhatunk Önmagunkhoz – kezdte a sokáig testnevelő tanárként dolgozó Tóth Péter Lóránt.

– „A Kárpát-medence kulturális újra egyesítésért” 2018-ban az EMMI által adományozott Pro Cultura Hungarica-díjat vehettem át több határon túli szervezet felterjesztésére. 2020-ban „Bács-Kiskun Megye Kultúrájáért” kitüntetést, és az EMMI által adományozott Trefort Ágoston-díjat kaptam az anyaországi és határon túli iskolákban végzett több évtizedes pedagógiai és kulturális munkámért.

2019 augusztus 31. és szeptember 24. között gyermekkori álmom valósulhatott meg: Radnóti Miklós és a 3200 bori munkaszolgálatos tiszteletére bejártam az „erőltetett menet” útját. Megtéve gyalog 850 kilométert a szerbiai Bortól Abdáig. Utamról dokumentumfilm készült, amely a Duna Televízió által kiírt Kós Károly Televíziós és Rádiós Szemlén megosztott első díjat kapott. Utam során a magyarok lakta településeken „…lélek vagyok, élni szeretnék!” címmel pódiumműsorral emlékeztem a tragikus sorsú költőre – részletezte a művész, akit nagy lelkesedéssel várnak minden alkalommal a résztvevők.

– A vándorlás lételemem. És ez nem összetévesztendő a céltalan bolyongással. Szerettem volna megismerni ezt a csodálatos Kárpát-hazát, de nemcsak úgy mint turista, hanem úgy, hogy közben az utazásaim helyszíneire vigyek is valamit. Én ezeket az előadásokat juttatom el iskolákba, művelődési házakba, templomokba, könyvtárakba. A versmondás a magyar kultúra részeként számomra nem öncélú dolog: közösségépítő tevékenység. Az embernek a tudását, bármi is legyen az, meg kell osztania másokkal is – a közössége épülésére. E gondolat mentén próbálom élni az életemet.

További információ itt található Tóth Péter Lórántról.

The post Számos ország fogadja nagy lelkesedéssel a magyar versvándort appeared first on Meglepetesvers.hu.

„Nem az a fontos, hogy meddig élünk,
Hogy meddig lobog vérünk,
Hogy csókot meddig kérünk és adunk,
Hanem az, hogy volt egy napunk,
Amiért érdemes volt élni.”

Eme pár sor nem vers, nem versből származik, hanem egy idézet, avagy bölcsesség Ady Endrétől.

The post Születésnap idézet Ady Endrétől appeared first on Meglepetesvers.hu.

A könyv ITT rendelhető meg!

Varró Dániel versei nagyon mókásak, nagyon maiak, és nagyon szerelmesek. No meg játékosak is, mindenféle rímet és mindenféle látványelemeket is tartalmazó verset olvastam, mintha V. D. éppen nagyon virgonc kedvében lett volna, amikor azokat a verseket írta. Néha éppen fejjel lefelé volt a szöveg, ám ezek a fejre állított szavak, ez a bohémság belefért a szerelmes versekbe.

Varró Dániel megverselte az elektronikus leveleket, az sms-eket, linkgyűjteményeket, jpg-fájlokat. Szerelmet vallott nyelvművelés közben, de nagyon tetszett a „Mikor a küszöböt lehánytad” kezdetű szerelmes szösszenete is. 🙂 Az illusztrációk érdekesek voltak, egynémelyiken rendesen gondolkodtam. Nem biztos, hogy megértettem.:) Ilyen versekkel talán meg lehetne kedveltetni a nem vers-kedvelő emberekkel is a rímes alkotásokat. Jólesett olvasni egymás után a sokféle versbonbont. – írja a könyvről a http://konyvutca.blogspot.hu.

Rímesen, kedvesen, dadogósan túlbeszélősen,

„Ha nő lennék, azt szeretném, ha Varró Dani szerelmes lenne belém 🙂 Legalábbis a versei alapján. Távolról, ismeretlenül is. Rímesen, kedvesen, dadogósan túlbeszélősen, cseten, esemesben. Fontosnak érezném magam. Varró Dani kötete azt a kis csodát képes nyújtani, hogy az olvasó ezeket a szerelmetes verseket olvasva egyszerre érezheti magát felnőttnek és gondtalan kamasznak. Szeretsz, szeretlek, mily reménytelen, írja Nemes Nagy Ágnes megdöbbentő soraiban. Varró Dani meg mintha hozzátenné: ebben a reménytelenségben van ám valami játékosság is! És tényleg. A kötet versei bizonyítják. Az meg szinte mellékes is, olyan természetes, hogy bámulatra méltó formai bravúrral és biztonsággal megírt versek ezek, régóta nem látott, gondtalan játékkal megkomponált képversek és szimpatikus önkényességgel megbontott sorok és szabályok. A szíved az enyémmel nem kompatibilis, írja Varró Dani. Igen, ez az egy, amin még a kivételes tehetséggel megírt versek sem segítenek.” . írja Jónás Tamás

A könyv ITT rendelhető meg!

The post Varró Dániel: Szívdesszert – juss hozzá itt a könyvhöz! appeared first on Meglepetesvers.hu.

Életében megjelent kötetei

• Szépség koldusa. Versek; Koroknay, Szeged, 1922; benne: Aratásban (1922), Éhség (1922), A jámbor tehén (1922), Kukoricaföld (1922), Csókkérés tavasszal (1922).
• Nem én kiáltok; Koroknay Ny., Szeged, 1925; benne: Nem én kiáltok (1924), Megfáradt ember (1923), Szegény ember balladája (1924).
• Nincsen apám se anyám. Versek; Génius, Bp., 1929; benne: Tiszta szívvel (1925), Ringató (1928), Klárisok (1928), Tedd a kezed… (1928), Áldalak búval, vigalommal (1927)
• Az istenek halnak, az ember él. Tárgyi kritikai tanulmány Babits Mihály verseskötetéről; szerzői, Bp., 1930
• Fábián Dániel–József Attila: Ki a faluba!; Törekvés Ny., Hódmezővásárhely, 1930
• Döntsd a tőkét, ne siránkozz. Versek; Új Európa Könyvtár, Bp., 1931; benne: Nyár (1929), Favágó (1929/1931).
• Külvárosi éj. József Attila újabb költeményeiből; szerzői, Bp., 1932; benne: Külvárosi éj (1932).
• Medvetánc; Révai, Bp., 1934; benne: Téli éjszaka (1932), Reménytelenül (1933), Elégia (1933), Óda (1933), Eszmélet (1934), Mama (1934).
• Nagyon fáj. József Attila versei; Cserépfalvi, Bp., 1936; Levegőt! (1935), Kései sirató (1935), A Dunánál (1936), Nagyon fáj (1936), Kész a leltár (1936).

József Attila kötetei

Halála után kiadásban megjelent művei

• utolsó költeményei: Thomas Mann üdvözlése (1937), Születésnapomra (1937), Tudod, hogy nincs bocsánat (1937), (Talán eltünök hirtelen…) (1937), (Karóval jöttél…) (1937), (Ime, hát megleltem hazámat…) (1937)
• József Attila összes versei és válogatott írásai; sajtó alá rend. Németh Andor; Cserépfalvi, Bp., 1938
• Versek; Híd, Szubotica, 1940
• Művek; Kner, Bp., 1940
• József Attila összes versei és műfordításai; sajtó alá rend. Bálint György; Cserépfalvi, Bp., 1940
• Galamb Ödön: Makói évek / József Attila válogatott, kiadatlan versei; jegyz. Radnóti Miklós; Cserépfalvi, Bp., 1941 (József Attila élete nyomában)
• Költészet és nemzet; sajtó alá rend. Sándor Pál; Nádor Ny., Bp., 1941 (Dokumentum könyvek)
• Illyés Gyula–József Attila: A nép nevében; Mátyás, Pestszentlőrinc, 1942
• József Attila válogatott lírai versei; Cserépfalvi, Bp., 1943

The post József Attila verseskötetei appeared first on Meglepetesvers.hu.

A marosvásárhelyi Gruppen-Hecc társulat a rendszerváltás óta zenés, politikai kabarékkal szórakoztatja a nagyérdeműt.

Molnár Tibor szerzőt Arany János klasszikusa ihlette arra, hogy gúnyt űzzön a Facebook-jelenségből, Csíki Hajnal színésznő pedig magával ragadó átéléssel adja elő a költeményt. – írja a civishir.hu.

Molnár Tibor – Családi kör

Este van, este van: ki-ki a telója
Kijelzőjét nézi, tapenyolja, nyomja.
Özönlik a fészre sok effektes szelfi,
Coelho-idézet, diós-mákos bejgli,
Édibédi kutyák, tündibündi cicák,
Tükörnél pucsítva fotózkodó libák.
„Kinek volt ilyenje?’ – kérdezi egy marha,
S Pegas biciklijét legott ki is rakja.

Más fész-csoportokban osztja feszt az eszet,
Nemhogy spórolgatná azt a kis-keveset.
Mókamiki mindig vicceket eregél,
Csakhogy a legtöbbjük régebbi a netnél.
Kismama kölkéről posztol egyvégtébe’,
Hogy visszakívánod anyja méh-mélyébe,
Vagy még ki se tolta, de máris oly lelkes,
Ultrahang-fotóval adja hírül: terhes.

Van, aki ha nem kap percenként öt lájkot,
Jön, hogy odahagyja az árnyékvilágot.
S van, ki mindent kiír: mit főz, eszik éppen,
Merre futkorászik, mit néz a tévében,
Hogy hány dekát fogyott az elmúlt két napban,
Milyen retket vett ma reggel az Auchanban,
Hányszáz lejbe került új frézája, körme,
Mely szépségszalonban lett nunája pőre.

Este van, este van, vagy inkább már éjjel,
Nesztelen árad a wi-fi szerteszéjjel,
Lassacskán merül az akku a telókba’,
Mindjárt hajnalodik, s kell menni melóba,
Kilép hát végtére mindenki a fészről,
Agyuk fullon van a sok kiosztott észtől,
És amíg alusznak, Zuckerberg odaát
Kéjesen szemléli monstrum-birodalmát…

Íme a vers Csíki Hajnal előadásában.

The post Ezt most sokan osztják meg! Családi kör tréfásan appeared first on Meglepetesvers.hu.

Sas József, a Mikroszkóp Színpad igazgatója a nagy humoristabúcsúztatásán elárulta, az első vers, amit Rózsahegyi Kálmán színiiskolájában meg kellett Hofi Gézának tanulnia, Ady Endre költeménye volt: Az Értől az óceánig. Ez lett kedvenc verse.

Így indul a költemény:

„Az Ér nagy, álmos, furcsa árok,
Pocsolyás víz, sás, káka lakják.
De Kraszna, Szamos, Tisza, Duna
Oceánig hordják a habját.

S ha rám dől a szittya magasság,
Ha száz átok fogja a vérem,
Ha gátat túr föl ezer vakond,
Az Oceánt mégis elérem.”

A teljes verset ITT találod.

The post Hofi Gézának ez volt a kedvenc verse – ezzel kezdett a színiiskolában appeared first on Meglepetesvers.hu.

„Senki nem kérdezte akarsz-e megszületni,
És a távozásról is más fog dönteni.
De a közte levő idő a Te kezedben van,
Ne hagyd veszendőbe menni.
Boldog születésnapot!”

„Születésnapodon kívánok neked sok szépet,
Legyen vidám, derűs számodra az élet.
Szerencse galambja mindig feléd szálljon,
Légy boldog sokáig ezen a világon.”

„Vén vagy, mint a matuzsálem,
de fitt vagy mint Norbi,
hát Isten életesen, mert
nem most fogsz meghalni.”

„Születésnapodra Néked, kívánok sok szépet,
Boldog s vidám legyen számodra az élet.”

„Képeslapra nem volt időm,
hozzád mennék de nincs cipőm.
Szánkón csúsznék, ha hó lenne,
maradjunk az sms-ben.
Boldog Szülinapot!”

„A Dunában úszik egy nagy harcsa,
a jó Isten a szülinapost sokáig megtartsa!”

„Járd a vadászösvényt serényen,
fegyvered használd keményen!
Puskád hegyét tedd sok nemes vadra,
és még vagy 50 évig ne kelljen Viagra.
Boldog Születésnapot!”

„Leendő szülinapos, mit is mondjak neked?
Talán annyit, hogy nézd meg az e-mailedet!”

„50 év nem a világ vége, legalább ugyanennyi vár még rád!”

„Az én szívem kis óra, szeretet a rugója.
Ami csak azt ketyegi, hogy a Te szívedet szereti.”

Boldog születésnapot idézetek

The post Születésnapi jókívánságok appeared first on Meglepetesvers.hu.

Ha nem találsz az interneten olyan költeményt, amely igazán illene a szülinaposnak, akkor vedd kezedbe az irányítást!

Lepd meg családtagjaidat, barátaidat különleges és egyedi ajándékkal, most Te legyél a költő, és személyre szabott szerzeménnyel készülj születésnapjukra!

Nyújts nekik olyan ajándékot, amelyet egész életükben emlegetni fognak!

Nem jönnek a szavak….

Ha nem jönnek a szavak, mondatok, rengeteg segítséget találsz a világhálón, amelyek mankót nyújtanak a versíráshoz.

Rövid összefoglalót találsz a versírás alapjairól ezen az oldalon.

Ha rímekkel van gondod, a Rímszótár sokat segíthet a rímek megtalálásában.

Végül a Poet versíró felületén  is sok segítséget találsz a jó vers megírásához.

Miért érdemes használni?

• A verssorok ritmusképletét és szótagszámát már gépelés közben folyamatosan láthatod.
• Az oldal elhagyása nélkül kereshetsz rímeket és szinonimákat a Poet szótáraiban.
• A rendszer automatikusan felajánl szavakat a rímkereséshez a verssoraid vége alapján, így egy kattintással meg is nézheted őket.
• Mindig friss nyelvi statisztikákat kapsz a versed épp aktuális állapotáról, úgy mint terjedelem, mély és magas magánhanzók száma és aránya, eddig nem használt betűk listája stb.
• Műveidet elmentheted, és később bármikor folytathatod az írást.
• Az itt írt verseket néhány kattintással publikálhatod a Poeten vagy nálunk vezetett blogodban.

The post Írd meg Te magad a születésnapi verset szeretteidnek! appeared first on Meglepetesvers.hu.

1. Arany János
2. Weöres Sándor
3. Petőfi Sándor
4. Ady Endre
5. József Attila
6. Juhász Ferenc
7. Vas István
8. Csoóri Sándor
9. Illyés Gyula
10. Somlyó György

11. Csorba Győző
12. Radnóti Miklós
13. Fodor András
14. Takáts Gyula
15. Ágh István
16. Garai Gábor
17. Kalász Márton
18. Baranyi Ferenc
19. Zelk Zoltán
20. Nagy László

21. Utassy József
22. Bella István
23. Tornai József
24. Károlyi Amy
25. Rákos Sándor
26. Szécsi Margit
27. Orbán Ottó
28. Ladányi Mihály
29. Jékely Zoltán
30. Babits Mihály

31. Képes Géza
32. Tandori Dezső
33. Vészi Endre
34. Kosztolányi Dezső
35. Rába György
36. Pilinszky János
37. Szabó Lőrinc
38. Vörösmarty Mihály
39. Gergely Ágnes
40. Keresztury Dezső

41. Takács Imre
42. Csukás István
43. Szepesi Attila
44. Mezei András
45. Juhász Gyula
46. Csokonai Vitéz Mihály
47. Tóth Árpád
48. Jánosy István
49. Marsall László
50. Veress Miklós

51. Nemes Nagy Ágnes
52. Simonyi Imre
53. Kálnoky László
54. Bertók László
55. Takács Zsuzsa
56. Hajnal Anna
57. Simon István
58. Kiss Benedek
59. Áprily Lajos
60. Rónay György

61. Zrínyi Miklós
62. Csanádi Imre
63. Benjámin László
64. Parancs János
65. Pákolitz István
66. Oravecz Imre
67. Nagy Gáspár
68. Mátyás Ferenc
69. Erdélyi József
70. Kassák Lajos

71. Kányádi Sándor
72. Ratkó József
73. Rózsa Endre
74. Csanády János
75. Váci Mihály
76. Raffai Sarolta
77. Páskándi Géza
78. Vajda János
79. Györe Imre
80. Tóth Bálint

81. Sinka István
82. Balassi Bálint
83. Vihar Béla
84. Fodor József
85. Zalán Tibor
86. Berzsenyi Dániel
87. Kormos István
88. Lator László
89. Soós Zoltán
90. Dobai Péter

91. Kiss Anna
92. Fazekas Mihály
93. Buda Ferenc
94. Gyurkovics Tibor
95. Kölcsey Ferenc
96. Héra Zoltán
97. Rab Zsuzsa
98. Kiss Dénes
99. Devecseri Gábor
100. Reményik Sándor

The post A 100 legnépszerűbb magyar költő appeared first on Meglepetesvers.hu.

Ahhoz képest, hogy Halász Judit versenyszerűen lovagolt, és közismert, hogy mennyire szereti a lovakat, nem énekelt “lovas dalokat”, pedig népes az „állatkertje”, ott van például az Állatkerti útmutató, a Micimackó, vagy a Bóbita malaca… – kérdezte a művésznőt a  nullahategy.hu riportere.

„Nem találtam igazi lovas-verset a magyar irodalomban, Bródynak nem sok dolog jutott eszébe a lovaglásról, és amikor a Cipővel találkoztam, megkértem őt és Tóth Zolit, hogy esetleg írjanak nekem egy lovas dalt. Kiderült, hogy nekik sincs semmi közük a lovakhoz. Azért írtak egy jó kis dalt a szárnyas lóról, és én meg se mertem nekik mondani, hogy nem pont erre gondoltam…” – árulta el a gyerekek és felnőttek kedvence.

The post Halász Judit nem találta a lovas verset, aztán… appeared first on Meglepetesvers.hu.

Márai idősen, magányosan halt meg, nem tudta feldolgozni felesége, majd nem sokall később fogadott fia halálát. A sors kegyetlen fintora, hogy ezután a rendszerváltással művei ismét nagyobb teret kaptak itthon, s A gyertyák csonkig égnek sikere után nemzetközi népszerűsége is egyre nőtt.

Márai Sándor túlélte feleségét, és élete utolsó három évében gyakorlatilag teljesen egyedül maradt, látogatókat is ritkán fogadott, 1987-től az írót súlyos depresszió kínozta, miközben szervezetét lassan felemésztette a rák és a szülőhaza iránt érzett vágyakozás. Márai elkeseredettségében úgy gondolta, a reménytelen magányból már csak az öngyilkosság jelenthet számára kiutat, ezért 1989. február 21-én, 89 évesen végzett magával San Diego-i otthonában.

Azt kérte, hamvait szórják Lolaé után az óceánba.

Halála egybeesett a rendszerváltás történelmi pillanatával, amikor a már szinte teljesen elfeledett polgári író ismét reflektorfénybe került Magyarországon: Márait a következő években elhalmozták posztumusz kitüntetésekkel, számos alkotását színpadra és filmre vitték, művei pedig több nyelven is megjelentek. Mindennek dacára mégis azt kell mondanunk, hogy Márai Sándor jelentőségének felismerése a mai napig várat magára. – írja a Rubicon szerzője.

The post Dráma! Főbelőtte magát Márai Sándor appeared first on Meglepetesvers.hu.

József Attila 1905. április 11-én született Budapesten, a Ferencvárosban. Hatodik gyermekként érkezett a családba. Három testvérét nem ismerhette, mert még a születése előtt meghaltak.

A költő még alig volt hároméves amikor apja elhagyta őt. Az anyának megoldhatatlan feladatot jelentett a gyerekek eltartása. Hiába végzett napszámos munkát, hiába járt fel a padlásra mások ruháit mosni, a legalapvetőbb élelmiszereket is alig tudta megvásárolni. Ezért döntött úgy hogy 1910 februárjában két kisebb gyermekét, Etelt és Attilát, a Gyermekvédő Liga gondjaira bízza.

A szervezet hamarosan intézkedett is: a testvérek 1910. március 21-én Öcsödre kerültek Gombai Ferenc parasztgazda gázába. A nevelőszülő nem halmozta el szeretettel a gyerekeket. Az ellátásért cserébe keményen dolgoztatta őket az állatok és a ház körül, sőt, a feleségével a füle hallatára megbeszélte, hogy az Attila név nem létezik, és Pistának kezdték szólítani.

Ez a trauma egész életére kihatott. Később a szeretett Mama a gyerekeket ugyan visszavette magához, de daganatos betegség támadta meg, majd 1919-ben elhunyt. Akkor a nővére vette magához.

Mama

Már egy hete csak a mamára
gondolok mindíg, meg-megállva.
Nyikorgó kosárral ölében,
ment a padlásra, ment serényen.
Én még őszinte ember voltam,
ordítottam, toporzékoltam.
Hagyja a dagadt ruhát másra.
Engem vigyen föl a padlásra.
Csak ment és teregetett némán,
nem szidott, nem is nézett énrám
s a ruhák fényesen, suhogva,
keringtek, szálltak a magosba.
Nem nyafognék, de most már késő,
most látom, milyen óriás ő –
szürke haja lebben az égen,
kékítőt old az ég vizében.

The post József Attilának ez nagy traumát okozott appeared first on Meglepetesvers.hu.

Gyászolók sokasága kísérte utolsó útjára csütörtökön a Farkasréti temetőben a 75 esztendős korában elhunyt Weöres Sándort.

A katolikus egyházi szertartást követően a ravatalnál elsőként Esterházy Péter író búcsúzott a költőtől.

A gazdag életműről szólva elmondta: csak a magyar emberek ismerhetik meg, egészében Weöres Sándor költői nagyságát, mert teljességükben csak magyar nyelvenfogadhatók be versei.

Weöres Sándort soha senki sem tudta kisajátítani a maga céljaira, kizárólag az olvasóké volt és marad a jövőben is. Versei révén könnyebb magyarnak lenni, s egyúttal írónak lenni is megtisztelőbb – mondotta Esterházy Péter.

Határ Győző író beszédében arról a költői tehetségről szólt, amely csak nagy ritkán adatik meg. A költő személyisége kapcsán elmondta: Weöres Sándor kivételes tehetsége, képessége átfogta a lírától a vallástörténeten át a filozófiáig a szellemi élet teljes tartományát, mégis mindig szerény maradt, úgyszólván a szerénység monomániása volt.

Puskin nyomán vallotta, hogy a költészet üzenete nem lehet más, mint maga a költészet, így a politika viharzónájában is képes volt függetlenségét bármely politikai befolyástól megőrizni.

Ezt a politikai függetlenséget, költői szabadságot említette meg Czibere Tibor művelődési miniszter is a költő emléke előtt tisztelegve. Weöres Sándor költőfejedelem volt – mondotta -, a fejedelmi magatartás azonban távol állott tőle. Sokkal inkább polgár volt, a szó legnemesebb értelmében. Századunk egyik legjelentősebb lírai életművét értékelve megállapította, hogy az tökéletes kifejezője a közös és az egyéni lét harmonikus egységének.

A sírnál Bata Imre irodalomtörténész, az Élet és Irodalom főszerkesztője idézte fel a költő alakját, emlékezve több mint húsz esztendős barátságukra és azokra a versekre, amelyeket magáénak vall – óvodástól aggástyánig – szinte minden nemzedék.

A gyászoló hozzátartozók, pályatársak, barátok és tisztelők a Szózat eléneklésével búcsúztak a költőtől, a XX. század magyar irodalma egyik legkiemelkedőbb személyiségétől, akinek sírját elborították a virágok és koszorúk. (MTI)

The post Nyugodjon békében! „kizárólag az olvasóké volt és marad a jövőben is.” appeared first on Meglepetesvers.hu.

[25 ÉVE…]

300 SPÁRTAI SÍRVERSE

A bánat

A bátrak

A betűk sivatagában

A boldogság nyitott könyv, tessék, olvassák

A bőr alatt halovány árnyék

A bűn

A cipő

A CSAPAT

A CSODA

A CSODASZARVAS

A DUNÁNÁL

(A FÁKON…)

A FÁN A LEVELEK…

A FERGETEG ORMÁN

A FÜST

A GONDOLKODÓ SZONETTJE

A GYEREKSZEMŰ ÉLET-TAVON

A HALÁLRÓL

A HETEDIK

A HIT BOLDOGÍT

(A HULLÁMOK LÁGY TÁNCA…)

A JÁMBOR TEHÉN

A KANÁSZ

(A KELŐ KORONGBA HAJÍTOM…)

[A „KÉSEI SIRATÓ” VÁZLATAIBÓL]

…AKI SZERETNI GYÁVA VAGY

A KOZMOSZ ÉNEKE

(A KÖVEZETEN…)

A KUTYA

A LEGUTOLSÓ HARCOS (változatok)

A LEGUTOLSÓ HARCOS (1923-24)

(A LOVAK…)

A MENNYEI PÁNCÉLVONAT

(A MULTKOR, SZERDA ESTE…)

A NAGY VÁROSOKAT

A NŐI SZÍV

(A NYAKÁBA KÉK KÖTŐ…)

A PAP MOSOLYOG

A PARADICSOM ÉLETTÉ LESZ

A RÁK

(A ROYALBAN MUZSIKA…)

A SPENÓT

A SZÁMOKRÓL

A SZEMED

A SZENT JOBB ÜNNEPÉN

A SZERELMES SZONETTJE

(A SZERETŐK HALLGATVA ÁLLTAK…)

A SZIGETEN

A SZÍV S A SZEM

A SZOLNOKI HÍDON

A TAVI TORONY HARANGOZÓJA

A TÁVOL ÚJ S ÚJ EGEKET SZÓR

A TŐKÉSEK HASZNÁRÓL

A VÁROS PEREMÉN

A VERGŐDŐ DIÁK

A VILÁG HA ELBUJDOSTAT

A VILÁG MEGTEREMTÉSE

ACÉLGÖMB FÖL, FÖL! EMELKEDJ!

AD SIDERA…

ADY EMLÉKEZETE

ADY ENDRE HELYETT MONDOM

AJÁNDÉK

AJTÓT NYITOK

ÁKÁCOKHOZ

AKI SZEGÉNY, AZ A LEGSZEGÉNYEBB

AKKOR

ÁLDALAK BÚVAL, VIGALOMMAL

ÁLDOTT LÉGY, JÓ MAGYARORSZÁG!

ALKALMI VERS A SZOCIALIZMUS ÁLLÁSÁRÓL

ALKOHOL

ALLÉGORIE

ÁLOMBAN ENYÉM VAGY

ALTATÓ

(ALUDJ…)

AMIÓTA…

AMIT SZIVEDBE REJTESZ

Antonín Matej Písa: Dél-Csehország

ANYA

ANYÁM

ANYÁM A MOSÁSBAN GYÁSZKOSZORÚ

(ANYÁM MEGHALT…)

ÁPRILIS 11

ÁRADAT

ARANY

(ARANY KALÁSZTÓL…)

ARANYBOJTÚ

ARATÁS ELŐTT

ARATÁSBAN

Aron Cotrus: A bányász

Aron Cotrus: Gyárban

Aron Cotrus: Ion Codru

Aron Cotrus: Magányos fa

ARS POETICA (1937)

ARS POETICA (változatok)

Arthur Rimbaud: A meghökkentek

Arthur Rimbaud: Munkások

ASSZONYVÁRÁS ASSZONYSZOBOR MELLETT

AXIÓMA

[AZ „ÉN, KI EMBERKÉNT…” VÁZLATA]

[AZ „ESZMÉLET” ELŐZMÉNYEI]

AZ A SZÉP, RÉGI ASSZONY

AZ ÁRNYÉKOK…

AZ ÉDESANYJÁNAK

(AZ ISTEN ITT ÁLLT A HÁTAM MÖGÖTT…)

AZ OKTATÓ MAMA OKTATÁSA

AZ OROSZLÁN IDÉZÉSE

AZ ÖRÖK ELMULÁS

AZ ÖRÖK POLYPHEMOS

AZ ŐRÜLT HAJÓTÖRÖTT

AZ ÚJ HONŐRHÖZ!

AZT MONDJÁK (1936)

AZT MONDJÁK (változatok)

(AZT OLVASTAM, HOGY PERLI A NEPET…)

BAÁL

BALATONSZÁRSZÓ

BALGA KÖLTŐ

BALLADA

Ballada a hajdani idők dámáiról

Ballada melyet Villon szerzett édesanyja kérésére, Szüzanyánkhoz való könyörgéseképpen

(BALOGH JÓSKÁNAK…)

BÁNAT (1930)

BÁNAT (1931 ?)

BÉRMUNKÁS-BALLADA

BERTALAN

BESZÉL A TEJ

(BETEG VAGYOK…)

BETHLEN ISTVÁN

BETLEHEM

BETLEHEMI KIRÁLYOK

BEVEZETŐ

[BIBLIAI]

BIZTATÓ (1927-28)

BIZTATÓ (1935)

BOLDOG HAZUG…

BOLYONGOK

BOROS KESERŰSÉG

BOSSZÚSÁG

BŐDÜLJ TORONY

[BRAUN ÉVÁNAK]

BUKJ FÖL AZ ÁRBÓL

BÚS ÉNEKHIVÁS

BÚS MAGYAR ÉNEKE

BUZA

CHANT DE PROLÉTAIRE

CSAK A TENGER JÖTT EL

(CSAK AZ OLVASSA…)

(CSAK MOST…)

CSEND

CSENGŐ

(CSODÁLKOZÓ BOGARAK KÖZT…)

CSÓKKÉRÉS TAVASSZAL

(CSÓKOL ATTILA…)

CSÓKOLJ, CSÓKOLJ…

CSÖNDES ESTÉLI ZSOLTÁR

CSUDÁLKOZUNK AZ ÉLETEN

CSÜNGŐJE VOLTAM

DAL

DALOCSKA

DERENGŐ RÓZSA

DÍCSÉRTESSÉK

(DIVÁNYON FEKSZEM…)

DÖRMÖGŐ

(DRÁGA BARÁTAIM…)

(DU FEU…)

DÚDOLÓ

EGERES

EGY ASSZONY S EGY LEÁNY (1923)

EGY ASSZONY S EGY LEÁNY (változatok)

EGY BÜNTETŐTÖRVÉNYSZÉKI TÁRGYALÁS IRATAIBÓL

EGY IFJU PÁRRA

EGY KISGYEREK SÍR

EGY KÖLTŐRE (1937)

EGY KÖLTŐRE (1930)

EGY SPANYOL FÖLDMÍVES SÍRVERSE

[EGY TÖREDÉK ALAKULÁSA]

EGYEDÜL

EGGYÉÖLELŐDÉS VÁGYA

EGYSZERŰ EZ

EGYSZERŰ VERS

EGYÜGYÜ ÉNEK

ÉHSÉG

ÉJJEL

EKRAZITTÖMEG

EL INNEN

ELÉGIA

Elena Farago: Egy ember…

ELKÖSZÖNŐ SZELÍD SZAVAK

ELMARADT ÖLELÉS MIATT

EMBER IS; MAGYAR IS; MAGAM IS

EMBEREK

EMBERISÉG

Emile Verhaeren: Este

EMLÉK

ÉN DOBTAM

ÉN NEM TUDOM…

ÉN NEM TUDTAM

(ÉN, KI EMBERKÉNT…)

ÉNEK MAGAMHOZ

ENGEM TEMETNEK

EPIGRAMMA

ÉRIK A FÉNY

ERŐÉNEK

ERŐSÖDIK

ÉRTED HARAGSZOM, NEM ELLENED

ÉRZITEK-E?

ÉS KERESSÜK AZ IGAZSÁGOT

ESIK (1926-27)

ESIK (1929)

ESIK ESŐ MAGYAR FÖLDRE…

ESŐ

(ESŐBEN…)

ESTE VOLT S A BŐRÜNK ÖSSZEÉRT

ESTI FELHŐKÖN

ESZMÉLET

(ÉVA VIGYÁZZ…)

(EZEN ÚJABB KIS MAGYARNAK…)

EZERFÁROSZNYI VÉGZET

EZÜST ÉLET

FAGY (változatok)

FAGY (1931-34)

FÁK

FALAK

FALU

FARSANGI LAKODALOM

FAVÁGÓ (1929-31)

FAVÁGÓ (változatok)

FELESÉGEM

FÉLIDŐ: 0-0

FÉRFISZÓVAL

FIATAL ASSZONYOK ÉNEKE

FIATAL ÉLETEK INDULÓJA

FIGYEL A KANCSAL

FLÓRA (1937 márc.)

FLÓRA (1937 febr.)

FLÓRÁNAK

FOHÁSZKODÓ ÉNEK

FORDULÓ

FÖLDMADÁR

FÖRGETEG

Frantisek Kubka: Nyirfák

FURCSA FOHÁSZ A SINEK KÖZÖTT

FÜST

GALANTAI BÁTYÁMNAK

George Cosbuc: Földet adj!

George Talaz: A sas

GLAS

GÜGYÜ, GÜGYÜ…

GYÁSZ ÉS PATYOLAT

GYÉMÁNT

GYEREKSÍRÁS

GYERMEKKÉ TETTÉL

GYÖNGY

GYÖNGYSOR

GYÖNYÖRŰT LÁTTAM

HA A HOLD SÜT…

HA NEM LESZEL…

(HA NEM SZORITSZ…)

(HA NEM VESZIK ÉSZBEN…)

(HA SZIÚ VOLNÉK…)

HAJAD AZ UJJAMÉ…

HAJNALBAN KEL FÖL, MINT A PÉKEK

(HAJNALI TÍZ ÓRA…)

HAJNALI VERS KEDVESEMNEK

HAJNALVÁRÁS

HAJÓN MEGYEK PESTRE

(HALLOM, HOGY AZ ÁDÁM…)

HÁLÓ

HANGYA

HARAG

HARC A BÉKESSÉGÉRT

HARMATOCSKA

[HÁROM VÁNDOR]

HASZON

HATÁR

HAZÁM

HERZ HENRIK ŐMÉLTÓSÁGÁNAK

HÉT NAPJA

HÍD ALATT

HIVOGATÓ

HOLT VIDÉK

HOLTTEST AZ UCCÁN

HOMÁLY BORULT AZ ERDŐRE…

[HONT ERZSINEK]

HOSSZÚ AZ ÚRISTEN

(HOVÁ FORDULJON AZ EMBER…)

HOZZÁ!

(HULL A LEVÉL…)

HŰSÉG

HYMNUS A BORHOZ

HYMNUS AZ ÉLETHEZ

IDE ÚJRA A SZERETET JÖN

IFJÚMUNKÁS

IGAZ EMBER

IGAZ, ŐSZINTE BÚCSÚ

[IGE]

Ilarie Voronca: Sokaság, te

ILLYÉS GYULÁNAK

IMÁDSÁG MEGFÁRADTAKNAK

(IME, HÁT MEGLELTEM HAZÁMAT…)

(INDIÁBAN, HOL ÉJJEL A VADAK…)

INVOKÁCIÓ

Ion Vinea: Tél

IRGALOM

(IRGALOM, ÉDESANYÁM…)

ISTEN (1928-34)

ISTEN (1925 máj.)

ISTEN (1925 ősze)

ISTEN (1925. ápr.)

ISTENEM

ISTENJÁRÁS

ISZONYAT

ITT EGY FA, OTT EGY FA

JAJ, MAJDNEM…

Jaroslav Bednár: Katonatemető

(JE DOIS…)

JELEN, MULT, JÖVŐ

Jirí Wolker: A haldokló

Jirí Wolker: Arc az üveg mögött

Jirí Wolker: Ballada a fűtő szemeiről

Jirí Wolker: Délelőtt a parkban

Jirí Wolker: Utolsó versek

Johann Sebastian Bach: Ébredjetek, szólít a hang

John Dos Passos: Meghaltak

JÓNÁL JOBB

Josef Hora: Könyvek az asztalon

Josef Hora: Szivem testvére, az idő…

JÓZSEF ATTILA (1928)

JÓZSEF ATTILA (1924)

JÖJJ TESTVÉRKÉM

(JÖN A VIHAR…)

JÖTT, MEGFOGOTT ÉS ÁTHAJÍTOTT

JÖVENDŐ FÉRFIAK

JUDIT

[JUDIT-VERSEK TÖREDÉKEI]

JUHÁSZ GYULÁHOZ

JUHÁSZ GYULÁRÓL VALÓ NÓTA

JUT AZ EMBER

JUT MOST ELÉG VIRÁG

JUTKA VERSE

KAKUK MARCI

KALÓZKAPITÁNY INDULÓJA

KARÁCSONY

(KARÓVAL JÖTTÉL…)

KEDVES JOCÓ!

(KEDVES ZOLTÁN…)

(KEDVESEM BETEGEN…)

KEDVESEM,

[KELTEZETLEN TÖREDÉKEK]

KÉP A TÜKÖRBEN

KEREK ASZTAL

KERESEK VALAKIT

KERTÉSZ LESZEK

KÉSEI SIRATÓ

KESERŰ

KESERŰ NEKIFOHÁSZKODÁS

KÉSZ A LELTÁR

KÉT DAL

KÉT HEXAMETER

KÉT KESERVES

KÉT VÁZLAT

KÉT VERS

KÉT VERS, KERTRŐL

KI VERNÉ FÖL LELKÜNKBEN A LELKET?

KIÁLTOZÁS

KIÁLTUNK ISTENHEZ

KI-BE UGRÁL…

(KIKNEK ADTAM A BOLDOGOT…)

KILÓMÉTEREKKEL

[KÍNÁLGATÓ]

KÍNOS, SZÖGLETES MULÁSOM

KIRAKJÁK A FÁT

KIRAKOM RÖGGEL

KISPOLGÁR

KISZOMBORI DAL

KLÁRISOK

KOLDUS

KOLDUSOK

KOMOLY LETT MÁR

KOPOGTATÁS NÉLKÜL

KOSZTOLÁNYI

KOVÁCS

KÖDBŐL, CSÖNDBŐL

„KÖLTŐNK ÉS KORA”

KÖLTŐSZERELEM TEREMTŐ ESTJE

KÖNTÖSÖK

(KÖNNYŰ EMLÉKEK…)

KÖNNYŰ, FEHÉR RUHÁBAN

KÖVEK

KUKORICAFÖLD

KULTÚRA

KÜLVÁROSI ÉJ

LACI BÁ’

(LÁGY TÁJÉK…)

LÁNYSZÉPSÉG DÍCSÉRETE

LÁNYSZÉPSÉG DÍCSÉRETE

LÁTOD?

LÁZADÓ KRISZTUS

LÁZADÓ SZENTEK

(LE VAGYOK GYŐZVE…)

LEÁNYKÉRŐ ÉNEK

LEBUKOTT

(LEGALÁBB 20 FOK HIDEG VAN…)

LÉGY OSTOBA

LÉLEKSZIRTEKEN

(LEÜLEPSZIK…)

LEVEGŐT!

[LEVÉL]

LOPÓK KÖZÖTT SZEGÉNYEMBER

LOVAS A TEMETŐBEN

LUCA

LUCÁHOZ

(MA LUCIE…)

(MA NÉVNAPJA VAN…)

(MAGAD EMÉSZTŐ…)

MAGÁNY

MAGYAR ALFÖLD

MAGYAROK (1924 első fele)

MAGYAROK (1924 vége)

(MAGYARORSZÁG MESSZIRE VAN…)

(MAJD CSÖNDBE FAGYNAK A DALOK…)

MAJD EMLÉKEZNI JÓ LESZ

MAJD MEGÖREGSZEL

MAJD…

MÁJUS

MÁJUSI ÉNEK

MAMA

MÁMOR

MANCINAK (ÉS MISKÁNAK)

(MÁR RÉGESRÉG…)

MÁRCIUS (1937. márc.)

MÁRCIUS (1935 vége)

MARGARÉTA

Martin Luther: Erős vár a mi Istenünk

MEDÁLIÁK (1927-1928)

[MEDÁLIÁK] (változatok)

MEDVETÁNC

(MÉG NE UTAZZ EL, SÁRIKÁM…)

MEGFÁRADT EMBER

MEGHALT JUHÁSZ GYULA

MÉGIS ELVESZEM

MEGGY A KÓRÓN

MÉRT HAGYTÁL EL, HOGYHA KÍVÁNSZ

MIBEN HISZTEK…

MIÉRT MONDOTTÁL ROSSZAT NÉKEM

Mihail Codreanu: A Golgota követe

Mihail Cruceanu: Az ősz az uccán

Mihail Saulescu: Aeternitas

MIKOR A SZERETŐK

MIKOR AZ UCCÁN ÁTMENT A KEDVES

MIKOR AZ UCCÁN ÁTMENT A KEDVES

MILYEN JÓ LENNE NEM ÜTNI VISSZA

MINDEN RENDŰ EMBERI DOLGOKHOZ

MINDENT HAGYOK

(MINDIG JÓTANÁCSOT SZISZEGNEK…)

MINT A MEZŐN…

MINT GYERMEK…

(MINT LOHOLÓ BOLOND ELŐTT…)

(MINT ÖRÖK KESERVET…)

MIÓTA ELMENTÉL

MODERN SZONETT

MONDD, MIT ÉRLEL…

MOST A TEREMTÉS KEZDETÉN VAGYUNK

MOST FEHÉR A TŰZ

MUNKÁS

MUNKÁSHALÁL

MUNKÁSOK

MUNKÁSOK KÓRUSA

MŰTEREM

MŰVÉSZET AZ EMBEREK KÖZÖTT

NAGY AJÁNDÉKOK TORA

[NAGY LAJOSNAK]

NAGY VÁROSOKRÓL BESZÉLT A MESSZI VÁNDOR

NAGYON FÁJ

NAPSZONETT

NE BÁNTSD

(NE LÉGY SZELES…)

NÉGYEN UGROTTUNK VÍZBE

NÉHA SZIGETEK

NÉHÁNY ÉJJELRE PADRA, KŐRE

NEKEM MINDEGY…

NEM EMEL FÖL

NEM ÉN KIÁLTOK

NEM TUDUNK ÉLNI

NEM! NEM! SOHA!

NÉMETH ANDOR

NEMZETT JÓZSEF ÁRON

NÉPDALOK A LA RINGELNATZ MORGENSTERN

NÉVNAPI DÍCSÉRET

NÉZEM A LÁMPÁT

Nichifor Crainic: A tulsó part

Nichifor Crainic: Elmulás

Nichifor Crainic: Őszi ima

[NOR-COC]

NŐ A TÜKÖR ELŐTT

NYÁR (változatok)

NYÁR (1929 nyara/1934)

NYÁR VOLT

NYÁRI DÉLUTÁN

NYÁRI DÉLUTÁN A SZOBÁBAN

NYOLCESZTENDŐS LÁNYOK

Nyugasztaló, melyet Villon szerzett önmagáért és cimboráiért, várván, hogy vélük fölakasszák

(NYÜZSÖG A BOLDOGSÁG…)

(Ó EURÓPA HÁNY REDŐ…)

(Ó SZŐKE CSÓKOK PARTJA…)

Ó ZORDON SZÉPSÉG…

ÓDA

(ODVAS FOGBAN)

ÓH SZÍV! NYUGODJ!

OLY FRISS

OLYAN BOLOND VAGY

OMBRAGE PLOT SOUS LA PEAU

ORDAS

OSZTÁS UTÁN

Ovid Densusianu: Hol a földes, dülő…

ÖNARCKÉP

(ÖRDÖG FARÁBA…)

ÖREG MINDEN

(ŐS PATKÁNY TERJESZT KÓRT…)

ŐSAPÁM

ŐSZ (1935. okt.)

ŐSZ (változatok)

ŐSZI ALKONYAT

ÖSSZETÖRT SZÍVEM…

ÖT SZEGÉNY SZÓL

PÁNCÉLVONAT

PAP A TEMPLOMBAN

PARASZTANYÓKA

PÁRBESZÉD

PÁRIZSI ANZIX

PAUVRE PLAINT-CHANT MÉCHANT

PERC

PERNYETÁNCRA

(PETITE JEANETTE…)

PETŐFI TÜZE

Petr Bezruc: A bányász

Petr Bezruc: Ki áll helyemre?

Petr Bezruc: Leonidas

PILÓTA

PIROS HOLD KÖRÜL

PIROSSZEMŰ

POGÁNYOS HITVALLÁS MAGYARUL

POHÁR

PÖTTYÖS

PRÉDIKÁCIÓ

PROLETÁRDAL

PROLETÁROK!

(PUCÉR CSAPAT DOBOG…)

PÜNKÖSD ELŐTT

Radu Boureanu: A vörös ló

Radu Gyr: A mészárszékek

REGGELI

REGGELI FÉNY

REGÖS ÉNEK

REMÉNYTELENÜL

RÉSZEG A SÍNEKEN

RIÁNAK HÍVOM

RINGATÓ

RINGELNATZ MORGENSTERN, AVAGY A SZELLEM DIADALA NAPJAINKBAN

RITKÁS ERDŐ ALATT

ROKKANTAK

ROSSZ VOLT, ELSZÉLEDT SZIVEMBŐL

RÖG A RÖGHÖZ

RÖVID ÓDA A KELŐ NAPHOZ

SACRILEGIUM

SÁRGA FÜVEK

SAS

SEMMI

SIMON JOLÁN

SÍRDOMB A HEGYCSÚCSON

SÓHAJ

SOK GONDOM KÖZT

SOMOGYI LOLINAK

SPLEEN

SPORTIRODALOM

Stefan Nenitescu: Dünák

SZABADOS DAL

(SZAGGATLAK, MINT A FERGETEG…)

(SZÁLLJ KÖLTEMÉNY…)

SZÁMVETÉS

SZAPPANOSVÍZ

SZAPPANOSVÍZ

SZÁRADOK, TÖRŐDÖM

SZEGED ALATT

SZEGÉNYEMBER BALLADÁJA

SZEGÉNYEMBER SZERETŐJE

(SZEGÉNYSÉG SZENNYLEPLEIBEN…)

(SZÉL CSAPTA…)

SZELID, BÚCSÚZÓ ASSZONY

SZÉLKIÁLTÓ MADÁR

SZÉP CSÖNDESEN ALUDJ

SZÉP LOBOGÓVAL, VAGY ANÉLKÜL

SZÉP, NYÁRI ESTE VAN

SZERELEM EZ?

SZERELMES KESERŰ HAZAFISÁG

SZERELMES KISZÓLÁS

SZERELMES VERS

SZERETNÉM, HA VADALMAFA LENNÉK!

SZERETNÉNEK

SZERETŐK

SZERETŐK LÁZADÁSA

Szergej Jeszenyin: Idők beteljesedése

SZOCIALISTÁK (1926 nyara [?])

SZOCIALISTÁK (1931 eleje)

SZÓLT AZ EMBER

SZOMORÚFŰZ

[SZONETTJÁTÉK]

(SZŐKE HAJAM…)

SZÜLETÉSNAPOMRA

[SZÜRKÜLET]

[TÁJVERS-TÖREDÉKEK]

(TALÁN ELTÜNÖK HIRTELEN…)

TÁNCBA FOGNAK

TANÍTÁSOK

TANULMÁNYFEJ

TAVASZ VAN! GYÖNYÖRŰ!

TAVASZI ÉNEK

TAVASZI LABDAJÁTÉK

TAVASZI SÁR

TÁVOL ZONGORA MELLETT

TÁVOLI ÉNEK

TEDD A KEZED

(TÉGED SIRATLAK…)

(TEHERVONATOK TOLATNAK…)

TÉL

TÉLI ÉJSZAKA

TEMETÉS UTÁN

TEMPLOM; HULLA; RÓZSA

TENGERHEZ

(TENYEREMRE TETTEM…)

[TETTAMANTI BÉLÁNAK]

THOMAS MANN ÜDVÖZLÉSE

TI JÓK VAGYTOK MINDANNYIAN

Tidmann úr

TISZAZUG

TISZTA SZÍVVEL

TÓSZUNNYADÓ

TOVÁBB ÉN NEM BIROM

TÖMEG

[TÖREDÉKEK] (1936)

[TÖREDÉKEK] (1937. okt.-nov.)

[TÖREDÉKEK] (1937 tavasza-nyara)

[TÖREDÉKEK] (1923)

[TÖREDÉKEK] (1934)

[TÖREDÉKEK] (1930-as évek eleje)

[TÖREDÉKEK] (1935)

[TÖREDÉKEK] (1927)

[TÖREDÉKES RÖGTÖNZÉSEK, TÖRMELÉKSOROK]

TUDOD, HOGY NINCS BOCSÁNAT

Tudor Arghezi: Archeologia

TUDTAM ÉN

TUSIKÁNAK

TŰNŐDŐ

TÜNTETÉS

TŰZ VAN!

TÜZEK ÉNEKE (változatok)

TÜZEK ÉNEKE (1925. jún./1928)

UGY-E PAJTÁS!

URAM!

ÚTRAHÍVÁS

ÚTRAKÉSZSÉG

ÜDVÖZLÉS

ÜLNI, ÁLLNI, ÖLNI, HALNI

ÜLÜNK EGYMÁS MELLETT

ÜVEGÖNTŐK

VÁGYMAGAM A HOLD ALATT

VAGYOK, KINEK KELL, LEGYEN KEDVE!

VÁRAKOZÁS

VÁRLAK

(VÁSÁRHELYRŐL DISZNÓ JŐ…)

Vasile Ciocalteu Egyedül

VÉGTELEN ÓTA…

VÉGÜL

VERRE

VERSEK VÉGÉRE

(VERSEM KOMOR…)

VIGASZ

(VIGASZTALD MEG…)

VILÁG MEGOKOLT ÚTÁLATA

VILÁGOSÍTSD FÖL

VILLÁMOK SZERETŐJE

Villon Ferenc Nagy Testamentuma

Villonról meg a vastag Margotról szóló ballada

VIRÁG

VIRÁGOS

VISZEM A FÖLDEM

Vladimir Majakovszkij: Százötven millió

WOLKE

Zaharia Stancu: Ha eljönnél…

(ZÖLD NAPSÜTÉS HINTÁLT…)

ZUZMARA

The post József Attila összes verse – A-tól – Zs-ig appeared first on Meglepetesvers.hu.

A hányatott sorsú József Attilának többször akadt gondja versei miatt, amit a korban sokan tabudöntögetőnek, hazaárulónak vagy éppen istenkáromlónak bélyegeztek.

Ezért nem kaphatott soha tanári állást, de ez irányította rá elsőként az ország figyelmét is: az egész országban beszámoltak a napilapok peréről, ami 1924. és 1925. között zajlott, és amelyben istenkáromlással vádolták Lázadó Krisztus című verse miatt.

Először 8 hónapnyi fegyházra és 200 000 korona pénzbüntetésre ítélték, de a Táblabíróság később 8 hónapról 1 hónapra enyhítette a büntetést, a Kúria pedig felmentette a vád alól, így József Attilának nem kellett börtönbe vonulnia.

S munkámban, Uram, érek annyit, mint Te
Nagy passziódban; és a lelkem is
Részed lesz nemsokára s a legszebb fényt
Hintve:

A szemed lesz, hogy mindent láss meg itten.
Bizony mondom, még nincsen is szemed,
Most nem látsz. Lennél immár igazságos,
Isten!”

(részlet a Lázadó Krisztusból)

1931 és 1934 között pedig egyszerre három bírósági eljárás is folyt ellene, a Döntsd a tőkét, ne siránkozz című verseskötete, a Sallai Imre és Fürst Sándor kivégzése elleni tiltakozásként készített röpirat, valamint a Lebukott című forradalmi verse miatt.

Utoljára vádlottként 1936-37-ben állt József Attila a bíróság előtt a Tersánszky Józsi Jenő ellen indított szeméremsértés-perben .

A költő kisebb összeütközései a törvénnyel
[nextpage title=”A költő kisebb összeütközései a törvénnyel”]

A költő kisebb összeütközései a törvénnyel

A Nem én kiáltok című verseskötete ellen a Szegedi Kir. Ügyészség akart bűnvádi eljárást indítani közbotrányokozás vétsége miatt. Dr. Boross Dezső kir. főügyész a Szegedi Kir. Főügyészség elnökének írt hivatalos értesítésében azonban nem látta indokoltnak a bűnvádi eljárás megindítását.

A „Munkások” című költeménye miatt, mely először az illegális kommunista párt folyóiratában, a FRONT-ban jelent meg 1931 december 17-én, több alkalommal állt vádlottként bíróság előtt a költő. Az ügyészség, mely osztályellenes izgatás és „bűntett feldicsérés” miatt nyolc sajtópert indított a lap munkatársai ellen, felmentette József Attilát a többi vádlottal együtt.

A Szép Szó meghívására 1937. január 13-án Budapestre látogató Thomas Mann-nak, a Magyar Színházban tartott budapesti felolvasóestjén nem engedte a rendőrség, hogy a költő felolvassa a Nobel-díjas német íróhoz írt ünnepi ódáját. A budapesti rendőrkapitányság úgy ítélte meg, hogy az ünnepi vers, – különösen annak utolsó sora – nem alkalmas arra, hogy egy politikamentes ülésen elhangozzék.

A rendőrség 1932-ben József Attila folyóiratából, a Fejtő Ferenccel együtt szerkesztett Valóságból csak egyetlen számot engedett megjelentetni, mivel azt: „József Attila író, a Forradalmi Írók Nemzetközi Szövetségének tagja szerkesztette.”  A júniusban megjelenő első számban látott napvilágot a költő Egyéniség és valóság című tanulmánya, mely közmegbotránkozást váltott ki mozgalmi körökben.

Voltak olyan precedens értékű konfliktusok is József Attila életében, melyben bár nem üközött a törvénnyel, mégis jelentős fordulópontot eredményeztek. Ezek közül kell kiemelnünk az ún.: „Horger-ügyet”.

A Tiszta szívvel című verse miatt, mely először a Szeged című lap 1925. március 15-i számában jelent meg, Horger Antal professzorral, a szegedi egyetem dékánjával támadt afférja, aki ezért a verséért tanácsolta el a költőt március 30-án a tanári pályától.

The post Ezekért állt bíróság előtt József Attila – íme az ítéletek appeared first on Meglepetesvers.hu.